A vállalkozások kutatás-fejlesztéssel (K+F) kapcsolatos ráfordításai a 2010-2013-as időszakban jelentősen nőttek, ennek eredményeként kilenc évnyi, egy százalék körüli stagnálás után 2013-ra 1,41 százalékra nőtt a GDP arányos K+F költés Magyarországon – derült ki a Deloitte körképéből.
A szabadalmak száma is emelkedett: 2010 végéig 13 853, 2013 végére pedig már 19 130 szabadalmat jegyeztek be.
A Deloitte ugyanakkor rámutatott: az Európai Unió tagállamaiban a GDP-arányos K+F ráfordítás átlaga továbbra is három százalék felett van. Magyarország így még mindig csak a huszadik helyen áll az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.
A Deloitte szerint Magyarországon az állami támogatás szerepe kiemelkedő, mindemellett a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re. Mindennek értékei azonban nem az eredményekben rejlenek, mivel a kutatás-fejlesztési projektek nem feltétlenül hazánkban hasznosulnak. A ráfordítások lényege sokkal inkább abban érhető tetten, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv), valamint felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket.
A tanácsadó cég szerint kérdéses, hogy a vállalatok és kutatóhelyek közös projektjeit miként befolyásolja majd a közelmúltban hozott törvény, miszerint az államot illeti meg minden központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező-, valamint az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok.
A magyar kkv-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.