Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel…

Olvass tovább>>

Sacconometria: ötszáz milliárd korall élhet a Csendes-óceánban

korall

Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében. A szakemberek több mint háromszáz korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Becslésünk szerint nagyjából ötszáz milliárd korall él a Csendes-óceánban. Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon” – mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.…

Olvass tovább>>

Annyi a hárpiáknak

Harpia harpiya

Csaknem a nullával egyenlő az esélye a világ egyik legnagyobb sasfajának arra, hogy túlélje a gyorsuló erdőirtást Amazóniában – állapították meg brit kutatók. A Kelet-angliai Egyetem kutatói a brazíliai Mato Grosso államban figyelték meg kamerákkal a hárpia (Harpia harpiya) 16 fészkét és arra jutottak, hogy az erdőktől megtisztított területeken hiányossá vált a főleg majmokkal és lajhárokkal, vagyis az erdők lombkoronájában élő állatokkal táplálkozó faj étrendje, sőt fiókák pusztultak el a megfelelő élelem hiánya miatt. A hárpiának, a világ egyik legnagyobb ragadozójának Amazónia az utolsó erőssége, itt él populáció kilencven százaléka. Márpedig…

Olvass tovább>>

Római kori kivégzések áldozatainak maradványait tárták fel Angliában

csontváz

Lefejezett holttestek egy csoportjára bukkantak egy temetkezési helyen Angliában, az áldozatok valószínűleg római kori kivégzések áldozatai – közölték brit régészek. A szokatlanul nagyszámú lefejezett holttestre egy egykoron katonai ellátmányt biztosító gazdaság területén bukkantak a cambridgeshire-i Somershamban. Több áldozat térdelt, amikor hátulról karddal lefejezték – adta hírül a BBC honlapja. Az áldozatok 33 százalékát kivégezték – közölte Isabel Lisboa régész. A régészek három temetőt tártak fel 52 sírral, amelyekből 17-ben volt lefejezett áldozat. Egyiküket, egy idősebb nőt még halála előtt meg is kínozták vagy halála után megcsonkították. Az áldozatok fejét lábfejükhöz vagy…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszok kihalása: az aszteroida csak feltette az íre a pontot

dinoszaurusz

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltüntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt már nagyjából tízmillió éve csökkenőben volt a dinoszauruszok száma – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. „Átnéztük a 150-66 millió évvel ezelőtti kréta kor hat legnagyobb létszámú dinoszauruszcsaládját és azt találtuk, hogy fejlődtek, terjedtek és nyilvánvalóan sikeresek voltak. Majd 76 millió évvel ezelőtt hirtelen visszaesés mutatkozott. Kihalási arányuk megnövekedett, egyes esetekben az új…

Olvass tovább>>

Mozart zenéje jót tesz, Haydn-é árt az epilepsziásoknak

Mozart

Antiepileptikus hatással van az agyra Mozart zenéje, és lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére egy új kutatás szerint, amelyet az Európai Neurológiai Akadémia 7. virtuális kongresszusán mutattak be. A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást. Az osztrák zeneszerző híres két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére. A csehországi Brnóban lévő Masaryk Egyetem és Szent Anna Kórház Epilepsziás Centrumának professzora, Ivan Rektor vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Üzembe helyezték az első kvantumkommunikációs csatornát Oroszországban

atom kvantum

Üzembe helyezték Oroszország első védett kvantumkommunikációs csatornáját Moszkva és Szentpétervár között – közölte a sajtóval Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes „A kvantumkommunikációs ütemtervet csak tavaly augusztusban írták alá, de máris megvan a konkrét eredmény – a kvantumhálózat, amelyet ma indítottunk be. Oroszország a kvantumtechnológiák fejlesztésében az élmezőnyhöz tartozik, és kvantumhálózatunk első, hétszáz kilométer hosszúságú szegmense a legnagyobb Európában a világon pedig a második” – fogalmaztak a Csernisenko hivatala által kiadott közleményben. A miniszterelnök-helyettes szerint 2024-ig hétezer kilométernyi kvantumhálózatot helyeznek üzembe Oroszországban, a projekt finanszírozása pedig biztosított. Hozzátette, hogy a kormányzati szervek és…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses mezejét térképként használva igazodnak el a cápák

megalodon, cápa

Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be. A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa. Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze…

Olvass tovább>>

A már kihalt fekete emu egy csaknem teljesen ép tojását fedezték fel

fekete emu

A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója – számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmányukban Julian Hume és Christian Robertson részletesen leírja a leletet és összevetik a többi – már szintén kihalt – törpe emu, valamint az ausztrál kontinensen élő emu tojásaival. Az emu egy röpképtelen madár, amely kizárólag Ausztráliában és a hozzá tartozó szomszédos szigeteken honos. Jelenleg az emu a világ második legnagyobb…

Olvass tovább>>

Sziklasírokat tártak fel egy felső-egyiptomi nekropoliszban

Nekropolisz, sziklasír

Sziklasírokat tártak fel régészek a felső-egyiptomi Szóhág kormányzóságnál lévő nekropoliszban. Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a különböző építészeti stílusokat képviselő sírok több szinten helyezkednek el a hegyoldalban – írja az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű internetes kiadása. A kamrák egy vagy több aknasírt rejtenek, vannak köztük olyanok, amelyekben ereszkedő folyósok vezetnek az aknákhoz. A sírok az Óbirodalom vége és a Ptolemaida-dinasztia alkonya közötti időszakból származnak. Az Óbirodalom idejéből származó egyik sírhoz egy álajtó is tartozik, amelyen hieroglifákkal írt szövegtöredékek, valamint a sír gazdáját áldozatbemutatás közben ábrázoló jelenetek…

Olvass tovább>>

Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén

Koki béka

Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…

Olvass tovább>>

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken

Anktartisz-Walnumfjellet

Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább százméteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál. A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a…

Olvass tovább>>

Tizenöt perc alatt végzett Pompeji lakóival a Vezúv kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár

Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár – állapították meg olasz és brit kutatók. A robbanásos vulkánkitörések „legpusztítóbb jelensége” a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár – írja a The Guardian. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár „hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott”. Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti,…

Olvass tovább>>

Új bálnafajt azonosítottak az Egyesült Államok délkeleti partjainál

Rice-bálna

Új bálnafajt azonosítottak kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, a Mexikói-öbölben. A Dale Rice amerikai biológus után Rice-bálnának, Balaenoptera riceinek elnevezett faj képviselőiből kevesebb mint 100 példány él az öbölben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A fajt korábban a Bryde-bálna egy populációjának vélték a szakemberek, ugyanakkor felfigyeltek rá, hogy ez a csoport az öböl északkeleti sarkára koncentrálódik és nem keveredik az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceánban is előforduló Bryde-bálnákkal, valamint azokkal ellentétben a tengerfenékhez közel táplálkozik. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) genetikusa, Lynsey Wilcox és…

Olvass tovább>>

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

lúd

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója. Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá.…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

„Ceremoniális kivégzés” nyomait találtak egy egyiptomi fáraó múmiáján

Szekenenré múmiája

Harcmezőn végrehajtott „ceremoniális kivégzésre” utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain, amelyeket CT-vizsgálatnak vetettek alá. Az i.e. 1560/1558 és 1555 között uralkodó Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója volt. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A harc utódja, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré bebalzsamozott maradványait az 1880-as években fedezték fel a Nílus nyugati partján. A múmián végzett vizsgálatok számos fejsérülést felfedtek, ám a test többi…

Olvass tovább>>

Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországban

ógermán feliratos csont

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen. Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán ugyanis az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve – közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv…

Olvass tovább>>