Kategória: Nemzetközi Hírek

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájaféléket

~
fűrészesrája

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájafélék családjának képviselőit a természetes élőhelyeik elvesztése, a túlhalászat és a halászfelszerelésekbe gabalyodás miatt – figyelmeztetnek a szakértők. A fűrészesrájafélék egykor kilencven ország partjainál úszkáltak, ma már azonban 55 nemzet, köztük Kína, Irak, Haiti, Japán, Kelet-Timor, Tajvan és Dzsibuti vizeiből is eltűntek – írja a BBC News. A családba tartozó öt faj közül három a súlyosan veszélyeztetett, kettő a veszélyeztetett állatok között szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat felvonultató vörös listáján. „A fűrészesrájafélék helyzetét nyomon követve dokumentálhatjuk az egyik első esetét annak, ahogy egy korábban széles körben…

Olvass tovább>>

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

~
megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

A washingtoni Biblia Múzeum mintegy ötezer műtárgyat adott vissza Egyiptomnak

~
múmia

Mintegy ötezer műtárgyat adott vissza gyűjteményéből a washingtoni Biblia Múzeum Egyiptomnak, ahonnan annak idején kicsempészték azokat. A hatalmas visszaszolgáltatott gyűjteményben ókori koporsók, múmiák, halotti maszkok, kőszobrok fejei, papiruszok és más antikvitások kerültek vissza az észak-afrikai országba. Illegális ásatásokból lopták el a kincseket – mondta el Saban Abdul-Gavad, a restitúcióért felelős egyiptomi intézmény illetékese az al-Ahram egyiptomi napilapnak. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok között hosszú éveken át folytatott tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a nemzeti kincsek visszajuthassanak az országba. Számos műtárgyról úgy vélik, hogy a Hoszni Mubarak elleni felkelés idején kialakult…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

~
régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

~
apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

~
Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>

Megvalósult Asimov jövendölése: tejet állítanak elő élesztőből izraeli kutatók

~
tej

Élesztőből állítanak elő mesterséges tehéntejet izraeli kutatók. Tehenek nélkül, élesztőből kísérleteztek ki tehéntej kinézetű és ízű folyadékot a tel-avivi egyetem kutatói. Az egyetem biomérnöki tanszékén dolgozó Tamir Tuller professzor és Éjal Iffergan élelmiszer-technológiai vállalkozó az új termékhez közös céget alapított, az Imagindairy nevű vállalatot – adta hírül közleményében az egyetem. Az elmúlt években egyre inkább tudatosult, hogy a tejipar, a tejtermékek gyártása károkat okoz a környezetnek és az emberi egészségnek, a nagyipari állattenyésztés pedig etikai kérdéseket is felvet. Ezért a biotechnológiai vállalatok világszerte megkezdték tejpótlók felkutatását. Az Imagindairy célja az…

Olvass tovább>>

Új ásványt fedeztek fel egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor

~
kernowite

Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán – számolt be a BBC News. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik. Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak…

Olvass tovább>>

Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban

~
tengeri szörny

Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…

Olvass tovább>>

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók tavaly

~
Méh

Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói – írja a The Guardian online kiadásában. Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet…

Olvass tovább>>

Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók

~
thecodontosaurus

Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően. A szakemberek fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták egy Thecodontosaurus agyát – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt. A kutatók az 1800-as években feltárt nagy méretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat. Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy…

Olvass tovább>>

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban

~
bálna

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport. A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig…

Olvass tovább>>

Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására

~
A-68A jéghegy

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…

Olvass tovább>>

Huszonnyolc britről nevezik el az Antarktisz néhány hegyét és gleccserét

~
Antarktisz

Az Antarktisz nagyközönséggel való megismertetésében, védelmében és tanulmányozásában kulcsszerepet játszó 28 brit nevét fogja viselni ezentúl a jeges kontinens néhány hegye, gleccsere és öble. A nagy-britanniai Antarktiszi Helységnév Bizottság a földrész felfedezésének 200. évfordulóját ünnepelve döntött úgy, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos tudományos ismeretek gyarapításában úttörő szerepet játszó szakemberekről nevezi el az eddig csupán koordinátáik alapján ismert helyszíneket – olvasható a BBC hírportálján. A listán szerepel Jonathan Shanklin, az ózonlyuk egyik felfedezője, akinek a nevét az Antarktiszi-félsziget egyik gleccsere fogja viselni a jövőben. Egy fokot neveznek el Alastair Fothergillről, aki egyebek…

Olvass tovább>>

Felelőtlenség: Charles Darwin két jegyzetfüzetét húsz éve nem találják

~

Húsz éve nem találják Charles Darwin (képünkön) két, több millió fontot érő jegyzetfüzetét – jelentette be a Cambridge-i Egyetem Könyvtára. Az egyik jegyzetfüzet tartalmazta a XIX. századi természettudós híres életfájának vázlatát, amely a fajok közötti evolúciós kapcsolatot mutatta be. A kézírásos jegyzetfüzetek után hosszú ideig széleskörű kutatás folyt, de a könyvtár most arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg ellopták az értékes dokumentumokat. Ezért az intézmény a nyilvánossághoz fordult segítségért. Jessica Gardner, az egyetem könyvtárosa a BBC Newsnak elmondta, hogy már minden követ megmozgattak, hogy kiderítsék, mi történt a füzetekkel. A…

Olvass tovább>>

Gyorsan ráakadtak az internet nyomozói a monolit fémtömbre

~
utah, fémoszlop

Mindössze 48 óra kellett az internet leggyorsabb nyomozóinak, hogy megtalálják a utah-i sivatag vörös kövei között álló, rejtélyes monolit fémoszlopot. Amikor a utah-i hatóságok hétfőn bejelentették, hogy egy csillogó fémépítményre bukkantak a Red Rock sivatag mélyén, határozottan visszautasították, hogy felfedjék a pontos helyét – idézte fel a BBC. Remélték, ezzel elriasztják az amatőr felfedezőket, hogy nekivágjanak a veszélyes kalandnak, esetleg eltévedjenek és ottragadjanak a pusztaságban. Nem volt sok esélye, hogy az emberek megfogadják a tanácsot. Szerdán megjelentek az első fotók az Instagram közösségi képmegosztón, ahol páran diadalmasan pózolnak a titokzatos…

Olvass tovább>>

Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban

~
Trachypithecus popa

A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…

Olvass tovább>>

Háromezer éves bőrlabdákat találták

~
bőrlabda

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…

Olvass tovább>>

Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

~
2 sékel

Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…

Olvass tovább>>

Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik

~
Boleyn Anna

A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…

Olvass tovább>>