Címke: állatok

Értekeznek a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél

~

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a XX. század elején – írja a BBC. „Figyelembe véve, hogy 40-50 éven át mindössze kétszer észleltek kék bálnát a Déli-Georgia körüli vizekben és 2007 óta is csak talán egy picivel több elszigetelt esetről számoltak be, az, hogy…

Olvass tovább>>

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

~
Lunda madár

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra –…

Olvass tovább>>

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben

~

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…

Olvass tovább>>

És még ez is: zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

~

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk – derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból. A kutatók 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. Az elmúlt negyven év során összegyűjtött madarak mindegyike a chicagói épületekkel való ütközés miatt pusztult el – írja a BBC. A szakemberek szerint az Ecology Letters című folyóiratban publikált tanulmány eredményei fontosak annak megértéséhez, hogy miként alkalmazkodnak az állatok az éghajlatváltozáshoz. „Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett” – mondta Brian Weeks, a Michigani Egyetem munkatársa, aki a…

Olvass tovább>>

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az inuit hódítóknak

~
Északi-sark

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira – írta a Sciencedaily.com. A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával. Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó…

Olvass tovább>>

Az ember a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának a kipusztulásáért

~

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért – erősítette meg egy genetikai tanulmány. A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi egyenesen virágoztak az európai telepesek terjeszkedéséig. A színpompás tollazatú madar aztán a XX. század elejére egyszer csak eltűnt a vadonból, az utolsó, fogságban…

Olvass tovább>>

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar kutatók

~

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében. Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében. Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezért állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. A kutatók idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben csökkent a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület ezért…

Olvass tovább>>

Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására horvát archeológusok

~

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban. A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti VIII. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben. Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

~

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

A kutyatartás negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát

~

A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók. A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál. Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest…

Olvass tovább>>

Ragadozók közelében „suttogva beszélnek” az anyabálnák és borjaik

~

Ragadozók közelében úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy „suttogva beszélnek” hozzájuk – állapította meg egy amerikai tanulmány. Sok bálnafaj felnőtt egyedeire nem lesnek ragadozók a vízben, mert a testméretük elrettenti őket, kicsinyeikre azonban sokkal gyakrabban vadásznak – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Biology Letters című tudományos folyóiratban közölt kutatást. Az amerikai Syracuse-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tapadókoronggal mikrofonokat erősített északi simabálnákra (Eubalaena glacialis), hogy hangadásaikat rögzítsék. A fajt a Természetvédelmi világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja, nagyjából ötszáz példány maradt fenn belőlük. A kutatók azt találták, hogy az…

Olvass tovább>>

Egyre több bálna és delfin vetődik partra Nagy-Britanniában

~

Az elmúlt években egyre több bálna és delfin sodródik partra és pusztul el Nagy-Britanniában – derült ki a friss adatokból. A mutatók szerint csak 2017-ben ezer tengeri emlős vetődött partra a szigetországban, ami rekordot jelent a mérések hivatalos kezdete óta – írja a BBC hírportálja. A 2011 és 2017 közötti időszakban 4896 bálna és delfin pusztult el a nagy-britanniai partokon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az előző hét évhez képest. A szakemberek szerint nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi a felelős a partra vetődő állatok számának emelkedéséért, de számos tényezővel összefüggésben…

Olvass tovább>>

Megkezdődött az éves delfinöldöklés Taidzsiban

~

Megkezdődött a sokat vitatott éves delfinvadászat Japán nyugati részén, Taidzsiban. A több évtizedes múltra visszatekintő „vadászati” módszer lényege, hogy a halászok a delfineket és kisebb bálnákat egy öbölbe terelik, majd hálóval elzárják a menekülési útvonalat. Az öböl című Oscar-díjas dokumentumfilmben is ábrázolt véres taidzsi vadászaton az öbölbe terelt tengeri emlősöket a húsukért agyonverik. A legszebb példányokat azonban a halászok kiválasztják és élve eladják különböző akváriumoknak, állatkerteknek. A módszer és a vadászat ellen régóta tiltakoznak az állatvédő csoportok. Idén helyi idő szerint vasárnap indultak útnak a hajók, amelyek a japán média…

Olvass tovább>>

A koalák mikrobiomjának megváltoztatása lehet az erszényes megmentésének a kulcsa

~

A koalák mikrobiomjának megváltoztatása székletátültetéssel lehetővé teszi, hogy az erszényesek más fajta eukaliptuszokat is elfogyasszanak, ily módon túléljék egyre fogyatkozó élőhelyük elvesztését – vélik ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem kutatói elemezték és megváltoztatták a koalák beleiben lévő mikrobákat és azt találtak, hogy ürülékátültetéssel képesek befolyásolni azt, milyen eukaliptuszfajt esznek meg az állatok. A kutatókat a Victoria államban élő Otway-foknál elő koalapopuláció számának meredek csökkenése késztette a probléma tanulmányozására. „2013-ban a koalák igen megszaporodtak, elpusztították azokat a környezetükben lévő fafajokat, amelyek alapvető élelmüket biztosítják. Éhezésük a populáció hetven százalékos csökkenéséhez vezetett. Érdekes…

Olvass tovább>>

Több mint 2300 tigris esett orvvadászok és orgazdák áldozatául az ezredforduló óta

~

Több mint 2300 tigris esett az orvvadászat és az illegális kereskedelem áldozatául az ezredforduló óta – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Évente átlagosan 120 illegálisan elejtett tigris maradványait – hetente több mint kettőt – foglaltak le 2000 óta egy kedden közzétett jelentés szerint, amely a nagymacskák szigorúbb védelmére szólított fel. A tanulmány szerzője, Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetője szerint a számok nagy aggodalomra adnak okot. 1900-ban több mint százezerre becsülték a világ tigriseinek számát. 2010-re mindössze 3200 maradt belőlük, ami negatív rekord. Azóta valamennyit nőtt a populáció, de még…

Olvass tovább>>

Több mint 2300 tigris esett orvvadászok és orgazdák áldozatául az ezredforduló óta

~

Több mint 2300 tigris esett az orvvadászat és az illegális kereskedelem áldozatául az ezredforduló óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Évente átlagosan 120 illegálisan elejtett tigris maradványait – hetente több mint kettőt – foglaltak le 2000 óta egy kedden közzétett jelentés szerint, amely a nagymacskák szigorúbb védelmére szólított fel. A tanulmány szerzője, Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetője szerint a számok nagy aggodalomra adnak okot. 1900-ban több mint 100 ezerre becsülték a világ tigriseinek számát. 2010-re mindössze 3200 maradt belőlük, ami negatív rekord. Azóta valamennyit nőtt a populáció, de…

Olvass tovább>>

Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában

~
Méh

Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – adta hírül a BBC. Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását. Kutatók a neonikotinoid és a fipronil tartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást. Az ilyen hatóanyagú rovarirtókat Európában már betiltották, az Európai Uniótavaly áprilisában vetett ki tilalmat a neonikotinoidokra, mert súlyosan károsítják a méheket. Brazíliában azonban tavaly feloldották ezen rovarirtók tilalmát a környezetvédők tiltakozása ellenére. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint Brazíliában a mezőgazdaság…

Olvass tovább>>

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent a nagytestű édesvízi fajok populációja 1970 óta

~

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent 1970 és 2012 között az édesvízi megafauna populációja, a veszteség kétszerese annak, amelyet a gerincesek elszenvedtek a szárazföldön és az óceánokban a berlini Leibniz Intézet (IGB) vezette nemzetközi kutatás szerint. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy leginkább a nagytestű halfajok populációja csökkent. Az édesvízi megafaunába tartoznak a harminc kilogrammos vagy annál nagyobb súlyú állatok, például a folyami delfinek, a hódok, a krokodilok, az órásteknősök és a tokfélék. A kutatók összegyűjtötték és elemezték a világ 126 édesvízi megafaunafajáról rendelkezésre álló adatokat és 44 faj történelmi és jelenlegi földrajzi…

Olvass tovább>>

Légi úton szállítják a lazacokat ívóhelyükre egy kőomlás miatt elzárt kanadai folyón

~

Több ezer lazacot fognak helikopterekkel ívóhelyükre szállítani a kanadai Brit Columbia tartományban, mert földcsuszamlás elzárta útjukat a Fraser folyóban. Az illetékesek júniusban észlelték, hogy kövek torlaszolták el a Fraser folyó egy szakaszát, és a halak nem tudják megközelíteni ívóhelyüket. Mivel a lazac a kanadai őslakosok fontos élelemforrása, létfontosságú, hogy ívásra felúszhassanak a folyón. A szakemberek nem tudják, hogy hány hal útját zárták el a kövek, úgy vélik, alig hétszáz jutott keresztül az érintett területen. Jonathan Wilkinson (képünkön) halászati miniszter közölte, hogy a kormány éjt nappallá téve dolgozik, hogy segíthessenek a…

Olvass tovább>>

Nagyon gyorsan tanulnak a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek

~

Már szinte a kezdetektől fogva felnőtt módjára képesek tanulni a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek (Tiliqua scincoides) – derült ki egy ausztrál kutatásból. Az ausztrál kéknyelvű szkinkek már születésük pillanatától fogva csak magukra számíthatnak, a szülők nem segítik, nem védelmezik a kis gyíkokat – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy felnőtt példány testhossza elérheti akár a 600 millimétert is, és a kemény pikkelyborítás, valamint az erőteljes harapás nagyban segíti a kifejlett egyedek boldogulását. Ezzel szemben a fiatal gyíkok jóval kisebbek és ebből fakadóan sebezhetőbbek is, vagyis okosan kell cselekedniük, ha életben akarnak…

Olvass tovább>>