Kategória: Nemzetközi Hírek

Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában

~

A legtöbb ma élő emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban – írta a BBC hírportálja. A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték. Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek. Egyikük talán a föld alatt élt és rovarokat evett, a nagyobb testű növényekkel is táplálkozhatott a Portsmouthi Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték. A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak,…

Olvass tovább>>

Az ókori világ időszámítását is megváltoztathatja a legrégebbi feljegyzett napfogyatkozás felfedezése

~

A valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét sikerült meghatározni brit kutatóknak: az időszámítás előtt 1207. október 30-án történt jelenség ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját. A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat. Eredményeiket a Royal Astronomical Society című folyóiratban mutatták be. A kérdéses bibliai szöveg az Ószövetségben lévő Józsué könyvében szerepel, és évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Ebben olvasható, hogy miután Józsué Izrael népét elvezette Kánaánba – az ókori Közel-Kelet azon területére, amely a mai Izraelnek…

Olvass tovább>>

Svájci kutatók a trópusi ébenfához hasonló faanyagot fejlesztettek ki hangszerek készítésére

~

A veszélyeztetett, nehezen beszerezhető trópusi ébenfáéhoz hasonló akusztikus tulajdonságokkal bíró faanyagot fejlesztettek ki svájci kutatók a hegedűkészítésben kulcsfontosságú kemény ébenfa pótlására. A Swiss Wood Solutions startupcéget, amely a faanyagot kifejlesztette, a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) és a zürichi Műszaki Egyetem kutatói alapították. Fenntarthatóan nevelt svájci juharfát használnak a faanyag elkészítéséhez. Az eljárásban áztatják, szárítják, majd melegen sajtolják a fát. A kész termék akusztikai tulajdonságai hasonlítanak a hegedűkészítéshez, klarinétok és oboák gyártásához használt ébenfához – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A szigorú szabályozás ellenére az ébenfa…

Olvass tovább>>

Programozható álcabőrt fejlesztettek ki amerikai tudósok

~

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön. A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll – számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org. A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz…

Olvass tovább>>

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

~

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható. A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit. A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük…

Olvass tovább>>

Sikeresen pályára állt az EchoStar 105/SES-11 műhold a SpaceX Falcon 9-es rakétájával

~

A kettős küldetésű műhold C-sávos kapacitásával segíti a SES-t HD-, illetve UHD-csatornák továbbításában az Egyesült Államokban, a Ku-sávos hasznos teher pedig az EchoStar vállalatának média- és közvetítési igényeit elégíti ki. A SES bejelentette, hogy az EchoStar 105/SES-11 műhold sikeresen pályára állt a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétájának segítségével a floridai Kennedy Űrközpontból helyi idő (CEST) szerint 00:53-kor. Ez a második alkalom, hogy a SES az újrahasznosítható Falcon 9 rakétával küldte fel műholdját, szám szerint pedig a negyedik közös küldetése a SpaceX-szel. 2013-ban a SES volt a SpaceX első kereskedelmi partnere, aki…

Olvass tovább>>

A perzselő hőség lesz a jellemző az európai nyarakra

~

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók. „Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója. A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt…

Olvass tovább>>

A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek

~

A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak – állapították meg a kutatók. „A növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételeztük, ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend” – mondta a vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és…

Olvass tovább>>

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött, mint a Homo sapiensé

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél. A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News. Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében…

Olvass tovább>>

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

~

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák – állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. A tudósok azonos környezetben élő, ugyanannyi ideig, ugyanúgy kiképzett farkasokat és kutyákat hasonlítottak össze. Kiderült, hogy néhány dologra, köztük az ok-okozati összefüggésre a farkasok ügyesebben jönnek rá – idézi a Phys.org portál a Scientific Reportsban közölt tanulmányt. „A gyerekek korán megtanulják az ok és az okozat összefüggését, például ha megérintik a forró tűzhelyet, megégnek. Kutatásunk megmutatta, hogy a farkasok is megértik ezt a kapcsolatot, az ember négylábú, szelídített barátja azonban nem”…

Olvass tovább>>

Megváltoztatták a Stonehenge-nél tervezett alagút nyomvonalát a téli napforduló látványa védelmében

~

Megváltoztatták az angliai Stonehenge körzetében tervezett alagút nyomvonalát, hogy kijárata ne zavarhassa a lemenő nap látványát a téli napfordulón – jelentette be a brit kormány. Az őskőkori építménynél haladó főútvonal gépkocsiforgalmának csillapítását szolgáló alagút a korábban ismertetett tervek szerint a műemléktől délre húzódott volna. A megváltoztatott nyomvonal az alagút nyugati kijáratát érinti, amely 50 méterrel messzebb lesz Stonehenge ősi köveitől – közölte a BBC-vel Derek Parody, az angol közúti felügyelet illetékese. A közvéleménnyel folytatott konzultációból kiderült, hogy sokan adtak hangot aggodalmuknak az út nyomvonala és az alagút kijáratának elhelyezkedése miatt,…

Olvass tovább>>

Csapdát jelentenek a denevéreknek a nagy üvegfelületek

~

A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik, ezért veszélyesek számukra – állapította meg egy új kutatás. A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek „vakfoltot” jelentenek a repülő emlősök „radarán”, akadálytalannak érzékelik az útvonalat – magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa. A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a…

Olvass tovább>>

A brit férfiak tizedének tíz évvel idősebb a szíve, mint kellene

~

Minden tizedik ötvenéves brit férfinak tíz évvel idősebb a szíve a valóságos koránál, ami megnöveli a végzetes szívroham vagy az agyi érkatasztrófa kockázatát – állapította meg az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) hétfőn közzétett jelentésében, melyet a BBC hírportálja ismertetett. Csupán szeptemberben a becslések szerint 7400 ember halálát okozza majd szívbetegség vagy agyvérzés Angliában. A PHE elemzése 1,2 millió ember megkérdezésével készült, a tesztben a szív biológiai korát vizsgálták. A résztvevők között 33 ezer 50 éves férfi volt. A szív megbetegedése a férfiak körében vezető, a nőknél a második leggyakoribb halálok.…

Olvass tovább>>

Kétezer éves érmének néztek egy múzeumi szuvenírt

~

Kétezer éves eredeti érmének néztek egy Ciszjordániában talált réginek tűnő pénzérmét, amelyre egy nyolcéves kislány figyelt fel, de kiderült róla, hogy csak a jeruzsálemi Izrael Múzeum látogatóknak adott értéktelen emléktárgya – jelentette a The Jerusalem Post. Múlt héten a helyi és a nemzetközi média is arról számolt be, hogy a Hallel Halevy nevű nyolcéves kislány Ciszjordániában, a Halamis nevű telepesfalu mellett, egy régészeti lelőhely közelében különleges, a második szentély idejéből, kétezer évvel ezelőttről származó félsékeles pénzérmet talált a földön. A rendkívüli felfedezést még Benjámin Netanjahu miniszterelnök is Facebook-bejegyzésben üdvözölte, melyben…

Olvass tovább>>

A skót malátawhisky vízzel a legjobb svéd tudósok szerint

~

Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb. A kérdés évszázadok óta megosztja a szeszesital rajongóit: tisztán, vagy vízzel keverve a legízletesebb a skót whisky? A svéd kutatók számítógépes szimulációval arra a megállapításra jutottak pénteken ismertetett tanulmányuk szerint, hogy vízzel hígítva jobban a felszínre jönnek az ital ízei. Szó szerint: a whiskyben lévő alkohol ugyanis a pohár vagy az üveg aljára…

Olvass tovább>>

Egy védett, XVIII. századi hajóroncs régészeti feltárásának tárgyait mutatják be Kentben

~

Ezüstdollárokat, ónkupákat és faládákat is felszínre hoztak egy Kent partjainál, az Északi-tenger mélyén talált 18. századi hajóroncsról a régészek. Számos tárgyat ki is állítanak a hétvégétől a feltárás központi raktárában, az angliai Ramsgate kikötőjében. Az 1740-ból származó Rooswijk roncsait vastag hínár, kagylóréteg és kavics borítja. A holland Kelet-indiai Társaság egykori hajóján talált fából faragott tengerészládák azonban háromszáz év után is zavarba ejtően épnek tűnnek. A tengeri régészekre még több hónapos munka vár, amíg kiderül, hogy rejtőzik-e még ezüstkincs a maradványok között vagy csupán a régen halott tengerészek tárgyai kerülnek elő…

Olvass tovább>>

A Harry Potter miatt pusztulnak a baglyok Ázsiában

~

A Harry Potter-könyvek és filmek, különösen Hedvig, az ifjú varázslótanonc hóbaglya iránti rajongás komolyan fenyegeti a vadon élő baglyokat az ázsiai országokban, ahol az elmúlt évtizedben jelentősen fellendült a ragadozó madarak illegális kereskedelme. Az Oxford Brookes Egyetemen dolgozó Vincent Nijman és Anna Nekaris szerint míg az első Harry Potter-film 2001-es megjelenésekor még csupán néhány száz baglyot adtak el az indonéziai madárpiacokon, addig ez a szám 2016-ra már több mint 13 ezerre nőtt. Az állatok ára átszámítva 10-30 dollár között mozog, amelyet a középosztálybeli családok többsége megengedhet magának – írta a…

Olvass tovább>>

Mégsem volt véreskezű a Fekete Herceg

~

Nem szolgált rá a Fekete Herceg névre a középkori Anglia egyik legnagyobb hadvezére, Eduárd walesi herceg, akinek az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a kezéhez – állítja francia archívumokban felfedezett dokumentumok alapján egy róla megjelent új életrajz szerzője. III. Eduárd angol király 1330 és 1376 között élt legidősebb fia nevének rombolása nem sokkal halála után kezdődött. Jean Froissart, a százéves háború francia krónikása részletesen írt arról, hogyan mészároltak le az életükért könyörgő férfiakat, nőket és gyerekeket a herceg parancsára, miután serege bevette Limoges városát. Később V. Henrik című drámájában…

Olvass tovább>>

Önálló fajként azonosították a csíkos vízisiklót

~

Bár eddig a közönséges vízisikló egyik alfajának tartották, most önálló fajként azonosították a Nagy-Britanniában honos csíkos vízisiklót – számolt be a BBC. A tudósok korábban úgy hitték, hogy a vízisikló egyetlen faj több alfajjal, melyek kissé különböznek egymástól. Miután azonban a németországi Senckenberg Kutatóintézet vezetésével 1600 vízisikló génjeit elemezték, a kutatók megállapították, hogy a csíkos vízisikló (Natrix helvetica) különbözik a közönséges vízisiklótól (Natrix natrix). „Felfedeztük, hogy a csíkos vízisikló, melyet eddig alfajnak véltünk, valójában egy különálló faj. Most az egyes populációkat megvizsgálva meg tudjuk állapítani, ha valamelyik faj esetleg jóval…

Olvass tovább>>

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló játékszabályait japán kutatók

~

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait japán kutatók. A Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői mutatták be eredményeiket. A kísérletben hét csimpánz vett részt, amelyeknek monitoron mutattak be kettőt a játékhoz használt három kézmozdulatból. E három mozdulat a követ jelképező ökölbe zárt kéz, a papírt jelképező nyitott tenyér és a két ujj által megformált olló. Ha a győztes kézre mutattak, a csimpánzok jutalmul ételt kaptak. A kísérletet naponta mintegy 140 alkalommal ismételték. A kutatók kiemelték: átlag száz nap után a hét majomból öt az esetek több mint kilencven…

Olvass tovább>>