Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint. Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens. Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be. A neandervölgyiek nagyjából harmincezer évvel ezelőttig lakták…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Az űrből térképezték fel az antarktiszi algavirágzást
Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat. A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik. A mikroszkopikus algák csaknem két négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából ötszáz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente –…
Olvass tovább>>Valószínűleg mégsem falkákban vadásztak a raptorok
Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok – állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói. A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó – ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak – Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták. „A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva” – mondta Joseph Frederickson, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: „az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek”. „Az a probléma ezzel az elmélettel, hogy…
Olvass tovább>>A kínai civilizáció öt évezredes múltját igazoló leleteket tártak fel
A kínai civilizáció öt évezredes múltját igazoló leleteket tártak fel kínai régészek a közép-kínai Honan tartományban található Suanghuajsu ásatási területen – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Sárga-folyó déli partján fekvő, 1,17 millió négyzetméteres Suanghuajsu ásatási területen 2013 óta folytatott feltárások során egy csaknem 5300 éves város maradványaira bukkantak. A települést a régészek Holuo fejedelemségnek nevezték el a Sárga-folyó és a Luo-folyó torkolatvidékének neve után. A jangsao kínai neolitikus kultúra második feléből származó, a főváros jellegeit hordozó település maradványai az eddig felfedezett legmagasabb szintű leletegyüttesnek számítanak a Sárga-folyó vidékéről,…
Olvass tovább>>Rettentő amit egy skót szigeten partra sodródott bálna tetemében találtak
Több mint száz kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében – írta a BBC. A tengeri emlős gyomrából halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő hatalmas „labdává” tömörödve. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy a szemétnek szerepe volt-e az állat kimúlásában. A helyi lakosok, akik csütörtökön megtalálták a tetemet a Seilebost strandon, azt mondták, az eset a tengerszennyezés problémájára világít rá. A bálnák és delfinek pusztulását vizsgáló szervezet, a Scottish Marine Animal Stranding Scheme (Smass) szakértői felboncolták az állatot, hogy a halál…
Olvass tovább>>Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye
Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye, az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68, csütörtökön leszakadt róla egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla. Mióta a jéghegy 2017 júliusában levált az Antarktiszról, a leghatalmasabb, szabadon úszó antarktiszi tömbnek számít – írta a BBC. Az óriás jelenleg az Antarktiszi-félszigettől észak felé tart. Mivel viharosabb, melegebb vizekre ért, olyan áramlatok viszik, melyek az Atlanti-óceán déli részére sodorják. Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem professzora az elszabadulástól kezdve követi az A-68 körüli eseményeket, szerinte a friss letöréssel a gigászi tömb pusztulása kezdődött el. „Folyamatosan csodálom, hogy egy ilyen vékony és…
Olvass tovább>>A középkori brit történelem jégbezárt titkait tárta fel egy új kutatás
A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól — számolt be róla a BBC. Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején. Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami…
Olvass tovább>>Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók
A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is…
Olvass tovább>>Már több mint 2500 évvel ezelőtt laktak emberek a szlovén hegyvidéken
Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken – adta hírül szerdán a szlovén sajtó. A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak. Mija Ogrin (képünkön), az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra…
Olvass tovább>>A legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött lény
Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort (képünkön),…
Olvass tovább>>Kimúlt az utolsó szumátrai orrszarvú Malajziában
Rákban pusztult el a szumátrai orrszarvúk fajának utolsó ismert malajziai egyede, egy 25 éves nőstény – írta a BBC. Az Iman nevű állat Borneó malajziai részén múlt ki szombaton – közölte Christine Liew, Sabah állat turisztikai, kulturális és környezetvédelmi minisztere. A faj utolsó malajziai hímje májusban pusztult el. A szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak, úgy vélik, ma már alig száz példány él belőlük. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. „Iman természetes halált hal. Teljes figyelmet…
Olvass tovább>>„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák
Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…
Olvass tovább>>Értekeznek a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél
A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a XX. század elején – írja a BBC. „Figyelembe véve, hogy 40-50 éven át mindössze kétszer észleltek kék bálnát a Déli-Georgia körüli vizekben és 2007 óta is csak talán egy picivel több elszigetelt esetről számoltak be, az, hogy…
Olvass tovább>>Eddig ismeretlen emberelőd génjeit hordozhatja négy nyugat-afrikai népcsoport
Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy Afrikából való elvándorlása után a homo sapiens a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni – olvasható…
Olvass tovább>>Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…
Olvass tovább>>Sikerült a kihalás szélén álló orrszarvúalfaj újabb embrióját létrehozni
Tudósoknak sikerült a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját létrehozniuk. A fajnak már csak két képviselője él, mindkettő nőstény. A laborban fogant, életképes embrió a harmadik, amelyet a nőstényekből kinyert petesejtekből és az elpusztult hímek lefagyasztott ivarsejtjeiből alkottak, hogy az alfajt megmentsék a kihalástól – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a tudósok szerdai közleményét. Az embriókat folyékony nitrogénben tárolják, amíg dajkaanyába – egy déli szélessszájú orrszarvúba – nem ültetik őket. A kenyai, cseh, német és olasz tudósokból álló kutatócsoport egy legalább öt állatból álló populációt akar létrehozni, hogy visszatelepítsék…
Olvass tovább>>Összefüggést találtak az amazónai erdőirtás és a malária terjedése között
Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott. „Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte,…
Olvass tovább>>Génmanipuláció miatt elítéltek egy kínai tudóst
Három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában – jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Ho Csian-kuj (képünkön), a sencseni Tudományos és Műszaki Déli Egyetem korábbi kutatója tavaly novemberben egy hongkongi tudományos konferencián jelentette be egy olyan ikerpár születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben. Bejelentése a tudományos világban óriási felháborodást keltett, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági…
Olvass tovább>>Végre kiderült: fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban
Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban – írta izraeli régészeti kutatásokra hivatkozva a ynet. A régészeti kutatások szerint háromezer évvel ezelőtt az ókori Edom jól szervezett királyság volt, melyben jelentős és fejlett réztermelés folyt. Mindez egybevág a Bibliának az egyik „ősellenségről”, az edomitákról szóló leírásával. Amerikai, izraeli és jordán régészek szerint a Teremtés könyvével összhangban, az izraeli törzsek megjelenése előtt, az eddig gondoltnál jóval hamarabb vált stabil hatalommá a korábban nomád edomiták országa. Az Arava-sivatag különböző részein már évszázadokkal korábban is folyt fémtermelés, ami azonban három évezrede az egész régióban…
Olvass tovább>>Az ember a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának a kipusztulásáért
Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért – erősítette meg egy genetikai tanulmány. A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi egyenesen virágoztak az európai telepesek terjeszkedéséig. A színpompás tollazatú madar aztán a XX. század elejére egyszer csak eltűnt a vadonból, az utolsó, fogságban…
Olvass tovább>>