Címke: csillagászat

Cunamikra utaló jeleket találtak a Marson

~
Mars

Az ősidőkben végigsöprő szökőárakra utaló geológiai jeleket találtak a Mars északi fennsíkjain, ami hideg, sós vizű óceánok egykori létezésére utalhat. A lehetséges egykori vízpartok alakja arról győzte meg a kutatókat, hogy két hatalmas – több millió éves különbséggel végbement – meteorbecsapódás okozhatott gigantikus szökőárat. Az óriáshullámok örök nyomot hagytak a vörös bolygó felszínén. „Az első cunamit mintegy 3,4 milliárd éve okozhatta egy meteor. A hullám folyékony víz volt, az óceánba visszahúzódva nagy területen hozott létre csatornákat” – idézte a Phys.org portál Alberto Fairént, a Scientific Reports tudományos lapban megjelent kutatás…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó égi mechanikai eredmény született az ELTE-n

~

Az ELTE kutatói Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egy központi jelentőségű kérdésére. Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz publikációját a Nature szerkesztőségi cikkben méltatta. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után először találtak explicit, egzakt analitikus megoldást a csillagászat és az űrkutatás egy központi jelentőségű kérdése, az égi mechanikai n-test probléma egy…

Olvass tovább>>

A nap képe: a Merkúr átvonulása a Nap előtt

~

A Merkúr bolygó átvonulása a Nap előtt Salgótarjánból fotózva 2016. május 9-én. Mint azt a TIT Uránia Csillagvizsgáló a távirati irodának korábban eljuttatott közleményében kiemelte: a Merkúr 88 nap alatt megkerüli a Napot, így időről időre – nagyjából négyhavonként – lekörözi a Földet. A bolygó pályája azonban nem esik egy síkba a Földével, azzal hétfokos szöget zár be. Így a Merkúr rendszerint a Nap korongja „fölött” vagy az „alatt” látszik elhaladni, csak ritkán kerül pontosan a Nap és a Föld közé a keringés során. Ilyenkor viszont a Merkúr korongja tulajdonképpen parányi…

Olvass tovább>>

Napfoltokat figyeltek meg egy távoli csillag felszínén

~

Első alkalommal sikerült egy foltos csillag felszínét közvetlenül, az interferometria módszerével „lefényképezni” – jelentette be egy magyar taggal is rendelkező nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban. A napfoltokat, a Nap felszínén időről időre megjelenő sötétebb területeket távcsövekkel részletesen meg lehet figyelni. A nagy távolságok miatt azonban gyakorlatilag az összes többi csillag pontszerű forrásként látszik az égen, a felszínükről a legjobb távcsövek sem képesek részleteket megmutatni – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénteken a távirati irodával. A gyakorlatban a földfelszíni optikai eszközökkel, például óriástávcsövekkel elérhető legjobb felbontás körülbelül 0,5 ívmásodperc:…

Olvass tovább>>

Eltűnhet-e a bolygók légköre?

~

Csillagászok megerősítették, hogy léteznek bolygók, amelyeknek saját csillaguk rombolta le a légkörét – olvasható a Nature Communications című tudományos folyóiratban. Temérdek erőteljes sugárzás éri azokat a légkörrel körülvett égitesteket, amelyek túl közel keringenek csillagukhoz, és ettől a külső gázburok idővel szétesik – idézte a BBC News a nemzetközi kutatócsoport tanulmányát. A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának adatait elemezték. A Keplert azért bocsátották fel, hogy exobolygók, azaz naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül keringő bolygók után kutasson. A kutatók az úgynevezett szuperföldekre, vagyis a Földnél 2-10-szer nagyobb bolygókra összpontosítottak.…

Olvass tovább>>

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása

~

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása – állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Lunar Prospector szondájának az 1990-es évek végén gyűjtött adatait elemezve a Hold mai pólusai közelében egy-egy hidrogénben gazdag területet fedeztek fel, melyek vízjég jelenlétére utalnak – írta a BBC News. A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye – írták a Nature-ben a kutatók, akik szerint fokozatosan „pólusvándorlás” zajlott le, ami végül…

Olvass tovább>>

A Pluto távoli „testvérét” vizsgálták magyar kutatók

~

A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a 2007 OR10 jelű égitestet a Kepler és Herschel űrtávcsövek mérései alapján magyar csillagászok. A 2007 OR10 a Naprendszer legnagyobb ismert, de névvel még nem rendelkező égitestje. A Neptunuszon túli tartományban kering, és jelenleg még a Plutónál is mintegy háromszor messzebb tartózkodik a Naptól. A mostani mérések előtt szinte semmit sem tudtak róla azonkívül, hogy nagyon vörös a felszíne. A Kepler űrtávcső K2 küldetése egyedülálló módon lehetővé tette, hogy tíz napon át megszakítás nélkül megfigyelhető legyen ez a lassan mozgó égitest – olvasható a…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók fejtették meg a Nereida néhány titkát

~

Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével – közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A Gerard Kuiper által 1949-ben felfedezett égitest a mai napig sok furcsaságot rejt, például nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül. A mozgása eredhet onnan is, hogy a Kuiperről elnevezett külső kisbolygóövből fogta be a Neptunusz, de az is lehetséges, hogy a bolygóval együtt született, csak a szintén befogott Triton hold lökte odébb, amikor az megérkezett.…

Olvass tovább>>

A Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből

~
Jupiter

Amerikai asztrofizikusok komputeres szimulációk alapján még 2011-ben vetették fel annak a lehetőségét, hogy a Naprendszer születésekor a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett lehetett még egy ötödik gázóriás. Ám ha létezett egy ilyen bolygó, hová tűnhetett, mi lehetett a sorsa? A Torontói Egyetem kutatói most arra következtetnek, hogy Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből négymilliárd évvel ezelőtt, az elméletet a The Astrophysical Journal november 1-i számában teszik közzé. A kutatók évek óta feltételezik, hogy a tettes a Szaturnusz vagy a Jupiter lehetett – olvasható a PhysOrg hírportálon.…

Olvass tovább>>

Újabb „egzotikus” fekete lyukat fedeztek fel amerikai csillagászok

Novák Csaba

Újabb „egzotikus” fekete lyukat fedeztek fel a Marylandi Egyetem és a NASA csillagászai, akik eredményeiket az Astrophysical Journal Letters online kiadásában ismertetik. A fekete lyuk olyan tartománya a téridőnek, amelyből az erős gravitáció miatt még a fény sem képes megszökni. A fekete lyukak „falánkságuknak” köszönhetően figyelhetők meg, hiszen az akkréciós (anyagbefogási) korongon folyamatosan áramlik beléjük az anyag, ennek ultrafényes sugárzása fedi fel a „habzsoló” objektumokat. Az általánosan elfogadott nézetek szerint a fekete lyukak többsége két „súlykategóriába” sorolható – léteznek „átlagos” objektumok, amelyek mérete néhány tucat naptömegnek felel meg. Emellett előfordulnak…

Olvass tovább>>

Újabb adatok érkeznek a Plutóról

Novák Csaba

Hét héttel azután, hogy elhaladt a Pluto törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons nevű űrszondája. A július 14-i történelmi randevú során az űrszonda hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a Plutóról, amelyeknek csak töredékét küldte el akkor. A folyamat szeptember 5-én gyorsult fel, és legalább egy évet vesz igénybe, amíg az összes mérés megérkezik a Földre. Az adattovábbítás sebessége ugyanis másodpercenként 1-4 kilobit – közölték a NASA illetékesei. „Ezek azok az adatok, amelyekért elmentünk a Plutóhoz –…

Olvass tovább>>

Mégis változhat a galaxisok szerkezete

Novák Csaba

Először mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport, hogy a galaxisok struktúrája megváltozhat élettartamuk során. A Cardiffi Egyetem fizikai és csillagászati tanszéke vezette kutatócsoport a Hubble és a Herschel űrteleszkópok segítségével „nézett vissza a múltba”, majd ezt összevetette az égbolt mai állapotával, és kimutatták, hogy az ősrobbanás óta számos galaxis jelentős átalakuláson ment keresztül – tudósított a Science Daily tudományos hírportál a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászati szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A kutatók a Herschel ATLAS és GAMA projektek által feltérképezett égbolt mintegy tízezer galaxisát tanulmányozták. Két nagy…

Olvass tovább>>

Égi „tűzijáték” jelzi két galaxis összeolvadását

Novák Csaba

Két szomszédos galaxis összeolvadását figyelték meg a Manchesteri Egyetem és a Hongkongi Egyetem asztronómusai, akiknek sikerült lencsevégre kapniuk az égi „tűzijátékot”. A felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban számolnak be a tudósok. Az asztrofizikusok az Új-Dél-Walesben működő angol-ausztrál távcső segítségével végeztek megfigyeléseket, a Tejútrendszer haldokló csillagai után kutatva. Így fedezték fel a galaxisunk por- és gázfelhői mögött az Oltár (Ara) csillagképben zajló kozmikus „drámát”. Az összeolvadó galaxisok szomszédságában alig-alig van más csillagváros, egy ilyen viszonylag „néptelen” területen igen alacsony a kozmikus karambolok valószínűsége – olvasható…

Olvass tovább>>

Rossz helyen van a greenwichi délkört jelző csík

Novák Csaba

Évről évre turisták százezrei zarándokolnak a greenwichi Királyi Obszervatóriumba Nagy-Britanniában, hogy a keleti és a nyugati féltekét elválasztó kezdődélkörnél pózolva fényképezkedjenek. A meridiánt azonban rossz helyen jelzi a híres sárgaréz csík, amelynek valójában 102 méterrel keletebbre, egy parkban kellene lennie. Ott viszont csak egy szemetes áll. Csillagászok sürgetik, hogy jelölje új csík a greenwichi délkör pontos helyét. Washingtonban 1884. október 22-én kötötték meg az úgynevezett Meridián-egyezményt, amely egyetlen egységes kezdődélkört határozott meg valamennyi ország számára az aktuálisan létező sokféle kezdődélkör helyett. Ennek értelmében a Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagállama –…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkisebb szupermasszív fekete lyukat fedezték fel

Novák Csaba

Az eddigi legkisebb szupermasszív fekete lyukat fedezték fel amerikai csillagászok. A Michigani Egyetem kutatóinak az Astrophysical Journal Letters című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak tömege százezer és tízmilliárd naptömeg között van. A legtöbb galaxis centrumát egy-egy ilyen gigantikus képződmény uralja. A 340 millió fényévre lévő RGG118 katalógusjelű törpegalaxis „vendégszeretét” viszont egy mindössze ötvenezer naptömegű fekete lyuk „élvezi”, amely feleakkora, mint a korábban ismert legkisebb szupermasszív fekete lyuk. A képződmény százszor kisebb, mint a Tejútrendszer közepében terpeszkedő fekete lyuk, és a szó szoros…

Olvass tovább>>

A Tejútrendszer minden harmadik csillaga elköltözik otthonról

Novák Csaba

A Tejútrendszer csillagainak 30 százaléka elvándorol születési helyéről – bizonyították amerikai és kanadai kutatók. A Pennsylvaniai Állami Egyetem, az Új-Mexikói Állami Egyetem (NMSU), valamint a Torontói Egyetem csillagászai a kutatási eredményeket az Astrophysical Journalban tették közzé. A Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) a Tejútrendszer feltérképezését tűzte ki célul. Ennek egyik alprojektje a galaxisunk múltját „firtató” APOGEE-kísérlet, amelynek keretében az új-mexikói Apache Point obszervatórium 2,5 méteres tükörátmérőjű teleszkópjára szerelt spektrográffal (színképelemzővel) közel 70 ezer csillag fizikai paramétereit határozták meg – olvasható a PhysOrg hírportálon. A tudósok a csillagok hőmérsékletét, a felszíni…

Olvass tovább>>

Meglepően fiatal bolygó a Plútó

Novák Csaba

Első alkalommal látogatta meg űreszköz a Plútó rendszerét: a mintegy tíz éve úton lévő New Horizons űrszonda 2015. július 14-én 12,5 ezer kilométerre haladt el a törpebolygó mellett. Első adatai meglepően fiatal felszínű, változatos hegyvidékkel rendelkező, aktív égitestet mutattak, amelynek a felszínén viszonylag ritkák a nagy kráterek. A tapasztalatokat Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjához tartozó Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa összegezte. A szakértő szerint egyértelműen sikeres volt a New Horizons űrszonda elhaladása a Plútó és holdjai mellett. A közelítés során minden a tervek szerint zajlott, az űreszköz…

Olvass tovább>>

Öt szupermasszív fekete lyukat fedeztek fel brit csillagászok

Novák Csaba

Öt szupermasszív, por- és gázlepelbe burkolózott fekete lyukat azonosítottak brit csillagászok, akik felfedezésükről a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén számoltak be hétfőn, és tanulmányukat az Astrophysical Journal fogadta el közlésre. A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. A nagy galaxisok mindegyikének központját egy-egy fekete lyuk uralja, ám a Durhami Egyetem asztrofizikusai által irányított nemzetközi kutatócsoport szerint sokmillió szupermasszív képződmény rejtőzhet por- és gázfüggöny mögött szerte a világegyetemben – olvasható a The Independent online kiadásában. A kutatók…

Olvass tovább>>

Csillagászati észlelési pályázatot hirdettek középiskolásoknak

Novák Csaba

  Távcsöves észlelési pályázatot hirdetett meg középiskolásoknak Határ a csillagos ég címmel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) a fény nemzetközi éve alkalmából. A versenyen magyarországi, vagy határon túli magyar nemzetiségű, 14-18 év közötti középiskolás diákok vehetnek részt, a háromfős csapatok Piszkés-tetőn, az ország legnagyobb csillagvizsgálójában végezhetnek távcsöves megfigyeléseket. A pályázóknak egy olyan, októberben Magyarország területéről látszó égi objektumot kell kiválasztaniuk, amelyet az MTA CSFK Piszkés-tetői Obszervatóriumának 60/90/180 centiméteres Schmidt-teleszkópjával meg szeretnének örökíteni. A diákok valódi tudományos munkát végezve ismerhetik meg a 21. századi csillagászati megfigyelési technikákat,…

Olvass tovább>>

Holnap egy másodperccel tovább forog a Föld

Novák Csaba

Egy szökőmásodperccel hosszabb lesz a keddi nap a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérés kiegyenlítése érdekében. „A Föld folyamatosan lassul, a saját tengelye körüli forgása átlagosan két ezredmásodperccel késik naponta” – magyarázta Daniel MacMillan, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa. A lassulást az árapályerők okozzák, de közrejátszanak más tényezők is, például a bolygónk belsejében játszódó folyamatok, a kőzetlemezek mozgása, vagy a légköri és óceáni áramlatok dinamikájában bekövetkező változások – idézte MacMillant az EScience News hírportál. Ebből következik, hogy egy szoláris nap valójában nem 86,4…

Olvass tovább>>