Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó „nem is létezhetne”. A Földtől mintegy harminc fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában. „Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan…
Olvass tovább>>Címke: csillagászat
NASA: kemény landolást hajtott végre a Holdon a Csandraján-2
A NASA egyik műholdjának pénteken bemutatott felvételei igazolták, hogy a Csandraján-1 indiai holdszonda Vikram nevű leszállóegysége úgynevezett kemény landolást hajtott végre. A Vikram leszállóegység szeptember elején közelítette meg a Hold felszínét, de megszakadt vele a kapcsolat csupán pár perccel azelőtt, hogy talajt ért volna a Hold eddig felfedezetlen térségében, a déli sarkvidékén. A NASA új képein látható a landolási terület, de annak pontos meghatározása nem sikerült, a felvételek ugyanis szürkületben készültek. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint az érintett terület a déli sarkponttól mintegy hatszáz kilométerre, egy „viszonylag ősi vidéken” található –…
Olvass tovább>>Először találtak vizet egy távoli csillag bolygójának légkörében
Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében – számolt be róla a BBC. A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet. A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat. Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, amikor a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringő bolygókon. A bolygó, amelynek a…
Olvass tovább>>Valószínűleg a Naprendszeren kívülről érkezett üstököst fedeztek fel
Egy feltehetőleg a Naprendszerünkön kívülről érkezett üstököst fedezett fel egy amatőr csillagász – jelentette be a Harvard Egyetem Kisbolygó-kutató központja (MPC), megjegyezve, hogy a 2017-ben azonosított Oumuamua után ez lehet a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett. Az égitest a jelek szerint – a tökéletes körtől jelentősen eltérő – hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat – írja a BBC. A C/2019 Q4 (Boriszov) nevű objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. Az égitest akkor…
Olvass tovább>>Először figyelhették meg, ahogy egy feketelyuk „felfal” egy neutroncsillagot
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk „felfal” egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit – adta hírül a space.com. Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta. A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt – mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. „Kezdeti becsléseink…
Olvass tovább>>Frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának
Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták, írásuk a Nature tudományos lap aktuális számában jelent meg. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat a meglepő adatokat, melyek szerint a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű. „Rejtélyes a dolog. Arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját, lehetséges, hogy egy gigászi…
Olvass tovább>>Eddig láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre. „Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra” – fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője. „Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak,…
Olvass tovább>>Az öregedés jeleit mutatták ki magyar és ausztrál csillagászok egy vörös óriáscsillagnál
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait”, termális pulzusait éli át. Az MTA honlapján olvasható beszámoló szerint a csillagok élete nagyon lassan telik, a legtöbbször túl lassan ahhoz, hogy emberi léptékkel észlelhető legyen az idő múlása egy-egy égitestnél. Ez alól legfeljebb a szupernóva-robbanások kivételek, de a legtöbb csillag sosem válik szupernóvává. A Naphoz hasonló csillagok jóval csendesebben érik…
Olvass tovább>>Három új planétát fedeztek fel a „szomszédban”
Egy „szomszédos” törpecsillag körül keringő három új bolygót fedezett fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található – ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol…
Olvass tovább>>Minden eddiginél pontosabb mérésekre alkalmas távcső került az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba
Új, minden eddiginél pontosabb mérésekre alkalmas távcső került az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba: a műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kapható részletesebb kép. Június folyamán érkeztek meg a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba a Kozmikus hatások és kockázatok támogatású kutatási program műszerei. A program keretében a Holdba csapódó meteorok rövid (20-30 ms idejű) felvillanásait keresik majd a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, az új ASA AZ800 távcsővel a későbbiekben – a meglévő Shelyak eShel spektrográf csatlakoztatásával – a csillagok légkörének és mozgásának színképét is vizsgálhatják. Ezeket a…
Olvass tovább>>Nincs jele Földön kívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben
Egyelőre nem hozott eredményt a Földön kívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál. „Nincs odaát egy elképesztően fejlett civilizáció, amely hihetetlenül erős adókészülékkel próbálna kapcsolatba lépni velünk” – mondta Danny Price, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának asztrofizikusa, aki a The Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt. A szakember szerint kollégáival ugyan egyelőre nem találtak semmit, de számos magyarázat lehet a Földön kívüli intelligens élet jeleinek hiányára. Előfordulhat, hogy…
Olvass tovább>>Konyhasó lehet a Jupiter Európé nevű holdja felszínén
Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén – adta hírül a Science Daily tudományos hírportál. A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben – állapították meg a látható fény színképének vizsgálatával az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató részlege, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) által működtetett pasadenai JPL kutatói. A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték. A tanulmány a Science…
Olvass tovább>>Ballon felengedésével emlékeznek meg a Holdra szállás évfordulójáról Ajkán
Ballon felengedésével emlékeznek meg a Holdra szállás ötvenedik évfordulójáról az ajkai Bakonyi Csillagászati Egyesület tagjai. Az Űrbatyu elnevezésű ballonban elhelyezett eszközök légi felvételeket készítenek és légköri adatokat is rögzítenek – közölte az egyesület elnöke. Ivanics Ferenc elmondta, hogy július 20-án reggel indítják útjára a két kilogramm tömegű ballont az ajkai sportpályáról. Mint mondta, az ötvenszer ötven centiméteres nikecell dobozba három kamerát, egy GPS-t és egy rádiólokációs modult helyeznek el. Érdekesség, hogy a megtöltött ballon átmérője, amely a földön két és fél méter, harmincezer méter magasságban 15 méteresre növekszik majd –…
Olvass tovább>>Digitálisan felújították az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt
Digitálisan felújították és ingyenesen megnézhetővé tették az interneten az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt, amelyet több mint száz évvel ezelőtt rögzítettek. Az eredeti felvételt Nevil Maskelyne amatőr brit csillagász, elismert bűvész és filmes készítette 1900. május 28-án az amerikai Észak-Karolina államban, ahová a Brit Asztronómiai Egyesület expedíciójának keretében érkezett – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Maskelyne egy speciális teleszkópos adaptert készített a kamerájához, hogy fel tudja venni a csillagászati jelenséget. A szakemberek szerint ez az egyetlen ismert felvétel, amely fennmaradt Maskelyne-től. A több mint százéves felvételt a brit Királyi Asztronómiai…
Olvass tovább>>A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók
A barna törpék keletkezésére és fejlődésükre találhattak magyarázatot német kutatók. A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.…
Olvass tovább>>A Jupiter vándorlását bizonyították svéd csillagászok
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá. A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át. Ekkoriban alakult ki a gázóriás – miként a Nap többi bolygója is – a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából. A…
Olvass tovább>>Megmérték a Tejútrendszer tömegét
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg. A Tejútrendszer tömege az egyik legalapvetőbb mérés, amelyet a csillagászok elvégezhetnek a galaxissal kapcsolatban. Az évtizedeken át tartó intenzív próbálkozások ellenére azonban a tömegre vonatkozó legjobb becslések között is eltérések mutatkoznak. Most, az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziója keretében az ESA és a NASA közös Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer…
Olvass tovább>>A Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép készült
Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép. Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez. Ezen a területen a tudósok 16 különböző típusú geológiai egységet, vagyis hasonló típusú területet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirtekkel, több mint ezer árokkal és más hosszúkás, lineáris képződménnyel. A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának és mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda…
Olvass tovább>>A legnagyobb felbontású felvételeket küldte az Ultima Thule égitestről a NASA űrszondája
A lehető legélesebb, legrészletesebb felvételeket küldte el az Ultima Thule nevű égitestről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája. A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69, nem hivatalos nevén Ultima Thule kisbolygó mellett. Hat és fél perccel az előtt készült a felvétel, hogy az űrszonda a lehető legközelebb került január elsején az égitesthez – olvasható a NASA honlapján, amely bemutatta felvételeket. A képek pixelenként 33,5 méter felbontásúak. Ez a nagy felbontás lehetővé teszi az Ultima Thule felszíni…
Olvass tovább>>Új meteorvadász kamerarendszert építenek ki Magyarországon
A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a…
Olvass tovább>>