Az űrből láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei

Az űrből, műholdfelvételek segítségével láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei. Pravin Csakravarti és Vivek Dehedzsia indiai tudósok az amerikai légierő meteorológiai műholdprogramjának felvételeit tanulmányozták. A programban részt vevő szatellitek naponta 14-szer kerülik meg a Földet, éjszaka szenzorokkal készítenek felvételeket a Föld felszínén látható fényekről. A felvételekre ráhelyezték az indiai körzeteket ábrázoló térképet, így egyedülálló világítási adatbázist hoztak létre kerületenként, az időbeli alakulást is mutatva. Tizenkét indiai állam 640 körzetéből 387-at tanulmányoztak. Ezekben a térségekben él az ország lakosságának 85 százaléka és itt állítják elő a GDP nyolcvan százalékát. A két kutató az…

Olvass tovább>>

Még nagyobb a Tejútrendszer

A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói által bemutatott tanulmány szerint ha képesek lennénk a fény sebességével utazni, 200 ezer évbe telne átszelni a galaxis korongját. A spirális galaxisoknak, mint amilyen a Tejútrendszer is, van egy olyan vékony korongja, amelyben a csillagok fő hányada található. Ezek a korongok méretükben korlátozottak, így bizonyos sugáron túl már csak nagyon kevés csillag van – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatóknak eddig nem voltak információi arról, hogy lehetnek-e csillagok…

Olvass tovább>>

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését. A Neptunusz mögött keringő jeges törmelékhalmazban felfedezett aszteroida összetétele arra utal, hogy nem ott alakulhatott ki. Feltehető, hogy a 300 kilométer széles objektum az óriás bolygók közötti pályájáról vetődött ki a Naprendszer történetének korai, változó időszakában. Az aszteroida olyan távoli, hogy elemzése több évig tartott. „Amikor megérkeztek az első adatok, azt hittük, valamit eltévesztettünk. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a Kuiper-öv többi objektuma” – idézi Tom Seccull a belfasti Queen’s University kutatóját a BBC hírportálja. Ebben a…

Olvass tovább>>

Az Uránusz olyan mint a Magdi-néni bolygó: büdös

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza. Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével – olvasható a BBC hírportálján. A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai…

Olvass tovább>>

Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat

A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg. A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók…

Olvass tovább>>

Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL űrmisszió

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – tudományos küldetésének – közölte az MTA. A közlemény szerint a tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESA Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be. „Bár mára…

Olvass tovább>>

Sikeresen működik az új csúcsműszer a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

csillag

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium (ESO) új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az új csúcsműszer létrehozásában az MTA CSFK Csillagászati Intézete is közreműködött – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet vizsgálni. A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy…

Olvass tovább>>

Csillagászati hetet tartanak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben

Aktuális csillagászati, űrkutatási témájú előadások, távcsöves bemutatók és planetáriumi vetítések várják a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe látogatókat március 19. és 25. között – jelentette be a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A negyed planetáriumában és látogatóközpontjában megrendezendő mintegy harminc program közül kiemelték, hogy Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) földrajzi intézetének egyetemi docense a világvége-elméletekről és jóslatokról tart előadást. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke az űrturizmus lehetőségeiről beszél majd, Hegedüs Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló igazgatója Meteorvadászat égen-földön című előadásának keretében megtekinthető lesz a Magyarországon talált legnagyobb meteorit…

Olvass tovább>>

Csillagrendszerek „nemrég” bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis

Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Tejútrendszer „szomszédja” születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának vezetésével „Franciaország jelenleg használható legerősebb számítógépét” használták egy terrabájtnyi adat elemzéséhez. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni az Androméda keletkezésének fizikai mechanizmusait, így sikerült felfedni eredetének titkát – idézi az obszervatórium közleményét a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő…

Olvass tovább>>

Csaknem száz újabb exobolygót fedeztek fel a kutatók a Kepler űrteleszkóppal

csillag

Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően. Az újonnan azonosított planétákkal mintegy háromszázra nőtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának K2-missziója keretében felfedezett exobolygók száma – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Kétszázhetvenöt bolygójelöltet kezdtünk vizsgálni, amelyek közül 149-ről bizonyosodott be, hogy valódi exobolygó. Ezek közülük pedig 95 volt újonnan felfedezett planéta” – mondta Andrew Mayo, a Dániai Műszaki Egyetem nemzeti űrintézetének doktori hallgatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „ez a kutatás a K2-misszó…

Olvass tovább>>

Heves ütközésre utal a Oumuamua aszteroida szertelen forgása

Múltbéli heves ütközésre utal az Oumuamua, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroida szertelen forgása a belfasti Queen’s Egyetem új kutatása szerint. Az októberben felfedezett, hosszúkás, szivar alakú űrobjektumról visszaverődő fényt vizsgálta meg a Wes Fraser vezette kutatócsoport, tanulmányukat a Nature Astronomy alapján idézte a BBC hírportálja. Az Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamua minden valószínűség szerint aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan,…

Olvass tovább>>

Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye

Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – tájékoztatta a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag Zrt. Mosoni László, a csillagpark vezetője elmondta: az öt centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik és azt a Sefag egy kereskedőtől vásárolta meg. A 2015 nyarán átadott, évi 10-11 ezer érdeklődőt fogadó csillagparknak mintegy harminc, a világ különböző tájain felfedezett kő- és vasmeteoritból álló gyűjteménye van, az új lelethez hasonló, nyilvánosan…

Olvass tovább>>

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp. A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon. A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen…

Olvass tovább>>

Egy haldokló csillagot ábrázolhatnak hatezer éves kőkarcolatok Kasmírban

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet egy 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy egy vadászjelenetet ábrázol. A rajzon látható két égi objektum azonban felkeltette indiai csillagászok érdeklődését. Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat egy szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása. A régészek csaknem fél évszázada találták a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen, ahol időszámítás előtt 4300 körülre tehető a legrégebbi település léte.…

Olvass tovább>>

Sötétségben is a világ élvonalában vagyunk

Közel egymilliárd forintos állami támogatásból csillagászati látogatóközpont épül a Bükki Nemzeti Parkban. Nagy Júlia, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs és ökoturisztikai osztályvezetője szerdán az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az összességében nettó 990 millió forintos támogatásból megvalósuló, európai viszonylatban is egyedülálló csillagászati látogatóközpontot Répáshután hozzák létre. Részleteket egyelőre nem árult el, mint mondta, a terveket várhatóan januárban mutatják majd be. A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat szerint a Bükki Csillagda megvalósítására a jövő évben 564 millió, míg 2019-ben további 426 millió forintot biztosít a kabinet. A Bükki Nemzeti Parkot idén júniusban…

Olvass tovább>>

A Naprendszerhez hasonló a Kepler-90

Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 így a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag, amit valaha felfedeztek – írta a BBC hírportálja. A csillag csak kicsit forróbb és nagyobb a Napnál, a kutatók eddig hét bolygójáról tudtak. A legújabban azonosított bolygóval együtt „a Kepler-90 az első csillag, amelynek ugyanannyi bolygója van, mint a mi Naprendszerünknek” – mondta Christopher Shallue, a Google informatikusa. A keresőóriás mérnökei a mesterséges intelligencia gépi tanulás elnevezésű programját használták a Naprendszeren…

Olvass tovább>>

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

fekete lyuk

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport – adta hírül a BBC. Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt – írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő…

Olvass tovább>>

Űrhajó alakú kozmikus objektumot fedeztek fel

A tudomány által ismert egyik „legnyúlánkabb” kozmikus objektum az a nemrég felfedezett aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert kisbolygó – derül ki egy új tanulmányból. Az október 19-én felfedezett aszteroida sebessége és röppályája arról árulkodik, hogy egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A csillagászok most minden erejükkel azon vannak, hogy minél többet megtudjanak az ‘Oumuamua névre keresztelt egyedülálló égitestről, mielőtt az tovatűnik – írja a BBC News. A honolului Csillagászati Intézet munkatársaként dolgozó Karen Meechnek és kollégáinak a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Teleszkóp (VLT) segítségével…

Olvass tovább>>

Nevet kapott egy csillagközi aszteroida

Nevet kapott az első ismert aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett. Az ‘Oumuamua nevet kapta, amelynek jelentése hawaii nyelven „elsőként érkező távoli üzenet”. A sebességét és röppályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. Az aszteroidát Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel októberben egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével – írja a BBC. Weryk és munkatársai észrevették, hogy nagyon gyorsan halad – elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán. A tudósok szerint az ‘Oumuamua külső…

Olvass tovább>>

Az ókori világ időszámítását is megváltoztathatja a legrégebbi feljegyzett napfogyatkozás felfedezése

A valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét sikerült meghatározni brit kutatóknak: az időszámítás előtt 1207. október 30-án történt jelenség ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját. A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat. Eredményeiket a Royal Astronomical Society című folyóiratban mutatták be. A kérdéses bibliai szöveg az Ószövetségben lévő Józsué könyvében szerepel, és évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Ebben olvasható, hogy miután Józsué Izrael népét elvezette Kánaánba – az ókori Közel-Kelet azon területére, amely a mai Izraelnek…

Olvass tovább>>