Stabil az ürgepopuláció a bugaci pusztán a számlálás előzetes adatai szerint – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Tájlkoztatásuk szerint a park munkatársai és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 88 tanulója három nap alatt fésülték át a bugaci pusztát, hogy számba vegyék az összes ürgelyukat. Eddig ilyen alaposan még nem térképezték fel az ürgekolóniák térbeli elrendeződését, így ez lehet a viszonyítási alapja a jövőbeli felméréseknek is. Az ürge (Spermophilus citellus) korábban olyan nagy számban élt az országban, hogy mezőgazdasági kártevőnek számított. Élőhelyük drasztikus csökkenése miatt azonban már fokozottan…
Olvass tovább>>Címke: állatok
Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak
Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet. „Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik…
Olvass tovább>>Reménykeltő: új oltóanyagot fejlesztettek a majmok ebolától való védelmére
Erős védelmet biztosított fogságban élő csimpánzoknál egy szájon át adható oltóanyag, amelyet brit és amerikai kutatók fejlesztettek ki a majmok védelmére az ebolavírustól, a vakcina tökéletesítésére irányuló további kutatásokat azonban veszélyezteti az Egyesült Államokban a közelmúltban elfogadott törvény a veszélyeztetett fajokról, amely tiltja az orvosi célú kísérletek folytatását csimpánzokkal. A Cambridge-i Egyetem, az amerikai Thomas Jefferson Egyetem és a Louisianai Egyetem kutatói tíz csimpánzon végezték az oltóanyag legutóbbi próbáját az egyik utolsó, csimpánzkísérleteket folytató kutatóközpontban, a Louisiana államban lévő New Iberiában. Hat állat kapott oltást, négy alkotta a kontrollcsoportot. „Valamennyi…
Olvass tovább>>Megint lepipáltuk a világot: magyar kutatók elsőként szereztek pontos információkat két fecskefaj vonulásáról
Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja. A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kistömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat…
Olvass tovább>>Elképesztő gekkófajt fedeztek fel
„Letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajt fedeztek fel Madagaszkáron német kutatók – írja a BBC News. Sok gyíkféle képes megválni a farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri: a hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, amely a Geckolepis megalepis nevet kapta, a PeerJ című folyóiratban megjelent tanulmányban mutatta be. Mark Scherz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója. A pikkelyes gekkó bőre kifejezetten alkalmazkodott ahhoz, hogy letépjék: a nagy pikkelyek csak egy keskeny darabon tapadnak az állat bőréhez,…
Olvass tovább>>Egy japán kutatás szerint a macskák ugyanolyan intelligensek lehetnek, mint a kutyák
Japán tudósok szerint a macskák ugyanolyan jól teljesítenek bizonyos memóriateszteken, mint a kutyák, ami azt sugallja, hogy a két állat egyformán intelligens lehet. A Kiotói Egyetem munkatársaként dolgozó Takagi Szaho szerint a kutyákhoz hasonlóan a macskák is képesek emlékezni az élményeikre, ami azt jelzi, hogy az emberéhez hasonló epizodikus emlékezettel rendelkeznek – írta a BBC News. Az epizodikus emlékezet az agy introspektív funkciójával van összefüggésben” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a Behavioural Processes című folyóiratban közölt tanulmányuk egyfajta tudatosságot mutat ki a macskák viselkedésében. A japán szakemberek 49 házi…
Olvass tovább>>A hangyák okosabbak, mint gondoltuk
Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban. Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva – ismertette a tanulmányt a BBC News. „A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a hangyák függetleníteni tudják az úti céljukat a testhelyzetüktől. Tartani tudják az útirányt, mondjuk az északi irányt, az aktuális testhelyzetüktől függetlenül” – mondta el Antione Wystrach, az Edinburgh-i Egyetem…
Olvass tovább>>Donald Trumpról neveztek el egy apró molylepkét
Egy különleges „hajviseletű”, apró molylepke lett az első élőlény, amely Donald Trump megválasztott amerikai elnökről kapta a nevét. A Neopalpa donaldtrumpi nevű állatot Vazrick Nazari kanadai kutató fedezte fel Kaliforniában. Nevét a fejét borító jellegzetes, aranyszínű pikkelyekről kapta, melyek feltűnően emlékeztetnek az Egyesült Államok leendő elnökének elhíresült hajviseletére – olvasható a BBC honlapján. Az apró, mindössze egy centiméteres szárnyfesztávolságú állat Kalifornia déli részén és Mexikó Baja California nevű államában honos. Nazari elmondta, reméli, hogy a névadás arra inspirálja Tumpot, hogy hivatali ideje alatt előtérbe helyezze az ökológiai problémákat. „Remélem, hogy…
Olvass tovább>>Egzotikus rokonaik végzik ki az őshonos madarakat
Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak. A szakemberek csaknem ezer olyan madárfajt azonosítottak, amelyek emberi közbenjárással vetették meg a lábukat új területeken az elmúlt ötszáz évben – írta a BBC News. Ezeknek a madaraknak több mint a fele 1950 után érkezett új hazájába, feltehetőleg az egzotikus madarak kereskedelmének következtében. „Az őshonos madarak számára megfelelő helyek az idegen madarak…
Olvass tovább>>A kölyökkutyáknál beválik a „gügyögés”, a felnőtt egyedeknél nem
A kölyökkutyák izgalmasnak, játékra hívónak találják a hozzájuk intézett gügyögésszerű beszédet, a felnőtt egyedek azonban közömbösek maradnak — állapították meg francia szakemberek. A Lyoni Egyetemen dolgozó Nicolas Mathevon és kollégái harminc nő hangját rögzítették, miközben a kutyákról készített fotókat nézegető alanyok olyanokat mondtak, hogy „Szia cukiság! Ki a jó fiú? Gyere ide! Jó fiú! Gyere ide cukifalat! Micsoda jó fiú!”. A nők később elismételték ugyanezeket a szavakat egy személyhez intézve őket – olvasható a Science Magazine honlapon. Az emberekhez és a kutyákhoz intézett szavak összehasonlításakor a szakemberek megállapították, hogy a…
Olvass tovább>>Végre megszámolták hány milliárd költöző rovar szeli Dél-Anglia egét évente
Először sikerült brit kutatóknak felmérniük, hány milliárd költöző rovar szeli át az eget Dél-Anglia fölött évente – írta a BBC. A kutatók azt állapították meg, hogy évente 3,5 ezer milliárd bogár és lepke vonul át minden évben az emberek számára észrevétlenül, nagy magasságban Dél-Anglia fölött. Akkora tömeget képviselnek, mintha 20 ezer rénszarvas szelné át az angol eget. A számoláshoz a kutatók vertikális radart és léggömbökre szerelt rovarhálókat használtak. Tíz éven át figyelték, hány rovar repül át éjjel és nappal a 150-1200 méter magasan elhelyezett eszközök környezetében. Noha az átvonulók elsöprő többsége apró…
Olvass tovább>>