Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel. A krokodil több mint 145 millió évvel ezelőtt élt Nagy-Britannia tengerpartjain. Koponyája több mint egyméteres volt, hosszú, tompa fogaival kiválóan törte össze a csontokat és a teknősök páncéljait. Az ötlet, hogy Lemmyről nevezzék el az állatot, Lorna Steeltől, a Természettudományi Múzeum kurátorától érkezett, aki egyébként nagy Motörhead-rajongó. „Bár Lemmy 2015 végén meghalt, biztosan emelte volna…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Amerikai tudósok attól tartanak, hogy Trump eljelentékteleníti a klímaváltozásról készült jelentésüket
A washingtoni kormányzat által felkért tudósok attól tartanak, hogy Donald Trump eljelentékteleníti a klímaváltozásról készült jelentésüket – írta a The New York Times című lap. A jelentés ugyan még nem került nyilvánosságra – most terjesztik ugyanis a kormányzat elé -, ám a lap előzetesen részleteket közölt belőle. A 13 szövetségi környezetvédelmi hivatal és ügynökség által készített összeállítás arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak máris közvetlenül érzik a globális felmelegedés hatásait, például azt, hogy 1980 óta az Egyesült Államokban gyorsan és drasztikusan emelkedett az átlaghőmérséklet. Az újság szerint 1500 év…
Olvass tovább>>Ilyen volt a világ első virága
Egy új kutatás során tudósok rekonstruálták a virágok 140 millió éves evolúcióját, és közben elkészítették a világ első virágának modelljét is. Az eFlower elnevezésű projektben 13 ország 36 tudósa vett részt, tanulmányuk a Nature Communications tudományos lapban jelent meg. Eredményeik közül az egyik legmeglepőbb, hogy az első virág új modellje nem hasonlít egyetlen korábban készített modellhez sem. Az új kutatás szerint a virágok őse erősen szimmetrikus és kétivarú volt, vagyis mind női (termőlevél), mind hím (porzószál) ivarlevelekkel, valamint több koncentrikus kört alkotó sziromhármassal rendelkezett. Ma a virágok mintegy húsz százalékának van hasonlóan…
Olvass tovább>>A kánaániakból lettek a mai libanoniak a genetika alapján
A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint – közölte a Háárec című izraeli újság. Mivel papiruszra jegyzett írásaik nem maradtak fenn, mindeddig keveset tudtak az ókorban kánaániaknak nevezett nép sorsáról, noha jelentős volt a hatásuk a bronzkortól az i. e. 2-3. századig és a Biblia mellett sokszor említették őket a korabeli görög és egyiptomi szövegek is. Kutatóknak egy amerikai genetikai szakfolyóiratban (American Journal of Human Genetics) közölt tanulmánya szerint mégis sikerült rekonstruálni az egykori nép genetikai állományát…
Olvass tovább>>Riasztóan elterjedt az elhízás az iparilag fejlett országokban
Riasztóan elterjedt az elhízás az iparilag fejlett országokban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Izlandon és Görögországban a felnőtt férfiak több mint 90 százaléka túlsúlyos – hívták fel a figyelmet kutatók a Frontiers in Public Health folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az angol nyelvű országokban a legsúlyosabb a helyzet az Egyesült Államokban: a férfiak 91,4, a nők 81,9 százaléka túlsúlyos. Új-Zélandon 91,4 és 80, Izlandon 93,6 és 80,9, Görögországban pedig 91,4 és 71,1 százalék az arány. A túlsúlyosság fogalmába beletartozik a testzsír kóros jelenléte, amely károsítja az egészséget, és még normál súlyú, nem elhízott…
Olvass tovább>>Fénykép alapján megmondja a mesterséges intelligencia, milyen alapanyagokból készült az étel
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy mesterséges intelligenciát, amely az ételről készült fotó tanulmányozásával megmondja, milyen alapanyagokat használtak fel készítéséhez. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereinek célja, hogy az algoritmus segítsen megállapítani, mennyi kalóriát fogyasztunk az adott étellel. Nick Hynes és kollégai több tucat gasztronómiai honlap egymillió receptjével ismertették meg az algoritmust, mindegyikhez párosították a végeredmény illusztrációját. Jelen állapotában az AI 65 százalékos pontossággal kiválasztja a megfelelő receptet. A fotó alapján azt is meg tudja mondani, mi van az ételben: ha lát egy tálca süteményt, azt tudja, hogy valószínűleg lisztből, tojásból és…
Olvass tovább>>Sarkkutató pár kötötte az első hivatalos brit házasságot az Antarktiszon
Két brit sarkkutató kötött elsőként hivatalosan házasságot a brit antarktiszi területen egy tavaly hozott új törvénynek köszönhetően. Julie Baum és Tom Sylvester 11 éve él együtt, három éve jegyezték el egymást. A világjáró és sarki expedíciókat is vezető pár lett az első, amely egy 2016-os törvény nyomán házasságot köthetett a brit antarktiszi területen. A törvény megkönnyíti, hogy Nagy-Britanniában hivatalosan elismert házasságot kössenek az Antarktisz brit területén. A ceremóniát a hétvégén a britek által fenntartott Rothera Kutatóállomáson tartották meg, amely az Adelaide-szigeten fekszik. A szertartást a kutatóállomás vezetője és elöljárója végezte. A…
Olvass tovább>>Kolumbusz portugál származását próbálják bizonyítani tudósok
Kolumbusz Kristóf portugál származását próbálják bizonyítani portugál tudósok. A coimbrai egyetem és a lisszaboni műszaki főiskola (IST) munkatársai DNS-vizsgálatokkal próbálják igazolni Fernando Brancónak, az IST professzorának elméletét. A kutató szerint Kolumbusz valójában azonos volt egy Pedro Ataíde nevű portugál hajóssal, akiről úgy tartják, hogy 1473-ban vesztette életét egy tengeri csatában a Sao Vicente-foknál. Branco 2012-ben jelentette meg tézisét a Kolumbusz Kristóf, a portugál nemes című könyvben. Ebben több mint ötven egybeesést sorol fel a két személy életében. A tudós úgy véli: Pedro Ataíde valójában nem halt meg 1473-ban, hanem szerencsésen túlélte az…
Olvass tovább>>Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte
Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte – derült ki az amerikai Stanford Egyetem elemzéséből, amely szerint a magyarországi átlag 5300-5500 lépés között van. A kutatók több mint hétszázezer ember okostelefonjáról gyűjtöttek be adatokat: egy Argus nevű alkalmazás mérte a felhasználók mozgását. Ebből kiszámították, hogy a hongkongiak teszik meg naponta átlagosan a legtöbb, 6880 lépést, az indonéziaiak pedig a legkevesebb, mindössze 3513 lépést – írta a BBC News. „Ez a kutatás ezerszer nagyobb, mint az emberek mozgásmennyiségével foglalkozó bármely korábbi vizsgálat” — nyilatkozta Scott Delp, a Nature című tudományos folyóiratban…
Olvass tovább>>A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére
Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti – ezt állapította meg egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói majdnem 19 ezer mesterséges megtermékenyítéses (IVF) eset vizsgálata alapján közölték tanulmányukat a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) kiadványában. Megállapításaik rácáfoltak arra az elméletre, hogy a férfiak termékenysége örökké tart. A tanulmány szerint a természetes vagy mesterséges megtermékenyítésnél az idősebb férfiaknál jelentkező…
Olvass tovább>>A dinoszauruszok kihalásának köszönhető a békák elterjedése
A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni. Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.…
Olvass tovább>>Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt
Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres. A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért. Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság…
Olvass tovább>>Ötvennégyezer fidget spinnerrel egy LED-es lámpa egy órán át tudna világítani
Hétszázötven ilyen pörgettyű egy televíziót, ezer pedig egy átlagos hűtőszekrényt tudna egy másodpercig üzemeltetni villamosmérnök egyetemi hallgatók segítettek az E.ON-nak a kalkulációkban Európa pörgetési lázban ég: a legújabb trend, mely az Egyesült Államokból érte el a kontinenst, a fidget spinner, egy ujjon pörgethető játék. A néhány euróért kapható színes kis játékok különösen az iskoláskorú gyermekek körében népszerűek. A játékokat forgalmazó kiskereskedők becslése szerint több százezer pörgettyűt adtak már el, melyek most boldogan pörögnek szerte Európában. Egy hagyományos LED-es lámpát 54 ezer ilyen pörgettyűvel lehetne egy órán át üzemeltetni. Az energiaszolgáltató…
Olvass tovább>>Gyorsneutronos kutatási együttműködésre készül a V4-országokkal a Roszatom
Szándéknyilatkozatot írt alá a Dmitrovgrádban épülő, többcélú gyorsneutronos kutatóreaktor nemzetközi központban való együttműködésről a visegrádi országok V4G4 Kiválósági Központja és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. A dokumentumot Vjacseszlav Persukov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese és Gadó János, a V4G4 Kiválósági Központ koordinációs bizottságának elnöke hétfőn Jekatyerinburgban írta alá. Az esemény a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a gyorsneutronos nukleáris erőművekről és fűtőanyag-ciklusukról eddig megrendezett legnagyobb szabású nemzetközi konferencián történt. A szándéknyilatkozat értelmében a felek egyeztetetnek majd a nemzetközi kutatóközpontban való együttműködés kulcsfeltételeiről, valamint a tudományos munkához szükséges reaktorkapacitásról. A 2020 után üzembe…
Olvass tovább>>A tűzhányók segíthették „egyeduralomra” a dinoszauruszokat
A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére – írta a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői ősi kőzeteket elemeztek és kétszázmillió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések nyomaira bukkantak. Ezek a kitörések vezethettek az egyik legnagyobb, úgynevezett tömeges kihalási eseményhez. „A dinoszauruszok képesek voltak kihasználni az állatvilágban előállt hiányt, amit a kihalt fajták hagytak maguk mögött” – magyarázta Lawrence Percival, az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A tudósok négy kontinens kétmillió éves kőzetmintáit…
Olvass tovább>>Rendkívüli dolog derült ki a szabókról
Rendkívül jó sztereoszkópikus látással, vagyis térlátással rendelkeznek a szabók – derült ki amerikai és svájci kutatók közös tanulmányából. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Genfi Egyetem kutatói számítógépes tesztek révén vizsgálták meg a különböző foglalkozású emberek térlátását – írta a medicalxpress.com honlap. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a szabók nyolcvan százalékkal pontosabban mérik fel a köztük és az általuk szemlélt tárgy közötti távolságot, és 43 százalékkal jobban a különböző tárgyak közötti távolságot, mint az egyéb foglalkozások űzői. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy vajon a varrás élesíti-e…
Olvass tovább>>Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra
A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül „soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők. A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miután a modern Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű…
Olvass tovább>>EIB: többet kell beruházni a kutatásba és a korszerű eszközökbe Közép- és Kelet-Európában
Kedvezőek a beruházási kilátások a közép-, kelet- és délkelet-európai térség országaiban, de a vállalatoknak többet kell fordítaniuk korszerű gépekre és berendezésere, valamint kutatás-fejlesztésre (K+F) – figyelmeztetett az Európai Beruházási Bank (EIB). Az EIB több mint 12 ezer vállalat bevonásával készített felmérése szerint 2015-ben a térségben a cégek beruházási tevékenysége elmaradt az uniós átlagtól, de Szlovéniában, Csehországban és Horvátországban elérte vagy meg is haladta azt. A kilátások összességében kedvezőek, 2016-ban a régió szinte mindegyik országában több vállalat tervezte beruházásainak bővítését, mint visszafogását – emelték ki. A beruházási várakozások Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és…
Olvass tovább>>Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak
Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet. „Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik…
Olvass tovább>>A munkába biciklizés csökkentheti a rák és a szívbetegségek kockázatát
A munkába biciklizés jelentősen csökkentheti a rákos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát – állítják a kutatók a British Medical Journal (BMJ) című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban. A Glasgow-i Egyetem szakemberei a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 264 ezer – átlagosan 53 éves – önkéntesét vonták be a kutatásukba. (A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.) A résztvevőket arra kérték, hogy jegyezzék fel milyen módon – sétálva, kerékpárral,…
Olvass tovább>>