Kategória: Nemzetközi Hírek

A Puerto Ricó-i kokibéka legrégebbi maradványait fedezték fel

~
Koki béka

A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok. A PhysOrg.com tudományos portálon ismertetett dolgozat szerint – mely a Biology Letters folyóiratban jelent meg -, a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. A kokibéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét. A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben. David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány…

Olvass tovább>>

Az erdőtalajjal borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét

~
játszótér

Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését. Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos…

Olvass tovább>>

Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve

~
Newton, Principia

Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Annyi minden máson túl a cirkadián ritmusa is különbözik a férfiaknak és a nőknek

~
cirkadian ritmus

Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. Ezek közül…

Olvass tovább>>

Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek

~

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…

Olvass tovább>>

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

~
régesz

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian. A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a XIII. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet. Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián

~
krokodil

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…

Olvass tovább>>

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat készíteni

~
Border barlang

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben. A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag…

Olvass tovább>>

Négy korszakból származó gazdag lelőhelyre bukkantak horvát régészek a magyar határ közelében

~

A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig húzódó szakaszának építési nyomvonalán – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). Az autópálya Pélmonostort elkerülő szakaszának építésekor a késő ókorból származó 29 sírhelyre bukkantak az eszéki régészeti múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai. Tomislav Hrsak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója elmondta: a sírokban viseleti szövettöredékeket, fülbevalókat, gyűrűket, csatokat, más kiegészítőket és csontmaradványokat is találták, valamint pénzérméket, amelyeket azért…

Olvass tovább>>

Robotséfet tanítottak meg omlettet készíteni kutatók

~
Robot által készített omlett

Mérnökök egy csoportja megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig, és még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robot kiképzéséhez, az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket, amelyek online is elérhetők lesznek a virtuális IEEE nemzetközi robotikai és automatizálási konferencián (ICRE2020) – olvasható az egyetem honlapján. A sci-fi írók, futuristák és tudósok évtizedek óta áhítoznak robotséfre. A mesterséges intelligencia fejlődésével különböző cégek…

Olvass tovább>>

Végre feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

~
koronavírus

Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse negyven-hetven éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen. A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el. David Robertson, a Glasgow-i…

Olvass tovább>>

Megvan milyen a legegészségesebb kávé

~
Kávé, koffein

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek. Eredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. „Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa. Kiemelte: a szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri, pindurka élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

~
Mini dínók

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze tíz centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. „Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi” –…

Olvass tovább>>

A kihalás szélén áll a makifélék harmada, az északi simabálna és még a mezei hörcsög is

~
mezei hörcsög

A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája. A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján. A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás…

Olvass tovább>>

Rejtély: óriási tárnákat fedeztek fel Stonehenge közelében

~

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től – adta hírül hétfőn a BBC. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen. „Távérzékelők…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű a balcsavaros csigaház brit kutatók szerint

~

Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy kerti csiga háza a megszokott jobb helyett balfelé csavarodik. A kutatást Angus Davidson, a Nottingham Egyetem evolúciós genetikusa kezdte el, aki ritka, balcsavaros csigájához keresett párt 2016-ban, hogy meg tudja vizsgálni, vajon örökíthető-e az asszimetrikus állapot. A Jeremy nevű csiga, amelynek nemcsak a csigavonala tekeredik a ház megszokottal ellentétes oldalán, de a belső szervei is fordítva helyezkednek el, a párkeresés miatt nagy hírverést kapott. A globális kampány segített párt találni Jeremynek, és az utódaival kapcsolatos eredményeket most a Biology Letters…

Olvass tovább>>

A dolgozók döntik el, akarnak-e új királynőt

~
Méh

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével. A dolgozó méhek úgy segítenek a világra újabb királynőket, hogy viasszal speciális lépsejtekbe zárják és méhpempővel táplálják őket. A királynő „hápogó” hangot hallat, amikor készen áll arra, hogy kikeljen a kamrájából. Ha azonban egyszerre kettő kel ki, elkezdődik köztük a harc – írja a BBC. Ha egy királynő kikel a lépsejtből, „hápogása” tülkölésszerű hangra vált, amellyel azt jelzi a dolgozóknak, hogy a többi – még hápogó – királynőt tartsák fogságban. Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Tény: a rózsaszín agresszívvá tesz

~

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért – állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai. A kutatók szerint az élénk rózsaszín tollazat a jó egészségi állapotot is jelzi a flamingófélék közé tartozó kis flamingóknál (Phoeniconaias minor) – idézte a tanulmányt a The Guardian. Paul Rose, az Exeteri Egyetem zoológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a flamingók nagy csoportokban, összetett társadalmi struktúrában élnek. Ebben a tollazat színe fontos szerephez jut. A tollak színe a táplálékban található karotinoidból származik,…

Olvass tovább>>

Ötezer éves textíliára utaló lenyomatot találtak a skóciai Orkney-szigeteken

~

Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet. A lenyomatot a Ness of Brodgar nevű régészeti területen találták – olvasható a Belfast Telegraph című északír lap online kiadásában. A szakértők szerint a történelem előtti időkből való szerves anyagok csak nagyon specifikus, oxigénhiányos környezetben maradnak meg, ezért az újkőkori textíliák tanulmányozásakor a másodlagos bizonyítékokra kell támaszkodni. A Felföldi és Szigeteki Egyetem (UHI) régészeti intézetének szakemberei még 2019-ben kezdték tanulmányozni a Ness of Brodgar-i edénytöredékek felszínén lévő lenyomatokat. A szakemberek…

Olvass tovább>>