Címke: állatok

A házi pulykák az ősi Mexikóból származnak

~

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak. A Yorki Egyetem, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, Washington Állami Egyetem és a Simon Fraser Egyetem kutatói 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol olyan prekolumbiánus népek éltek, mint a maják és az aztékok.…

Olvass tovább>>

Az elevenszülő gyík az év hüllője 2018-ban Magyarországon

~

Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint – áll az MME közleményében. A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon…

Olvass tovább>>

Karácsonykor négyszer gyakoribb a kutyáknál a csokoládémérgezés

~

Karácsonykor négyszer gyakoribb a családban élő kutyáknál a csokoládémérgezés, mint az év más időszakaiban. A kutyák ugyan szeretik a csoki ízét, de kis mennyiségben is megbetegítheti őket – figyelmeztettek a szakemberek egy új tanulmányban. A Veterinary Record folyóiratban publikált kutatás szerint kutyák százai szorulnak állatorvosi kezelésre a téli ünnepek alatt csokoládémérgezés miatt. A háziállatok megeszik az elöl hagyott csokikat, sőt a forró csokit is elnyalogatják – ismertette az írást a BBC News csütörtökön. „Fontos, hogy a gazdák tudják, a csokoládé veszélyforrás lehet. Ha a kutya hozzáfért a csokihoz, próbálják felmérni,…

Olvass tovább>>

A trófeavadászat a „jó gének” kiiktatásával a fajok kihalásához vezethet

~

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a „jó gének” kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint. A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek – idézte a tanulmányt a BBC News. Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás. „Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem…

Olvass tovább>>

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

~
kutya

Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók…

Olvass tovább>>

Webkamerán követhető a vadludak gyülekezése Tatán

~

A tatai Öreg-tó medrébe érkező több tízezernyi vadludat az állatok zavarása nélkül bárki figyelemmel kísérheti az interneten egy webkamera segítésével – közölték a szervezők. A napelemmel működő kamera a tómeder azon részére került, ahol nem zavarja az állatokat, ám ahonnan a madarak mozgása jól nyomon követhető. A jelenleg tesztüzemmódban működő rendszert hamarosan a nagyközönség is kipróbálhatja. Az Öreg-tavon már 28 ezer fölé emelkedett a ludak száma, és ezekben a napokban olyan ritkaságok is megfigyelhetőek, mint a kis lilik, a vörösnyakú lúd, az örvös lúd és az apácalúd. A 17. Tatai…

Olvass tovább>>

Vad vidrafaj tartotta rettegésben Kína délnyugati részét

~

Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját. Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének – írta a Scientific Reports. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak, az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett: az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait. A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint ötven kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy…

Olvass tovább>>

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

~

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák – állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. A tudósok azonos környezetben élő, ugyanannyi ideig, ugyanúgy kiképzett farkasokat és kutyákat hasonlítottak össze. Kiderült, hogy néhány dologra, köztük az ok-okozati összefüggésre a farkasok ügyesebben jönnek rá – idézi a Phys.org portál a Scientific Reportsban közölt tanulmányt. „A gyerekek korán megtanulják az ok és az okozat összefüggését, például ha megérintik a forró tűzhelyet, megégnek. Kutatásunk megmutatta, hogy a farkasok is megértik ezt a kapcsolatot, az ember négylábú, szelídített barátja azonban nem”…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

~

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

Önálló fajként azonosították a csíkos vízisiklót

~

Bár eddig a közönséges vízisikló egyik alfajának tartották, most önálló fajként azonosították a Nagy-Britanniában honos csíkos vízisiklót – számolt be a BBC. A tudósok korábban úgy hitték, hogy a vízisikló egyetlen faj több alfajjal, melyek kissé különböznek egymástól. Miután azonban a németországi Senckenberg Kutatóintézet vezetésével 1600 vízisikló génjeit elemezték, a kutatók megállapították, hogy a csíkos vízisikló (Natrix helvetica) különbözik a közönséges vízisiklótól (Natrix natrix). „Felfedeztük, hogy a csíkos vízisikló, melyet eddig alfajnak véltünk, valójában egy különálló faj. Most az egyes populációkat megvizsgálva meg tudjuk állapítani, ha valamelyik faj esetleg jóval…

Olvass tovább>>

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló játékszabályait japán kutatók

~

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait japán kutatók. A Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői mutatták be eredményeiket. A kísérletben hét csimpánz vett részt, amelyeknek monitoron mutattak be kettőt a játékhoz használt három kézmozdulatból. E három mozdulat a követ jelképező ökölbe zárt kéz, a papírt jelképező nyitott tenyér és a két ujj által megformált olló. Ha a győztes kézre mutattak, a csimpánzok jutalmul ételt kaptak. A kísérletet naponta mintegy 140 alkalommal ismételték. A kutatók kiemelték: átlag száz nap után a hét majomból öt az esetek több mint kilencven…

Olvass tovább>>

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről neveztek el egy őskori krokodilfajt

~

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel. A krokodil több mint 145 millió évvel ezelőtt élt Nagy-Britannia tengerpartjain. Koponyája több mint egyméteres volt, hosszú, tompa fogaival kiválóan törte össze a csontokat és a teknősök páncéljait. Az ötlet, hogy Lemmyről nevezzék el az állatot, Lorna Steeltől, a Természettudományi Múzeum kurátorától érkezett, aki egyébként nagy Motörhead-rajongó. „Bár Lemmy 2015 végén meghalt, biztosan emelte volna…

Olvass tovább>>

Az idősebb embereknek receptre kellene kutyát felírni, hogy többet mozogjanak

~

Egy új brit tanulmány szerint az idősebb embereknek receptre kellene felírni kutyát, hogy gyakrabban kimozduljanak otthonról, a kutyasétáltatás ugyanis az egyik leghatékonyabb módja a fizikai aktivitás megőrzésének. A Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat és használ az egészségüknek. A kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája és sétáltatja-e. A résztvevők egy kis elektronikus készüléket – akcelerométert – is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat. A tanulmány szerint…

Olvass tovább>>

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutyák túlzott barátságosságának

~

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának – derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói. Kutyák és farkasok genetikai jellemzőinek és viselkedési mintáinak vizsgálatával az amerikai kutatók fontos genetikai tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza, ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában. A betegség által érintett emberek túlságosan nyitott személyiségek, igen barátságos lények, akiknek jellegzetessége a manószerű arc, a széles homlok, a lapos orca, széles ajkak, kicsi fogak. A szindróma szív-és érrendszeri, veseműködési és anyagcserezavarokat okoz. A Williams-szindrómások többségének hiányzik…

Olvass tovább>>

Nagyon nem lehet jó tobzoskának lenni

~

A tobzoskák vadászata 150 százalékkal nőtt Közép-Afrika erdőségeiben az 1970-es évektől 2014-ig – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén. Természetvédelmi szakemberek már korábban kimutatták, hogy a vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon. A közép-afrikai térséget illetően hasonló következtetésre jutott a nemzetközi kutatócsoport is, amely 14 afrikai ország 113 helyszínéről származó…

Olvass tovább>>

A nagy ragadozóknak annyi

~

A világ hat nagy ragadozója több mint kilencven százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből – állítja amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el – ismertette a kutatást vasárnap a BBC News. A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat. A Royal Society Open Science folyóiratban publikált…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszok kihalásának köszönhető a békák elterjedése

~
béka

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni. Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.…

Olvass tovább>>

Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt

~
hal

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres. A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért. Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság…

Olvass tovább>>

Akár a farkas is lehetne az ember legjobb barátja

~

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag környezetben. „Magunkkal vittük őket napi tevékenységeink közben, autóban, buszon, villamoson, az egyetemre, éjszaka velünk egy ágyban aludtak” – idézte az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény Ujfalussy Dorottyát, a…

Olvass tovább>>

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

~

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját – vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai. A szoptatás fontos…

Olvass tovább>>