Címke: állatok

Már ezt is tudjuk: két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák

~

A gólyák vonulásuk során két „személyiségtípusba” sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét. Az, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is – állapították meg a szakértők. A kutatók egyszerre több mint 60, a kutatás kezdetekor kikelt gólyára rögzítettek kicsiny, 60 grammos jeladókat,…

Olvass tovább>>

Felfedezték melyik gén a felelős a teknősök nemének meghatározásáért

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét – írta a BBC News. A vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) esetében, ha a keltetési idő alatt 22-27 Celsius-fok van a fészekben akkor általában hímek, ha 32 Celsius-fok, akkor általában nőstények jönnek világra. A krokodilok, aligátorok és a gyíkok egy részének tojásaiban ugyanez az egyelőre kevéssé ismert folyamat játszódik le. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban most egy lépéssel közelebb kerültek a tudományos világot…

Olvass tovább>>

A patkányok okosabbak, mint gondoltuk

~

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését. A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg. „Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal. A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik,…

Olvass tovább>>

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt egy százmillió éve élt teremtmény

~

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából százmillió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett. A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként számon tartott Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felkeltette, aki elsőként írta le…

Olvass tovább>>

A világegyetem legöregebb pókja 43 évesen pusztult el

~
pók

A világ legöregebb pókja 43 évesen pusztult el egy hosszú távú tanulmány ideje alatt Ausztráliában. A Pacific Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Gaius Villosus fajba tartozó matuzsálem jelentősen túlélte az eddig ismert legidősebb pókot, egy 28 évesen elpusztult mexikói tarantulát. A dugós csapóajtós pókfélék közé tartozó faj egyede egy hosszú távú tanulmány ideje alatt pusztult el, amelyet az ilyen pókok élettartamának megismerése céljából végeztek Leanda Mason, a perthi Curtin Egyetem professzorának vezetésével. „Ismereteink szerint ez a valaha felfedezett legöregebb pók, hosszú élete révén információkat nyerhetünk a csapóajtós pókok…

Olvass tovább>>

Belepusztult az altatásba egy ritka appennini barnamedve

~

Altatás közben pusztult el egy ritka appennini barnamedve, amelyet megjelölés céljából fogtak be egy közép-olaszországi nemzeti parkban. Az Abruzzo, Lazio és Molise régiók területére kiterjedő park vizsgálatot indított a fiatal állat elpusztulásának ügyében – írta a BBC News. A park biológusai rádiós nyakörvet akartak az állatra helyezni, hogy nyomon tudják követni a mozgását. A hím appennini barnamedve (Ursus arctos marsicanus) légzése azonban elnehezült az altatás közben, majd az állat nem sokkal később elpusztult. A park munkatársai „óriási veszteségnek” nevezték a ragadozó halálát. „Ez egy súlyosan veszélyeztetett alfaj, amelynek mára mindössze ötven,…

Olvass tovább>>

A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára

~

A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé – írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban. A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján,…

Olvass tovább>>

A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás

~

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…

Olvass tovább>>

A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok

~

Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból. Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt. Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék „gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával…

Olvass tovább>>

Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását

~

Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását a Tavaszi madárles (SpringAlive) elnevezésű program keretében – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Mivel a program főképp gyerekek bevonására törekszik, így csupán öt közismert, lakott területeken is áthaladó madárfaj – a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske – első feltűnését kell lefotózni és feltölteni az akció honlapjára – tette hozzá az ornitológus. A szóvivő szerint ha Észak-Afrikától Finnországig érkeznek képek, akkor május végére kirajzolódik a madarak tavaszi vonulása. A programot…

Olvass tovább>>

Végre kiszámították, hány fokos vízben szeret élni a tigriscápa

~
cápa, Otodus megalodon

Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb – számolt be róla BBC hírportálja. Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is. A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után. A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22…

Olvass tovább>>

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

~

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában – figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó – szaproxilofág – bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét – 18 százalékát – fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt – írja a BBC News. Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és…

Olvass tovább>>

A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit

~

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…

Olvass tovább>>

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

~

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>

Génelemzéssel fejtették meg a vérszopó denevérek táplálkozásának titkát

~
denevér

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni. Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal. A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna. „Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a…

Olvass tovább>>

Ez borzaszó: több mint százezer orangutánt öltek le Borneón 16 év alatt

~

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón – számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám „elképesztő”. A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is „eltűnnek” az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják – közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője. Voigt és…

Olvass tovább>>

Evolúció: hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion

~

Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során „lehalkították” hangkeltő apparátusukat. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel „daluk” olyan parazita legyeket…

Olvass tovább>>

A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

~
hulladék

A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán. Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a…

Olvass tovább>>

A kardszárnyú delfin képes emberi szavakat utánozni

~

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát – számolt be róla a BBC. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg „kimondani” néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. „Szókincsét” a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név. A delfinek – a Homo sapiensen kívül – az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. „Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá” – mondta…

Olvass tovább>>

A nőstény macskák jobbmancsosak, a hímek inkább a balt használják

~
macska

A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben – derítették ki a belfasti Queen’s Egyetem kutatói. Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai, akik 44 ivartalanított macskát vontak be az Animal Behaviour folyóiratban ismertetett tanulmányukba, megállapították, hogy a macskákra nem érvényes az, ami az embereket jellemzi, hogy a többség jobbkezes, hanem inkább a nemek mancshasználata között van különbség. Az állatok mancshasználatát eddig leginkább a velük végzett kísérletek feladatainak teljesítése alapján vizsgálták. A Queen’s Egyetem kutatói 24 hím és…

Olvass tovább>>