Címke: csillagászat

Már megint egy üstökös közeledik a Nap felé

~
üstökös

Majdnem ötezer év után ismét a Nap felé közeledik a NEOWISE-üstökös, amely a vártnál fényesebb lesz, így ha nem esik szét, akkor július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd. Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az üstökös feje a mérések szerint június 23-án napközben 3,5-4 magnitúdós lehetett, ami 1 magnitúdóval fényesebb a vártnál. A fényes porcsóvával együtt ez igen biztató fényesség – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy idén óvatosak a szabadszemes üstökösök előrejelzésével, mert két égitest is csalódást…

Olvass tovább>>

Már tudjuk, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre

~

A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a Naprendszer külső területén lévő planétáktól túlságosan is távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat. A NASA Cassini űrszondája adatainak elemzése alapján magyarázatot találtak a Szaturnusz, így valószínűleg a többi gázóriás felső atmoszférarétegének forróságára: a bolygó északi és déli sarkainál kialakuló sarki fény lehet az oka – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A napszél és a…

Olvass tovább>>

Fánkalakú, 11 milliárd éves galaxist sikerült lefényképezni

~

Fánkalakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A „kozmikus tűzgyűrűnek” nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról. A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszeréhez hasonlatos, alakja azonban fánkra hasonlít, közepén egy lyukkal – áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Dimensions (ASTRO 3D) nevet viselő nemzetközi kutatócsoport közleményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról, így megmutathatják, hogy nézett ki 11 milliárd éve. A galaxis, mely az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjában…

Olvass tovább>>

Amatőr csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését

~
üstökös

Műkedvelő csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők az Atlas nevű kométa változását. A decemberben felfedezett Atlasról a tudósok úgy vélték, valószínűleg az év legnagyobb fényű üstökösévé válhat, szabad szemmel is látható lehet. Nemrég azonban gyanítani kezdték, hogy az üstökös több részre esett szét, miután gyorsan halványulni kezdett. Az egymással számítógépes kapcsolatban álló teleszkópokat (eVscope) fejlesztő Unistellar nevű cég munkája nyomán lehetővé vált, hogy civil és hobbicsillagászok alacsonyabb költségű műszerekkel figyelhessék meg az égitestek mozgását. Az Atlas szétesésével szerephez…

Olvass tovább>>

Idén harminc éves a Hubble űrtávcső

~
Hubble űrteleszkóp

Idén harminc éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán – hangzott el egy televíziós műsorban. Kiss László csillagász, fizikus a műsorban felidézte, hogy a mára legendássá vált űrteleszkóp, amit 1990. április 24-én indítottak el a Kennedy Űrközpontból, Edwin Powell Hubble-ról, a XX. század egyik legnagyobb csillagászáról kapta a nevét, aki sokat tett azért, hogy megismerjük az univerzumot. Hubble az 1920-as…

Olvass tovább>>

Újabb rejtély a Hold körül

~

Mégsem azonos a Föld és Hold oxigénizotópjainak összetétele, ez pedig megváltoztathatja a Hold kialakulásának jelenlegi elméleteit. Az Új-Mexikói Egyetem (UNM) kutatói kutatásaik eredményeit a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be. Korábbi kutatások alapján született meg a nagy becsapódás-elmélet, amely úgy véli, a Hold abból a törmelékből formálódott, amely a korai Föld és a protoplanéta állapotban lévő Theia összeütközése nyomán keletkezett. A Föld és a Hold geokémiailag hasonlóak. Az Apolló-missziók által a Holdról lehozott minták szinte teljes azonosságot mutattak az oxigénizotópok összetételét illetően. Bár a nagy becsapódás-elmélet jó magyarázatul szolgálhat a Föld…

Olvass tovább>>

Újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött felrobbant meteoritnak

~

A délkelet-szlovéniai Novo Mesto közelében újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött széthullott meteoritnak, a geológusok további darabok után kutatnak – közölte a helyi sajtó. Bojan Ambrozic geológus maga is szemtanúja volt a robbanásnak, amely olyan erős volt, hogy a szlovéniai Novo Mestótól Fiumén (Rijeka) keresztül Zágrábban is lehetett hallani, és a földrengésmérők is érzékelték. Az első meteoritdarabot múlt héten találta meg egy helyi lakos háza udvarában. A kő 203 grammot nyom, és az első elemzések szerint a kondritok csoportjába tartozik. Ez a leggyakoribb meteoritfajta, amely a Földre…

Olvass tovább>>

Hatalmas „űrhóembert” képez a két összeolvadó fehér törpe

~

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze – adta hírül a BBC News. A tőlünk 150 fényévre lévő „hóember” tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából Föld-méretű, de százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó…

Olvass tovább>>

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az ESO

~

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A szakemberek a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek által fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgáltak, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze. Eredményeiket az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatják be. A kutatók arra jutottak, hogy a nagy teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópját (VLT) és a jövőbeli Extrém Nagy Teleszkópját „mérsékelten fogják érinteni” a fejlesztés alatt álló konstellációk – olvasható az ESO közleményében. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek…

Olvass tovább>>

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

~

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…

Olvass tovább>>

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

~

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek. Az…

Olvass tovább>>

Erről lemaradunk sajnos: 63 év múlva látványos csillagászati jelenség lesz látható

~

Előrejelzések szerint 63 év múlva látványos csillagászati jelenségben gyönyörködhetnek éjszakánként az emberek – mondta Kiss László csillagász. A feltételezések szerint a V Sagittae nevű kettőscsillag összeforr és felfénylik, ezzel a Szíriusznál, a legfényesebb csillagnál is ragyogóbb jelenséget okozva az égen egy-két hónapon keresztül 2083-ban – fűzte hozzá. Kiss elmondása szerint a V Sagittae csillagrendszer egy kompakt, föld méretű, és nap tömegű, tehát iszonyatosan sűrű fehér törpecsillag és egy kísérő csillagból áll, amelyből nagyon erős gravitációs tere miatt a törpecsillag anyagot szipkáz. A fehér törpecsillag köré az anyag létrehoz egy korongot,…

Olvass tovább>>

A Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben

~
fekete lyuk

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A jelenség 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig 70-szer nagyobb a Napénál – számolt be a Nature című tudományos lap. Kiss László csillagász-fizikus ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Tejútrendszer közepén található millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakról már évtizedek óta tudnak a tudósok. A csillagász szerint ami újdonság ebben a tudományos felfedezésben, hogy ennek a fekete lyuknak a tömege hetvenszer nagyobb a Napénál. A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen néhány tíz naptömegű…

Olvass tovább>>

Nagyon-nagyon távoli galaxiscsoportot fedezték fel

~
csillag

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok. A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának öt százaléka. Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között – közölte a NASA. A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak. Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz,…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon

~

Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Katarina Miljkovic, az ausztráliai Perth-ben lévő Curtin Egyetem Űrkutatási és Űrtechnológiai Központjának munkatársa szerint a kutatás bebizonyította, hogy az űrbéli eróziós erők két komponense – az elektronok és az úgynevezett termikus sokk – szükséges az aszteroidákon a vízmolekulák újraképződéséhez. Eddig úgy vélték, egy komponens is elegendő. A NASA által…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~
csillag

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó

~
csillagatlasz

Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk. A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza…

Olvass tovább>>

Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt

~

Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés szerint a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték – írta a BBC. „Inaktívnak gondoltuk a Tejútrendszert, egy nem túl fényes középponttal” – mondta Magda Guglielmo, az ausztráliai Sydney-i Egyetem tudósa, az Astrophysical Journal című szaklapban rövidesen megjelenő tanulmány társszerzője. Az energianyaláb két hatalmas „tölcsért” hozott létre, amelyek áthasítottak a Tejútrendszeren, és otthagyták a nyomukat az úgynevezett Magellán-áramláson, amely a közeli Nagy…

Olvass tovább>>

Gázt észleltek a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös felszínén

~

Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe. Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történő tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték. A gáz párologását az okozhatja, hogy a Nap hője felmelegíti az üstököst – írja a Sciencemag.org. A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának, ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől. Az objektumot augusztus 30-án fedezte…

Olvass tovább>>