Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában – közölte a KPMG, amely egész Európában felelős a projektek ellenőrzéséért.
Az Európai Unió kutatás-fejlesztési támogatási programjának előző – 2014-ben zárult – körében összesen 278 millió eurót nyertek el magyar projektek. A hétéves programciklus alatt az EU összesen 37,348 milliárd eurót osztott szét a pályázók között Európa-szerte. Magyarország az összes pályázati forrás 0,75 százalékát szerezte meg, és ezzel a 16. helyen zárt az országok rangsorában.
A magyar pályázatok mintegy 20,3 százaléka nyert, ami csaknem megegyezik az EU-s átlaggal (20,5 százalék), de a megpályázott összes támogatásnak csak 15 százalékát sikerült elhozni, szemben a tagországok 19,2 százalékos átlagával.
Ennek hátterében az állhat, hogy az itthon megpályázott kutatás-fejlesztési projektek fajlagos nagysága csak megközelíteni tudta az EU átlagát, tehát a következő ciklusban helye lehet a korábbinál merészebb fejlesztési projekteknek – fejtette ki Cserháti Gábor, a KPMG uniós projektek ellenőrzéséért felelős csoportjának vezetője.
A most záruló ciklusban beadott magyar pályázatok erősen Budapest-centrikusak voltak: a fővárosból pályázó intézmények adták az 1500 sikeres projekt 68,5 százalékát, és ők hozták el az elnyert 278 millió euró támogatás több mint 70 százalékát. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egymagában 113 sikeres pályázatot adott be, és 22,5 millió euró támogatást nyert, míg a Közép-Európai Egyetem (CEU) 62 sikeres pályázattal csaknem 26 millió euró támogatáshoz jutott.
Azt ugyan még korai lenne megítélni, hogy ezek a kutatás-fejlesztési támogatások milyen hosszú távú eredményeket hoznak, de Cserháti szerint a támogatási program kétségkívül sikeres volt abban, hogy a forrásokért cserébe magas színvonalú és átlátható projektigazgatásra kényszerítette a cégeket, kutatóintézeteket és egyetemeket.