Kategória: Nemzetközi Hírek

A reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

~

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket – erre az eredményre jutott egy brit kutatás. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással…

Olvass tovább>>

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

~

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint. A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja: ezek a térségek növényeik több mint negyven százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek. „A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját. A faji sokszínűség csökkenése különösen nagy gond a trópusi Afrikában, ahol „rendkívül…

Olvass tovább>>

Moliere műveit minden bizonnyal maga Moliere írta

~

Két francia kutató egy új tanulmányban cáfolta azt a régóta terjedő elméletet, hogy Pierre Corneille volt Moliere „szellemírója”. A Science Advances folyóiratban publikált kutatásban leszögezik, hogy kétségtelenül maga Moliere (képünkön) volt a mesterművek szerzője. Pierre Louys francia költő-író vetette fel egy 1919-ben született cikkében, hogy Pierre Corneille (1606-1684) írta az Amphitryont és más drámákat is, amelyeket Moliere-nek (Jean-Baptiste Poquelin, 1622-1673) tulajdonítanak. A gyanút a 2000-es évek elején nyelvész kutatók is felkarolták, akik azzal érveltek, hogy Corneille és Moliere stílusa annyira hasonló volt, hogy ez alapján akár Corneille is írhatta a műveket.…

Olvass tovább>>

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

~

Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most publikált kutatásból. Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait. „Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták,…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

~

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

Cambridgei kutatók „mesterséges levelet” hoztak létre, amely képes szintézisgázt termelni

~
tudós

A Cambdrige-i Egyetem kutatói „mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet. A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a…

Olvass tovább>>

Az ősemberek hamarabb telepítették be a Földközi-tenger térségét a korábban véltnél

~

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus…

Olvass tovább>>

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül

~

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák. A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A „miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok…

Olvass tovább>>

Egy 315 milliárd tonnás jéghegy szakadt le az Antarktiszról

~
Antarktisz

Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres – írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az kilencezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon

~

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a…

Olvass tovább>>

Új komplexum épül a British Museum számára Londonon kívül a raktárban lévő kincsek bemutatására

~

Új komplexum épül London közelében a British Museum raktárban elhelyezett kincseinek bemutatására. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek. A frissen nyilvánosságra került tervről a The Times című brit napilap azt írta, hogy a Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King’s Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése, valamint a dohai brit nagykövetség épülete. A British Museum külső helyszíne három összekapcsolódó épületből áll majd, benne a tárolásra, a kutatásra és a…

Olvass tovább>>

Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában

~
Méh

Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – adta hírül a BBC. Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását. Kutatók a neonikotinoid és a fipronil tartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást. Az ilyen hatóanyagú rovarirtókat Európában már betiltották, az Európai Uniótavaly áprilisában vetett ki tilalmat a neonikotinoidokra, mert súlyosan károsítják a méheket. Brazíliában azonban tavaly feloldották ezen rovarirtók tilalmát a környezetvédők tiltakozása ellenére. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint Brazíliában a mezőgazdaság…

Olvass tovább>>

Brú na Bóinne: közel negyven újabb építményt fedeztek fel

~

Csaknem negyven újabb építmény maradványait fedezték fel kutatók az írországi Brú na Bóinne neolitikus lelőhelyen. Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából kétszáz-háromszáz évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el. Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.…

Olvass tovább>>

Kolosszális hajóhoz tartozhatott az Égei-tengerben felfedezett ókori horgonydarab

~

A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. VI. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15. és 29. között – írja a greekreporter.com. A kutatók szerint a különleges lelet, amely feltehetőleg az i. e. VI. századból való, az Égei-tengerből előkerült eddigi legnagyobb archaikus kori vasmacskatöredék. Méretéből adódóan a szakemberek úgy vélik,…

Olvass tovább>>

Új selyemmajomfajt fedeztek fel Brazíliában

~

Egy új selyemmajomfajt azonosítottak a kutatók az észak-brazíliai Pará államban, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy az apró főemlős hosszú távú túlélésére nagy fenyegetést jelent az élőhelyén zajló erdőirtás. A Mico mundurukura keresztelt új faj, amely a térségben élő munduruku törzsről kapta a nevét, az Amazonas-medence azon területén él, ahol nagymértékű illegális fakitermelés és mezőgazdasági terjeszkedés folyik – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók szerint az állatok az infrastrukturális beruházások, úgy mint az út- és erőműépítések miatt is egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyükről. A majom felfedezésének helyszíne alapján a…

Olvass tovább>>

Törvény által biztosított jogokat követelnek a jaguároknak környezetvédők Dél-Amerikában

~

„Nem embereket” megillető alapvető jogokat követelnek a dél-amerikai jaguároknak argentin környezetvédők. Az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléjének természetes élőhelye egykor egészen a Grand Canyonig terjedt, mára azonban a nyugati félteke egészén csökken a populáció. Argentínában egyenesen a kihalás szélére került a jaguár, mivel élőhelyein szójaföldeket és szarvasmarha-telepeket alakítottak ki. A helyi nemzeti parkokért felelős hatóság szerint mára kevesebb mint 250 egyed maradt az országban, és mindössze húsz állat él a Gran Chaco vidék argentínai részén. A Greenpeace környezetvédő szervezet argentínai részlegét képviselő ügyvédek július közepén amellett érveltek az argentin legfelsőbb bíróságon,…

Olvass tovább>>

Az Egyesült Királyságban 2002 óta jegyezték fel a tíz legmelegebb évet

~

Az Egyesült Királyságban eddig mért tíz legmelegebb évet mind 2002 óta jegyezték fel – mutatta ki a brit meteorológiai szolgálat szerdán ismertetett új elemzése. A jelentés szerint a mérések 1884-es kezdete óta a 2014-es év volt a legmelegebb a szigetországban. A tavalyi év – a nyári nagy kánikula ellenére – a hetedik legmelegebb volt a sorban. A leghűvösebb tíz évből a legutóbbi 1963-ban volt. Szakértők szerint a meleg és a hideg évek alakulásának mintái az éghajlatváltozás egyértelmű jelei. A brit meteorológiai szolgálat hétfőn közölte, hogy a Nyugat-Európát múlt héten sújtó hőhullámban megdőlt…

Olvass tovább>>

Különleges, 3500 éves lépcsősort találtak az észak-izraeli Hacorban

~

Ókori kánaáni palotához vezető impozáns lépcsősort tártak fel Hacorban, Észak-Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A különleges, lenyűgöző lépcsők azt sugallják, hogy további gazdag leletek feltárására lehet számítani – közölték a lappal a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a hacori uralkodó palotájának főbejáratához vezető 3500 éves lépcsők alapján. A galileai Tel Hacor nemzeti parkban már harminc éve folytatnak ásatásokat, jelenleg Amnon Ben-Zur professzor és Sulamit Becher vezetésével, és korábban már feltárták az uralkodói palota jelentős részét. A kutatók úgy vélik, hogy az idén megtalált, az udvarból a palotához vezető négy…

Olvass tovább>>

Nem az a legnagyobb baj, hogy kétszer csípnek a csípős ételek

~

A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban. A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint ötven gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak. A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint…

Olvass tovább>>

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

~

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága ötvenméteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják. A houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson tartják majd a szertartást…

Olvass tovább>>