Címke: állatok

Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét

~
béka

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…

Olvass tovább>>

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

~

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…

Olvass tovább>>

Iránytű lehet a kutyák fejében

~

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…

Olvass tovább>>

Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek „szuperimmunitását”

~
denevér

Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az „élet fáján” – írja a BBC hírportálja. A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni…

Olvass tovább>>

Amíg sz.r van, veréb is akad: ürüléket árul egy német cirkusz

~
Krone Cirkusz

Nagyragadozók – macskák és más kisebb ragadozók távoltartására alkalmas – ürülékéből jut pénzhez egy, a járvány miatt bevétel nélkül maradt német cirkusz. A híres Krone cirkusz, amelynek a koronavírus-járvány miatt már hónapok óta nincs jegyárbevétele, befőttesüvegbe töltve árusítja 26 oroszlánjának és tigrisének ürülékét, amely a tapasztalatok szerint hatásosan tartja távol a virágos- és veteményeskerteket összemászkáló macskákat és az autók kábeleit elrágó menyétféléket. Állítólag elijeszti a vaddisznókat is. Az üvegenként öt euróért árusított macskariasztót viszik, mint a cukrot, Martin Lacey idomár szerint messze földről érkeznek a vásárlók, akik esküsznek a portéka…

Olvass tovább>>

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

~
Gammarus duebeni rakocska

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. „Amikor három éve elkezdtem ezt…

Olvass tovább>>

A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint

~
kutya

A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából. Az Etológia Tanszék közleménye szerint a visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizodikus memória játszik fontos szerepet. Az epizodikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre,…

Olvass tovább>>

A dolgozók döntik el, akarnak-e új királynőt

~
Méh

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével. A dolgozó méhek úgy segítenek a világra újabb királynőket, hogy viasszal speciális lépsejtekbe zárják és méhpempővel táplálják őket. A királynő „hápogó” hangot hallat, amikor készen áll arra, hogy kikeljen a kamrájából. Ha azonban egyszerre kettő kel ki, elkezdődik köztük a harc – írja a BBC. Ha egy királynő kikel a lépsejtből, „hápogása” tülkölésszerű hangra vált, amellyel azt jelzi a dolgozóknak, hogy a többi – még hápogó – királynőt tartsák fogságban. Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Tény: a rózsaszín agresszívvá tesz

~

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért – állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai. A kutatók szerint az élénk rózsaszín tollazat a jó egészségi állapotot is jelzi a flamingófélék közé tartozó kis flamingóknál (Phoeniconaias minor) – idézte a tanulmányt a The Guardian. Paul Rose, az Exeteri Egyetem zoológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a flamingók nagy csoportokban, összetett társadalmi struktúrában élnek. Ebben a tollazat színe fontos szerephez jut. A tollak színe a táplálékban található karotinoidból származik,…

Olvass tovább>>

Szolgálatba állt az első magyar gluténjelző kutya

~

Szolgálatba állt az első magyar gluténjelző kutya: a Gofree névre hallgató eb egy 11 éves, cöliákiás (gluténérzékeny) kislány életét segíti – közölte a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület. A NEO által kiképzett kutya az ételeket megszagolva jelzi, hogy azok a legminimálisabb mennyiségben tartalmaznak-e glutént – olvasható a közleményben. Gluténmentesnek számít az a termék, amely egy kilogrammban kevesebb mint húsz milligramm glutént tartalmaz. A mért adatok szerint a kutya képes egy kilogramm ételben kevesebb mint tíz milligramm glutén kiszagolására is, amely már a gluténmentesség határértéke alatt van. Az egyesület szerint Magyarországon és…

Olvass tovább>>

„Szuperimmunitásuk” révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírust a denevérek

~
denevér

Egyedi immunrendszerük révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a MERS koronavírust a denevérek – állapították meg a kanadai Saskatchewani Egyetem (USask) kutatói. A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A denevérek nem szabadulnak meg a vírustól, de mégsem betegednek meg. Azt akartuk kideríteni, hogy a MERS vírus miért nem iktatja ki a denevérek immunválaszát, ahogy…

Olvass tovább>>

Rettentő amit egy skót szigeten partra sodródott bálna tetemében találtak

~

Több mint száz kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében – írta a BBC. A tengeri emlős gyomrából halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő hatalmas „labdává” tömörödve. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy a szemétnek szerepe volt-e az állat kimúlásában. A helyi lakosok, akik csütörtökön megtalálták a tetemet a Seilebost strandon, azt mondták, az eset a tengerszennyezés problémájára világít rá. A bálnák és delfinek pusztulását vizsgáló szervezet, a Scottish Marine Animal Stranding Scheme (Smass) szakértői felboncolták az állatot, hogy a halál…

Olvass tovább>>

Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók

~
műanyag

A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is…

Olvass tovább>>

A felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát

~

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint. Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére. Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. „Keményen kell dolgoznunk, hogy…

Olvass tovább>>

A békalányok elképesztő szexuális életet élnek

~
béka

Utódjaik túlélési esélyeinek javítása érdekében párosodnak időről időre egy másik faj hímjeivel az Észak-Amerikában honos lapátlábúbéka-félék egyik fajának nőstényei. A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem evolúcióbiológusa, Karin Pfennig még évekkel ezelőtt figyelt fel a különös jelenségre az Egyesült Államok délnyugati részén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A lapátlábúbéka-félék családjába tartozó Spea bombifrons nevű faj nőstényei olykor szándékosan figyelmen kívül hagyják saját fajuk hímjeit és helyettük egy rokonfaj, a Spea multiplicata hímjeivel párosodnak. Az ebihalak időszakosan kialakuló tavacskákban nőnek fel, és amikor ezek a kis tavak különösen sekélyek, a Spea bombifrons nőstényei…

Olvass tovább>>

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok

~

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok, amit a kortizolszint változása jelez – állapították meg az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban a kutatók a Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzok húsz éven át tartó megfigyelésének eredményeiről számolnak be. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az emberek öregedése során változások következnek be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynél. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az…

Olvass tovább>>

Először bizonyították, hogy érzelmeket fejez ki az egerek pofája

~
egér

Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek „arca” érzelmeket fejez ki – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A Max Planck Neurobiológiai Kutatóintézet tudósai arról számoltak be, hogy az egereknek – az emberekhez hasonlóan – változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák. Öröm, undor, félelem – minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik.…

Olvass tovább>>

Kimúlt az utolsó szumátrai orrszarvú Malajziában

~

Rákban pusztult el a szumátrai orrszarvúk fajának utolsó ismert malajziai egyede, egy 25 éves nőstény – írta a BBC. Az Iman nevű állat Borneó malajziai részén múlt ki szombaton – közölte Christine Liew, Sabah állat turisztikai, kulturális és környezetvédelmi minisztere. A faj utolsó malajziai hímje májusban pusztult el. A szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak, úgy vélik, ma már alig száz példány él belőlük. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. „Iman természetes halált hal. Teljes figyelmet…

Olvass tovább>>

Némely főemlős jól járna az új-zélandi kea madár eszével

~

A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói, akiknek elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni. A szakemberek egy Christchurch szomszédságában lévő védett területen élő keákat vontak be a tanulmányukba, amelyben azt vizsgálták, hogy a madarak milyen következtetésekre jutnak különböző statisztikai, fizikai és szociális információk alapján – írja a www.stuff.co.nz. A hat madárnak megmutatták, hogy ha fekete színű facsipeszt választanak, akkor ennivalót kapnak, ha viszont narancssárgát, akkor nem jár…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

~

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>