Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban
Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…
Olvass tovább>>Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál
Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…
Olvass tovább>>Meglepően ép maradt a tengerfenéki tűzhányó a januári vulkánkitörést követően
Új-zélandi tudósok nemrég befejezték a Tonga-szigetek környéke kontinentális talapzatának feltérképezését, és a kutatócsoport ezt követően bejelentette: meglepően ép maradt az a vízalatti tűzhányó, amelyben szokatlanul heves tengerfenéki vulkánkitörést észleltek január 15-én – jelentette a BBC. A brit közszolgálati médium honlapján megjelent tudósítás szerint a tongai Hihifo településtől 24 kilométerre délkeletre a tengerfenéken fekvő Hunga-Tonga Hunga-Ha’apai nevű, vízalatti tűzhányó szerkezete és felépítése a januári kitörést követően alig változott, holott sokan azt feltételezték, hogy szétrobbant az óriási erejű vulkánkitörésben. A tongai tűzhányó januári kitörése az elmúlt több mint száz év legnagyobb légköri…
Olvass tovább>>Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…
Olvass tovább>>Több mint kétezer éves pun nekropolisz romjaira bukkantak Andalúziában
Az andalúziai Osuna városában csatornázási munkák közben bukkantak egy feltehetően időszámításunk előtt ötödik-negyedik században használt pun nekropolisz romjaira. A helyszínen kezdett ásatások eddig nyolc mészkőboltozatos földalatti sírkamrát tártak fel, valamint lépcsőket és egy átriumot, amelyek a feltételezések szerint magasrangú személyek temetkezési helyeként szolgáltak. Rosario Andújar polgármester a sajtónak arról számolt be, hogy a felfedezés megváltoztat mindent, amit eddig a város történetéről tudtak, de fordulópontot jelent abból a szempontból is, hogy korábban kizárólag a tengerpart mentén bukkantak hasonló leletre, a szárazföld belsejében még nem. A 18 ezer lakosú város római kori eredete…
Olvass tovább>>A szellemi tulajdon nem élvez teljes védelmet az Európai Unióban
Noha a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó uniós jogi keret garanciákat nyújt, hiányosságok gyengítik, többek között nem létezik az összes termékre kiterjedő uniós szintű oltalmi rendszer, továbbá előnyös lenne a vonatkozó uniós és a nemzeti rendszerek jobb összehangolása – közölte különjelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke. Az Európai Számvevőszék jelentésében kiemelte, a szellemitulajdon-jogok alapvető fontosságúak az unió globális versenyképessége szempontjából, a hamisított termékek a becslések szerint ugyanis évente 83 milliárd eurónyi bevételkiesést okoznak a legális gazdaságban. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) friss becslése szerint a hamisított termékek problémájának…
Olvass tovább>>Másfél ezer éves evőeszközre és fülönfüggőre bukkantak Izraelben
Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szakemberek a fémtárgyak mellett a Talmud keletkezésének korából származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti cserépedényeket, üvegedényeket és állatcsontokat is találtak a szakemberek a Kinneret-tótól mintegy négy kilométerre észak-keletre lévő Korazim Nemzeti Park egyik épületénél végzett ásatásán, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végzett. A bronz villácskát véséssel díszítették, ami a régészek szerint azt jelzi, hogy egy különösen értékes eszköz lehetett, a függős fülbevalót…
Olvass tovább>>Pályacsúcs: 505 napos koronavírus-fertőzést dokumentáltak
Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzést dokumentálhatták brit orvosok: egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak, és 2021-ben kórházban hunyt el. Londoni orvosai szerint ritka az ilyen makacs, hosszú ideig tartó fertőzés. A legtöbb ember szervezete magától megszabadul a vírustól, de a szóban forgó, meg nem nevezett páciensnek nagyon súlyosan legyengült az immunrendszere. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen krónikus fertőzések tanulmányozása elősegítheti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 és kockázatainak jobb megértését – írta a BBC. Az esettanulmány…
Olvass tovább>>Feltalálók, szabadalmak és innovációs erő nyújt versenyelőnyt
Szabadalmai alapján a Siemens számít a leginnovatívabb német cégnek. A vállalat az Európai Szabadalmi Hivatal 2021-es bejelentői rangsorában az ötödik helyre tornázta fel magát. A 2021-es szabadalmi összesítésben emelkedő arányban szerepeltek az ipari dolgok internete területéhez kapcsolódó újítások. A megelőző évhez képest a Siemens feltalálói körülbelül hat százalékkal több szabadalmi bejelentést adtak be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, mellyel az ötödik helyet szerezte meg a vállalat. Példaértékű innováció A német társaságot egyúttal a Fast Company amerikai üzleti magazin a világ leginnovatívabb vállalatának ismerte el. A havonta megjelenő üzleti kiadvány a Siemens…
Olvass tovább>>Bemutatják az első dinoszauruszkövületet, ami az aszteroida becsapódásához kapcsolható
David Attenborough egy BBC-dokumentumfilmben mutatja be az első dinoszauruszfosszíliát, amely kutatók szerint a nagy kihalást okozó aszteroida becsapódásához kapcsolható. A kitűnő állapotban megmaradt, megkövesedett dinoszauruszlábat, amelyen bőr is maradt, 2019-ben az Egyesült Államok Észak-Dakota államában fedezték fel a Tanis fosszilis lelőhelyen számos más lelettel együtt. A tudósok szerint a tanisi leletek ahhoz a naphoz köthetők, amikor 66 millió évvel ezelőtt az óriási aszteroida becsapódott a Földbe. A katasztrófa vezetett a dinoszauruszok tömeges kihalásához. A BBC három éven át forgatott Tanisban. A dokumentumfilmet, amelynek Attenborough a narrátora, április 15-én mutatja be a…
Olvass tovább>>Óriási, rejtélyes kőkorsókat találtak Indiában
Óriási, titokzatos kőkorsókat fedeztek fel az északkelet-indiai Asszám államban. A régészek szerint feltehetően ősi temetési szertartásokban játszhattak szerepet. A 65 különböző méretű és alakú homokkő edényt négy helyszínen találták meg szétszórva a BBC News cikke szerint. A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában. A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem…
Olvass tovább>>Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában
A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet. Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.…
Olvass tovább>>A világ legrégebbi virágbimbó-maradványát találták meg Kínában
A világ legkorábbról fennmaradt virágbimbójának megkövesedett maradványaira bukkantak kínai kutatók az ország északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség. A feltárt fosszíliában egy növényszárat, egy levelekkel rendelkező ágat, egy gyümölcsöt és egy apró virágbimbót találtak – mondta el Vang Hszin, a kutatást vezető szakértő. A bimbó kisebb, mint négy milliméter. A megkövesedett maradványokat a Belső-Mongólia délkeleti részén található Ningcseng megyében találták. A tudósok szerint a növény a jura időszakban, mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Bár a fosszíliában csupán a rügyet és a gyümölcsöt találták meg,…
Olvass tovább>>Kétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak
Kétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak a Javnében folyó ásatásokon Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) szakemberei a Tel-Avivtól délre fekvő Javne városnál folyó ásatásokon a Szanhedrin, a zsidó törvényhozó tanácsok idejére (i.sz. 70-től i.sz. 425-ig) datált épületet találtak, amelynek lakói zsidók lehettek az ott előbukkant, a kétezer évvel ezelőtti kóserséget, a zsidó tisztasági törvényeket követő mérőpoharak és kőedények alapján. Az épület maradványaitól alig hetven méterre egy ugyanebből a korszakból származó temetőt ástak elő, melyben a sírok tetején több mint 150 üvegfiolát helyeztek…
Olvass tovább>>Jól halad a Siemens okosváros-kísérlete
Bécsben, éles körülmények között tesztelik azon energiarendszereket, amelyek a fenntartható városfejlesztés alapjait adják a jövőben. Új Európában egyedülálló projekt zajlik Bécsben. Az osztrák főváros Aspern Seestadt városrészében, valós körülmények között tesztelik a jövő energiarendszereit. A cél, hogy valódi épületeken, hálózatokon, üzemeltetők és felhasználók részvételével tegyék próbára azon koncepciókat, amelyek fenntarthatóbbá teszik a városi területek energiaellátását. A nagyívű projekt 2013-ban, az infrastruktúrák kialakításával indult, azóta pedig növekvő számban vonták és vonják be a rendszerek kipróbálásába, finomhangolásába a felhasználókat, a lakókat. Az energia adatalapú újragondolása A tízezer lakást és huszonötezer lakót megcélzó…
Olvass tovább>>A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították
A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében. „Még mindig meglepő módon keveset tudunk arról, hogyan működnek a szaglószervi receptorok, miként lépnek egymással kapcsolatba, hogy kódolják az észleléseket” – mondta Joel Mainland, a Pennsylvaniai Egyetem és Monell Chemical Senses Center közös tanulmányának társszerzője. A már feltárt receptorok között van például a cis-3-hexen-1-ol nevű, a frissen vágott fűre emlékeztető illatú kémiai anyagot érzékelő receptor és az androsztenon nevű,…
Olvass tovább>>A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben
Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy…
Olvass tovább>>Generációkon átívelő kapcsolat lehet a dohányzás és a testzsír között
Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a…
Olvass tovább>>Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán
Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…
Olvass tovább>>