Címke: csillagászat

Jóval fiatalabb a Ceres bolygó kráterének közepe, mint maga a kráter

~
Ceres

A Ceres törpebolygó Occator-kráterének közepén lévő világos terület a becslések szerint 30 millió évvel fiatalabb, mint maga a kráter. A kutatók az amerikai űrügynökség (NASA) Dawn űrszondájának adatait elemezve vizsgálták az Occator központi részét, és arra jutottak, hogy az egyik különleges, fényes terület, a Cerealia Facula csupán mintegy négymillió éves, ami földtani szempontból nagyon fiatalnak számít – írja a PhysOrg tudományos portál. A Mars és Jupiter között lévő törpebolygó, a Ceres sötét felszínén korábban több mint 130 feltűnő, világos foltot fedeztek fel, melyek a felvételek szerint nagyrészt sóból állnak. Nagyfelbontású…

Olvass tovább>>

A kozmosz a legnagyobb kannibál

~

Az eddig véltnél jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, a csillagok százszor gyakrabban esnek szupernagy tömegű fekete lyukak áldozatául. Ilyen kozmikus kannibalizmus (TDE) egy-egy példájára galaxisok ezreinek vizsgálata során bukkantak a csillagászok, amiből korábban arra következtettek, hogy az ilyen események nagyon ritkák, galaxisonként minden 10-100 ezer évben egy következik be. A Sheffieldi Egyetem fizikai és asztronómiai intézetének tudósai azonban kutatásuk során észlelték, amint egy szupernagy tömegű fekete lyuk szétszakít egy csillagot, miközben egy csillagászati mértékkel mérve különösen kis minta, mindössze 15 galaxis vizsgálata alapján dolgoztak – írja a PhysOrg tudományos portál.…

Olvass tovább>>

Egyedülálló a most felfedezett Trappist-1 naprendszer

~

A tudósok még sosem láttak korábban a Trappist-1 csillagéhoz hasonló naprendszert – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában Kiss László csillagász. A rendszerben a Földhöz hasonló, szinte biztosan kőzetből álló bolygók keringenek olyan közelségben a halványan pislogó csillag körül, hogy felszínükön akár folyékony víz is lehet. Egy nemzetközi tudóscsapat a héten jelentette be, hogy hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra a Trappist-1 csillag körül. A hét közül három bolygó az úgynevezett lakható zónában található, ahol lehetséges az élet jelenléte is. Kiss László ugyanakkor úgy vélte:…

Olvass tovább>>

Megtalálták az univerzum legfényesebb, legtávolabbi pulzárját

~

Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Űrügynökség (ESA) az XMM Newton röntgencsillagászati műhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték. Ráadásul ez a pulzár a valaha észlelt legtávolabbi ilyen jelenség, fénye ötvenmillió évet utazott, mire az XMM-Newton érzékelte – olvasható a Physorg tudományos hírportálon. A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, amely erős mágneses térrel rendelkezik. Főleg szupernóva-robbanások után jön létre, de olyan fehér törpe csillagokból is kialakulhat, amelyek elég sok anyagot gyűjtenek össze környezetükből, hogy bekövetkezzen a gravitációs összeomlás. A…

Olvass tovább>>

Könyvpremier: magyarul olvashatók Stephen Hawking előadásai

~

A fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóltak Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus előadásai a BBC Reith Lectures előadássorozatában, amelyeket önálló kötetben mutat be márciusban a Gabo Kiadó Both Előd csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke fordításában. A Fekete lyukak című kötetben olvasható előadások bár adnak némi történelmi áttekintést a téma kutatásáról, elsősorban azt mutatják be, amit ma tudunk a fekete lyukakról. „Mindaz, amit tudunk, minden, ami érdekes és aktuális, Hawking munkája” – fogalmazott Both Előd az MTI-nek. Mint elmondta, a 2016-ban a londoni Brit…

Olvass tovább>>

Két robottávcső épül Magyarországon csillagászati jelenségek megfigyelésére

~

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert – olvasható a közleményben. A projekt elsődleges célja olyan…

Olvass tovább>>

No para: már megint kilyukadt a Föld mágneses pajzsa

~

A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be. A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja. Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést. „Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil…

Olvass tovább>>

Havonta a Földről érkező oxigénionok záporában fürdőzik a Hold

~

Bizonyítékot találtak arra, hogy a Föld légköréből minden hónapban oxigén árasztja el a Hold felszínét. Japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra. Eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A tudósok egy ideje felismerték, hogy a Holdat folyamatosan bombázzák a napszélből származó részecskék, és hogy havonta egyszer, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold védetté válik ettől a napszéltől. Az új kutatás során a tudósok megállapították, hogy ez alatt a rövid, néhány…

Olvass tovább>>

Óriáscsillagoktól származik a Naprendszer bolygóit létrehozó kozmikus por

~

Óriáscsillagoktól származnak azok a porszemcsék, amelyek egykor a Naprendszer bolygóit létrehozó csillagközi felhőt alkották – állapították meg a kutatók a Nature Astronomy című folyóiratban ismertetett tanulmányukban. A közepes tömegű, a Napnál nagyságrendileg hatszor nehezebb csillagok – úgynevezett aszimptotikus óriásági, röviden AGB-csillagok – az életük során „levedlik” a külső rétegüket, létrehozva egy gáz és porszemcsék alkotta csillagközi felhőt – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Naprendszer is egy ilyen csillagközi felhőből alakult ki nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Az eredeti porszemek többsége elpusztult – új porszemekké, kődarabokká, majd bolygókká állt össze,…

Olvass tovább>>

Izraeli tudósok pontosan meghatározták egy bibliai csata időpontját

~

Izraeli tudósok a legkorszerűbb csillagászati eszközök segítségével napra, sőt percre pontosan meghatározták a héber törzsek izraeli honfoglalása egyik több mint háromezer évvel ezelőtti csatájának dátumát – közölte a The Times of Israel című izraeli hírportál. A Biblia – Józsué könyve – szerint egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket. Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsué védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt, ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsué könyvében egy csillagászati jelenséget ír le…

Olvass tovább>>

Öregebb lehet a hold az eddig véltnél

~

A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból. A kutatócsoport szerint a Föld kísérője a Naprendszer születése utáni 60 millió éven belül született, a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A tudósok az Apollo által a Holdon gyűjtött talajmintákból kivont cirkon ásvány korát határozták meg a radioaktív izotópok bomlási ideje alapján (urán-ólom kormeghatározás). A cirkondarabkák egészen aprók voltak, nem nagyobbak egy homokszemnél. „A méret nem számít, az ilyen kis…

Olvass tovább>>

Egymilliárd éve utazik a „gumikacsa” az űrben

~

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el „gumikacsa” alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös – erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik. A kutatók eddig azt feltételezték, hogy az égitest fura alakját két objektum kis erejű ütközése és összeolvadása eredményezte 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának folyamatában. A Berni Egyetem két kutatója, Martin Jutzi és Willy Benz viszont úgy véli, hogy aligha őrizhette volna meg az üstökös a merőben szokatlan formáját ennyi időn keresztül. Amennyiben helytállóak a Naprendszer születésére…

Olvass tovább>>

Egymilliárd forintból kutatják a kozmikus kockázatokat

~
üstökös

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje – adta hírül a távirati iroda az akadémia közleménye alapján. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard…

Olvass tovább>>

Óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok 

~

Egy jeges óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok – írta a BBC News. A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert – a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) – használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a „szomszédban” zajló eseményekre. Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent eredmények szerint a formálódó bolygó, amelynek létét egyelőre csak sejtik a kutatók, feltehetőleg egy jeges óriás, hasonlóan a Naprendszerünkben keringő Uránuszhoz és Neptunuszhoz. A japán Ibaraki Egyetemen dolgozó Cukagosi Takasi és kollégái úgy sejtik,…

Olvass tovább>>

Ismeretlen objektumokat találtak a Naprendszer peremén

~

Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén amerikai csillagászok – írta a BBC hírportálja. Az égitestek között találtak egy jeges objektumot, amely olyan hatalmas pályán kerüli meg a Napot, hogy valószínűleg más csillagok gravitációja is hatással van rá – írták a The Astronomical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány szerzői. Az égitesteket akkor vették észre, amikor egy lehetséges kilencedik bolygó helyét igyekeztek megállapítani. A bolygó jelenlétét eddig közvetett bizonyítékokkal támasztották alá. A tanulmány szerzői, Scott Sheppard és Chad Trujillo elküldték felfedezésük részleteit az aszteroidákat, üstökösöket és egyéb kisebb égitesteket katalogizáló…

Olvass tovább>>

Új típusú csillagrendszert fedezett fel a Hubble

~

Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál. Ez a kozmikus „világítótorony” nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed – írja a Die Welt online. A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben…

Olvass tovább>>

Svéd tudósok szerint exobolygó a kilencedik bolygó

~

Számítógépes szimulációk alapján svéd és francia csillagászok szerint nagyon valószínű, hogy exobolygó – azaz Naprendszerünkön kívüli – az úgynevezett kilencedik bolygó. Ez azt jelentené, hogy ez az első exobolygó, amelyet a Naprendszeren belül fedeztek fel. Ha ez valóban így van, akkor értelmét veszti az exobolygó definíciója, amely szerint az exobolygó a mi naprendszerünkön kívüli, idegen csillag körül keringő égitest – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters (MNRAS Letters) tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Lund Egyetem tudósai azt írták, számos jel utal arra,…

Olvass tovább>>

Gyorshajtókra vadásztak, meteort észleltek amerikai rendőrök

~

Egy Maine állambeli rendőr gyorshajtókra vadászó fedélzeti kameráján vette észre az égen áthasító tűzgolyót, amely a földi légkörbe hatoló meteor felrobbanásakor keletkezhetett helyi idő szerint kedd hajnalban. A ragyogó villanást több amerikai államban is látták. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Maine-ből, Vermontból, New Hampshire-ből, Massachusettsből, Rhode Islandből, Connecticutból, New Yorkból, New Jerseyből, Pennsylvaniából és Kanada egyes helyeiről jelentett észlelést. Tim Farris, a portlandi rendőrség őrmestere a tűzoltóság központja előtt parkolt, amikor fedélzeti kameráján megjelent a tűzgömb. Hallották, amint felkiált: „Te jó isten”! A Washington-hegyi megfigyelőállomás munkatársai is kaptak jelentéseket a meteor…

Olvass tovább>>

Először találtak üstökösöket egy Naphoz hasonló csillag körül

~

Először talált bizonyítékot egy nemzetközi kutatócsoport arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül üstökösök keringenek, a felfedezés lehetővé teszi a mi naprendszerünk „gyerekkori” történetének tanulmányozását – olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján. A chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) adatainak elemzésekor a kutatók megmérték a szénmonoxid-szintet a csillag körül, az érték egyezik a Naprendszer üstököseinél mért szinttel. Az eredményeket a jelenleg folyó chilei csillagászati tudományos ülésen mutatták be, majd a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklap fogja közölni. Az üstökösök lényegében jégből és…

Olvass tovább>>