Címke: csillagászat

Csillagász: elenyésző az esélye az Apophis becsapódásának

~

Elenyésző az esélye annak, hogy az Apophis nevű aszteroida 2068-ban becsapódjon a Földbe – mondta Boldog Ádám. A csillagász arra a hírre reagálva mondta ezt, amely szerint, az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva vészes földközelségbe kerülhet. „Ez az Apophis már sokszor megrémített minket: először 2004-ben, amikor körülbelül 2,7 százalékos esélye volt annak, hogy becsapódik”- idézte fel a csillagász, hozzátéve, hogy azóta többször újrakalkulálták a pályáját, és a számítások azt mutatják, hogy ennek egyre kisebb az esélye. Ez azt jelenti, hogy 1:150 000-hez az…

Olvass tovább>>

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

~
Jupiter, és az Európa

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket. Ilyen együttállás nem volt a XVIII. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz – mondta el Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója pénteken. Hozzátette: a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság – érzékeltette a…

Olvass tovább>>

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

~
naprendszer

Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…

Olvass tovább>>

Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak

~
fekete lyuk

Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…

Olvass tovább>>

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet

~
SETI

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár harminc fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be. „Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának felbecslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az…

Olvass tovább>>

Már a Betelgeuse sem olyan mint régen

~
csillagatlasz

A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport. A Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, az Orion csillagkép bal vállát jelöli ki. Egy nemzetközi kutatócsoport Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának részvételével most részletes vizsgálatnak vetette alá az égitestet. A csillagászok az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent munkájukban arra jutottak, hogy a vörös óriáscsillag kisebb és közelebb is található a Földhöz, mint…

Olvass tovább>>

Bebizonyították, a Mars nemcsak egy kősivatag

~
Mars

Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – jelentette ki Kiss László csillagász. Kiss elmondta: két évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express felszín alatti radarméréseiből a tudósok kimutatni véltek egy nagyobb víztömeget a Mars déli pólussapkája alatt. A problémát az okozta, hogy a felfedezést a marsi körülmények miatt sokak vitatták. Hozzátette: ezt követően hét évnyi méréssort vizsgáltak meg a…

Olvass tovább>>

Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót a kutatók

~
M51 galaxis

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis a Galaxison kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben. Ez idáig ugyanakkor egyetlen olyan bolygót sem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely egy másik galaxisban található – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányukban a szakemberek most egy ilyen lehetséges…

Olvass tovább>>

Októberben földközelbe kerül a Mars

~
Mars

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető. Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején – mondta el Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ilyen közelséget…

Olvass tovább>>

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észleltek

~
Fekete lyuk

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz. A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagytömegű fekete lyukakat, melyek nagy sebességgel formálódnak és érik el hatalmas méretüket. Ilyen fekete lyuk található a Tejútrendszer középpontjában is. Az új információk alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a fekete lyukak gyors növekedésre képesek nagy, hálózatszerű szerkezetekben,…

Olvass tovább>>

Nagy az izgalom: foszfint találtak a Vénusz légkörében

~
Vénusz, a Venyera szonda hamisszínes felvétele

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt egy tévéműsorban. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta. Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az…

Olvass tovább>>

Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak

~
LTT 9779b

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…

Olvass tovább>>

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja

~
nap

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egykilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán – olvasható az intézet honlapján. „Mindössze egyetlen év alatt teljesen újraterveztük az optikát, a…

Olvass tovább>>

Százmillió éves meteoritkrátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában

~
Ora Banda kráter

Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Nagyjából öt kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték…

Olvass tovább>>

Egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a Ceres törpebolygón

~
Ceres

Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a húszmillió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt. A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást…

Olvass tovább>>

Elvégezte első küldetését a TESS amerikai exobolygóvadász űrszonda

~
TESS műhold, NASA

Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. „A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker” – mondta el a Phys.org tudományos hírportálnak Patricia Boyd, a projekt munkatársa a NASA greenbelti Goddard űrkutatási központjában. A TESS négy kamerájával nagyjából…

Olvass tovább>>

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben

~
Kepler 88d

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben. A Kepler-88 nevű csillagrendszerről eddig ismert volt, hogy két bolygó – a Kepler-88 b és Kepler-88 c – kering csillaga körül nagy közelségben. Az újonnan felfedezett bolygó a Kepler-88 d, amely csillagát négyévente kerüli meg, keringési pályája nem köralakú, hanem elliptikus. Tömege a Jupiter tömegének háromszorosa. A bolygót a Hawaii Egyetem Asztronómiai Intézetének (UH IfA) kutatói fedezték fel a Maunekea vulkánon elhelyezkedő W. M. Keck Csillagvizsgáló Keck I. teleszkópján lévő HIRES spektrométer által hat éven át gyűjtött adatok alapján…

Olvass tovább>>

Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe

~
A világegyetem

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták. Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai. A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós…

Olvass tovább>>

Amerikai és svájci kutatók 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon

~

Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője. A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb…

Olvass tovább>>

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp

~
NGC 2775

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján. A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen…

Olvass tovább>>