Címke: csillagászat

Újabb ismereteket szereztek a Tejútrendszer kialakulásáról

~
Gaia Enceladus

Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal. Viszonylag új csillagászati módszerek segítségével azonosították a jelenleg lehetséges legprecízebben mintegy száz vörös óriás korát. Ezen adatok és más információk segítségével a szakemberek kimutatták, mi történt, amikor a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy tízmilliárd éve. „Bizonyítékaink arra utalnak, hogy az összeolvadáskor a Tejútrendszer saját csillagai nagy populációját már létrehozta” – mondta Fiorenzo Vincenzo, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem kozmológiai és asztro-részecskefizikai központjának munkatársa. Ezen csillagok közül sok…

Olvass tovább>>

Nem kacsint, de hunyorog a Tejútrendszer központjában felfedezett óriáscsillag

~
csillag

A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport. Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye 97 százalékkal elhalványul pár száz nap alatt, majd lassan visszatér eredeti fényessége. A váratlan és drámai elsötétedést valószínűleg egy keringő bolygó vagy egy olyan társcsillag okozhatja, amely körül nem átlátszó porkorong van és amely elhalad az óriáscsillag előtt, akadályozva, hogy annak fénye eljusson a Földre – írja a The Guardiann. Az óriáscsillag „hirtelen előtűnt valahonnan” – mondta Leigh Smith, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója a…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
csillag

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

~
Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>

Meglepő felfedezéseket tett a Marson lévő szeizmométer

~
Mars

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint ötszáz rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld…

Olvass tovább>>

A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös

~
2I/Boriszov

A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov (képünkön) az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek. „A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
fekete lyuk

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

Egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet a csillagközi Oumuamua

~

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint. Az üstökösnek, majd aszteroidának tartott csillagközi vándort Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 októberében a maui csillagvizsgáló Pan-STARRS távcsöve segítségével. Az Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven hírnököt jelent. Mivel jellegzetességei alapján nem szokványos üstökösről van szó, amerikai kutatók megkérdőjelezték az égitest üstökösként való besorolását. Steven Desch és Alan Jackson, az Arizonai Egyetem asztrofizikusai a Geophysical Research: Planets című folyóiratban…

Olvass tovább>>

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász vezette nemzetközi kutatócsoport

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a Leideni Egyetem és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászának vezetésével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A gázból és porból álló örvényt a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével felfedezték fel a kutatók a fiatal csillag körül. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három…

Olvass tovább>>

Magyar térkép készült a Marsról

~
Mars

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is. A zsebatlasz domborzati térképein a világon első ízben látható a marsi völgyhálózatok, gleccserek, dűneterületek és további tucatnyi földrajzi alakzat elhelyezkedése. A 60 térképoldalon a korábbi és jövőbeli leszállóhelyek is megtalálhatók. A részletes, 1:10 milliós méretarányú térképek…

Olvass tovább>>

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygón

~
NASA Perseverance kereke

Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance marsjárója. A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

~
A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet egy közeli csillag körül

~
csillag

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül – ismertette legfrissebb kutatási eredményeit egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban. A kutatók a Naphoz legközelebbi csillagrendszer egyik tagja, az Alfa Centauri A csillag közelében észleltek egy fényes foltot, amelyre egyelőre csak bolygójelöltként hivatkoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Észleltünk valamit. De ez lehet akár műszerhiba, vagy egy bolygó, vagy aszteroidák, vagy por” – mondta Pete Klupar, a Jurij Milner orosz milliárdos nevéhez kötődő Breakthrough Initiatives projekt vezető mérnöke. A…

Olvass tovább>>

A Vénusznál is gyorsabban kering a napokban felfedezett kisbolygó

~
Vénusz

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is,…

Olvass tovább>>

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót csillagászok

~
Jupiter

Először bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és…

Olvass tovább>>

Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

~
csillag

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…

Olvass tovább>>

Kiss László csillagász kapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat

~
Kiss László csillagász

Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató „nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti”. Kiss, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése…

Olvass tovább>>

2020 a Naprendszer éve volt

~
naprendszer

Tavaly számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton. A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a…

Olvass tovább>>

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

~

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek. Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik zászlóshajója, a Gaia űrtávcső már évek óta azon dolgozik, hogy a galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotó százmilliárd csillag közül legalább egymilliárdról, vagyis egy százalékáról meghatározza, hol és milyen messze található tőlünk. Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a…

Olvass tovább>>