Tíz méter hosszú tengeri őshüllő, egy ichtioszaurusz (halgyík) megkövült maradványait fedezték fel brit paleontológusok Leichester közelében, egy víztározóban. Mint az ásatáson dolgozó Joe Davis a BBC Newsnak elmondta: ez a legnagyobb ichtioszaurusz-maradvány, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A felfedezést más paleontológusok is megerősítették. Az ichtioszauruszok a tengerben élő, melegvérű, tüdővel lélegző ragadozók voltak. Akár 25 méter hosszúra is megnőhettek. Feltehetően 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és kilencvenmillió évvel ezelőtt tűntek el a Földről. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem paleontológusa, aki részt vett a tavaly februári feltárásban, a brit paleontológiai történelem…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben
Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók. A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant. „Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk” – mesélte Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagyméretű, kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A…
Olvass tovább>>Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában
„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…
Olvass tovább>>Batmant találtak Törökországban
Csaknem ötven éve kihaltnak vélt halfajt, édesvízi Batman-folyami süllőt találtak török kutatók. Az apró, sárga-barna csíkos halra Törökország délkeleti részén bukkantak rá. A The Guardian cikkében megszólaló török kutató, Cüneyt Kaya, a Recep Tayyip Erdogan Egyetem tudósa elmondta, hogy 12 éve vizsgálja a környék vizeit, és nagyon örült, amikor megpillantotta a hal jellegzetes csíkjait. A súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított halfaj, a Paraschistura chrysicristina hosszúsága a négy centimétert sem éri el, ezért könnyen átcsúszik a hálókon, és nem egyszerű ráakadni. Utoljára 1974-ben látták a Batman-folyóban és az Ambar-folyóban. A halak osztályozásával foglalkozó Kaya…
Olvass tovább>>Középkori kikötőre bukkantak régészek Franciaországban
Középkori kikötőre bukkantak régészek Nyugat-Franciaországban a vendeé-i kastély térségében folytatott ásatások során. A feltárt leletek olyan jó állapotban őrződtek meg, hogy a régészcsoport „képes volt azonosítani nagyon pontosan korukat”. Találtak a szakemberek nagy számban tölgygerendákat, amelyek a föld alatti párás körülmények miatt maradtak fenn igen jó állapotban – mondta Pierre Péfou régész a France Info-nak. Azonosítottak a szakemberek egy folyópartot és egy csatornát is a feltárások területén. Mivel az Atlanti-óceán néhány kilométernyire van, feltételezik, hogy hajókon és csónakokon szállíthatták az árut és az embereket a kastélyba Angliából és Spanyolországból a…
Olvass tovább>>Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez
Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…
Olvass tovább>>A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat
A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…
Olvass tovább>>Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea
Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…
Olvass tovább>>A tengerfenéken találtak római kori aranypénzeket
A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál. A Portitxol-öbölben felszínre hozott érmék a római birodalom késői korszakából, a 4. és 5. századból származnak. Az Alicantei Egyetem közleménye szerint ez az egyik legjelentősebb római kori aranyérmelelet Spanyolországban és Európában. Azután találták, hogy két amatőr búvár nyolc aranypénzre bukkant az öböl mélyén. A leletmentésben az Alicantei Egyetem, a spanyol csendőrség és a xábiai önkormányzat működött együtt. Az egyetem professzora, Jaime Molina szerint a lelet történelmi jelentőségű, mert adalékokkal szolgál a nyugat-római birodalom bukásának végső szakaszáról. Feltételezik, hogy az…
Olvass tovább>>Gyapjas mamutot keltenének életre
Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje. A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut tízezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja…
Olvass tovább>>Szászhúszezer éves múltra nyúlhat vissza a ruhakészítés
Állatok bőrének nyúzására, szőrmefeldolgozásra használt több mint 60 csonteszközre bukkantak kutatók egy marokkói barlangban, a kilencvenezer-százhúszezer éves eszközök a legrégebbi régészeti leletek, amelyek ruházat készítéséről tanúskodnak. Az iScience című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa és Emily Hallett, a Max Planck Történeti Tudományok Intézetének kutatója részletesen bemutatja azt a több mint 60 csonteszközt és egy cetféle fogából készített csonteszközt, amelyeket még 2011-ben találtak az Atlanti-óceán marokkói partjaihoz közeli barlangban, amikor állati csontokat tanulmányoztak, hogy rekonstruálják az ember étrendjét – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A…
Olvass tovább>>Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában
Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post. A valószínűleg i.sz. 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának. Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között egy pazar szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt. „Kétségtelenül a második Szentély korának (i.e. VI.…
Olvass tovább>>Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel
Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban. A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik. A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak…
Olvass tovább>>Kétezer éves bazilikát tártak fel Izraelben
Kétezer éves, lenyűgözően hatalmas bazilikát tártak fel Izrael földközi-tengeri tengervidékének déli részén, Askelonban – jelentette hétfőn a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel – közölte Rachel Bar Natan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásának igazgatója a lappal. Mintegy száz év után ismét kutatni kezdtek ezen a területen, és a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták. „Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra…
Olvass tovább>>Eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel Angliában
Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a VIII. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat, és fából készült épületek maradványait és a kolostor lakói által használt eszközöket találtak. „Cookham eltűnt kolostora mindig a történészek érdeklődésének középpontjában állt, pontos helyéről számos elméletet állítottak fel. Erre a rejtélyre akartunk egyszer s mindenkorra fényt…
Olvass tovább>>Újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tengerben
Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Mate Parica, a zárai (Zadar) egyetem régésze elmondta: a település tervszerűen, hétszög alakban épült, ami a korszakot tekintve fantasztikus. „Krisztus születése előtti, körülbelül 4500 éves kultúráról beszélünk” – magyarázta. „Az ilyen leletek ritkának számítanak a világban, általában barlangokban, nem a tengerszint alatt bukkanunk településmaradványokra” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy az egykori településre légi felvételek alapján, véletlenül találtak…
Olvass tovább>>Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása
Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…
Olvass tovább>>Lenyűgöző: képeslapon is szállítható az egérsperma
Képeslapon is feladható az egérsperma; az új módszert kifejlesztő japán kutatók szerint a műanyaglapon fagyasztva szárított sperma mérőpapír segítségével könnyen, olcsón és megbízhatóan szállítható postai úton. „Le voltam nyűgözve, amikor a postára adott spermából később utódok születtek” – mondta Ito Daiju, a Jamanasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ito tagja Vakajama Teruhiko csapatának, amelynek elsőként sikerült a liofilizálási – fagyasztva szárítási – technikának köszönhetően éveken át megőrizni emlősspermát. Az egérspermát felküldték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy tanulmányozzák a sugárzás hatását az utódokra. A mintákat eredetileg törékeny üvegampullákban tárolták. Bár…
Olvass tovább>>Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom
Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatók – közölte a hivatal. Az összegzés szerint a World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések kilenc százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben…
Olvass tovább>>Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak
Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak Szaúd-Arábiában – adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nabú-naid király (i.e.556-539) nevében írt 2550 éves feliratot egy bazaltkőbe vésve találták Szaúd-Arábia északi részén, a Hail térségben lévő al-Haitban. Ez a leghosszabb ilyen felirat, amelyre az Arab-félszigeten lévő királyságban bukkantak – közölte a szaúdi idegenforgalmi és örökségvédelmi tanács. A felirat teteje Nabú-naid uralkodót ábrázolja kezében jogarral, mellette egy kígyó, egy virág és a hold képe is látható, ezeknek a szimbólumoknak vallási jelentőséget tulajdonítanak. Alattuk egy mintegy 26 soros ékírásos szöveg, amelyet…
Olvass tovább>>