Címke: csillagászat

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje

~

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne. „A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem…

Olvass tovább>>

Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével

~

Gyűrűt fedeztek fel a Neptunuszon túli Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben számolt be az eredményeiről. A Neptunuszon túli, távoli égitesteket az okkultáció, a csillagfény kitakarásának hossza alapján tudják a szakértők részletesebben megismerni, ehhez azonban tiszta égboltra is szükség van – olvasható a csillagászat.hu tudományos portálon. Ilyen alkalom jött el január 21-én, amikor a Haumea nevű törpebolygó árnyéka végigsöpört Európán, Magyarországgal a középpontjában. Az okkultáció megfigyelésére számos csillagvizsgáló készült 6 országból, köztük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriuma…

Olvass tovább>>

Galaxiskatalógussal járultak hozzá magyar tudósok a LIGO legújabb észleléséhez

~

Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG) kutatócsoport által, többek között Raffai Péter adjunktus, és diákjainak alapos munkája nyomán összeállított katalógus a fizikai jellemzőik alapján rangsorolja a galaxisokat. A most észlelt neutroncsillag-összeolvadás esetén, mivel a LIGO nem tudja pontosan meghatározni a gravitációs hullámok forrásának irányát, az ELTE által adott adathalmaz első csoportjában 15 olyan galaxis…

Olvass tovább>>

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillagok haláltáncának észlelése

~

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámok észlelése a szakértők szerint. Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival. Az ütközést kísérő fényjelenséget is meg tudták figyelni mintegy 70 földi és űrtávcsővel. Az augusztus 17-én magyar idő szerint 14 óra 41 perckor észlelt kozmikus jelenség viszonylag közel, a Földtől nagyjából 130 millió fényévnyire következett be. A két, mintegy 1,1 és 1,6 naptömegű neutroncsillag nagyjából 300 kilométerre megközelítette egymást, majd egyre gyorsulva, spirális pályán összeütközött, miközben…

Olvass tovább>>

Sárneczky: el lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót

~
üstökös

El lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót, bár jelenleg nincs ilyen – közölte Sárneczky Krisztián csillagász. Azt mondta, hogy az idő fontos szempont: évtizedekkel a várható becsapódás előtt el kellene kezdeni letolni a pályájáról az égitestet, ugyanis később már nehéz lenne eltéríteni. Sárneczkyt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy hétmillió kilométeres „biztonságos távolságban” haladt el a Föld mellett pénteken a Florence nevű aszteroida, amelynek 4,35 kilométeres átlagos átmérője nagynak számít. A csillagász hangsúlyozta, hogy az 1981 óta ismert égitest ilyen közel még soha nem járt a Földhöz. Ennek köszönhetően, az eddigiekkel…

Olvass tovább>>

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

~

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga…

Olvass tovább>>

Időjárásjelentés: heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

~
Mars

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként – derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket. Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek. „Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen” – mondta…

Olvass tovább>>

Házméretű aszteroida fogja súrolni a műholdakat

~

Egy házméretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). Ez a Föld-Hold távolságnak egynyolcada, és az aszteroida éppen elkerüli a Föld körül mintegy 36 ezer kilométeres távolságban keringő úgynevezett geostacionárius műholdakat. „Nem fog becsapódni a Földbe. Ez a legfontosabb dolog, amit el kell mondani” – közölte Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője. A TC4 nevű, mintegy 15-30 méteres aszteroida 2012 októberében is elsuhant a Föld mellett, akkor viszont kétszer ekkora távolságban. A kutatók…

Olvass tovább>>

Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról

~

Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz. A térkép segítheti a kutatókat annak megértésében, honnan származik a sötét anyag és abban, hogy többet megtudjanak a sötét energia titokzatos jelenségéről – írja a BBC hírportálja. A szakértők eredményeiket a nemzetközi Sötét Energia Konzorciumon (DES) mutatták be. Ofer Lahav, a University College London (UCL) munkatársa és a DES kuratóriumának elnöke szerint a térkép betekintést enged az univerzum működésébe. „A sötét energia és a sötét anyag alighanem a tudomány…

Olvass tovább>>

Bepörgött a nap: négyszer gyorsabban forog a magja, mint a felszíne

~

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag – mint egy körhinta – ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín. „A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről” – mondta Roger Ulrich, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) csillagásza, aki több mint negyven éve tanulmányozza a Nap belsejét. A felfedezést bemutató tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című…

Olvass tovább>>

Először fedezhettek fel Naprendszeren kívüli holdat

~

Először fedezhetett fel egy Naprendszeren kívüli holdat amerikai csillagászok egy csoportja: a kutatók szerint az „exohold” méretét és tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering. A lehetséges exoholdat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja segítségével észlelték a csillagászok, akik azt tervezik, hogy októberben a Hubble űrtávcsővel folytatják tovább a megfigyeléseket. Az eddigi eredményeiket a szabadon hozzáférhető arXiv honlapon tették közzé – írta a BBC News. A szakemberek mostanáig több mint háromezer exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli…

Olvass tovább>>

Közzétették a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb képeket

~
Jupiter

Közzétette honlapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb és eddigi legrészletesebb képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek Juno űrszondája a hét elején minden eddiginél közelebb került a légköri képződményhez. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter gázóriás foltja egy 16 ezer kilométer széles légköri képződmény a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik. A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött…

Olvass tovább>>

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

~

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint az MTA honlapján megjelent összegzésben írják, a születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről…

Olvass tovább>>

Lehet még egy bolygó a Naprendszer Plutón túli részén

~

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer tizedik bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a Space.com hírportálon. 2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát

~

Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel kedden. Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít – írták. A fényessége alapján egy-két kilométer átmérőjű égitest 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 330 millió kilométer, a Nap-Föld távolság több mint kétszerese. Kedvező körülmények között sem fényesedik 18,5 magnitúdó fölé, vagyis csak fotografikus úton észlelhető. Ám ekkor is nagyon…

Olvass tovább>>

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

~

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot. A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú…

Olvass tovább>>

Jég lehet a Ceres törpebolygón

~
Ceres

A Földön lévőkhöz hasonló nagy tömegű földcsuszamlások észlelhetők a Ceres felszínén, melyek egy amerikai tanulmány szerint újabb bizonyítékai annak, hogy a törpebolygón jelentős mennyiségű vízjég rejlik. A Georgiai Műszaki Egyetem a Nature Geoscience című szaklapban mutatta be kutatását, melynek során az amerikai űrügynökség (NASA) Dawn űrszondájának adatait használva a földcsuszamlások három típusát különböztették meg. Az első típusba tartozók viszonylag kerek, nagy képződmények, végükön „lábujjra” emlékeztető alakzattal. A Föld sarkvidékein gyakori kőzetgleccserekhez és jeges földcsuszamlásokra hasonlítanak. Többnyire a magasabb szélességi fokokon találhatóak, a szakértők szerint ezeken a területeken a legtöbb jég…

Olvass tovább>>

Utoljára közelíti meg szombaton a Titánt, a Szaturnusz holdját a Cassini űrszonda

~

Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához a Cassini, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája. Ez a Cassini-misszió utolsó lehetősége, hogy közelről megvizsgálhassa a folyékony szénhidrogén alkotta tavakat és tengereket, amelyek a hold északi sarkvidéki régiójában helyezkednek el és az utolsó esély, hogy részletes felvételeket készítsen a felszínről. A tervek szerint az űrszonda közép-európai idő szerint szombat reggel nyolc óra nyolc perckor kerül ismét közel a Titánhoz: 21 ezer kilométer per órás sebességgel halad el a Titán mellett, a felszíntől mintegy 979 kilométeres távolságban – olvasható…

Olvass tovább>>

A csillagok születését tanulmányozza az UNESCO-díjat nyert magyar csillagász

~

A csillagok születését tanulmányozza Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, akit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával tüntettek ki Párizsban. „A csillagok keletkezést kutatom, például azt, hogyan születnek a Naphoz hasonló csillagok és a Földhöz hasonló bolygók” – fejtette ki a kutató. A fiatal tudós elmondta, hogy nagyon nehéz egy olyan, 4,5 milliárd éves csillag keletkezésére következtetni, mint amilyen például a Nap is, de mivel jelenleg is zajlik csillagkeletkezés a tejútrendszerben, azok megfigyelésével…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

~
üstökös

Soha nem látott jelenséget figyelt meg az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, ahol az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport – melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is – kedden a Nature Astronomy folyóiratban számolt be eredményeiről – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény emlékeztet arra, hogy az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy ötmilliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillantás nyerhető a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba. Az üstökösök gázból és porból álló…

Olvass tovább>>