Növelik a sebesség iránti vágyat a nézőkben a Halálos iramban sorozat filmjei

Sebesebb vezetésre késztetik a Halálos iramban sorozat filmjei a nézőket – derítették ki amerikai kutatóik, akik kimutatták, hogy az akciófilmek bemutatása utáni hétvégéken jelentősen megnőtt a sebességtúllépés az utakon. Anupam Jena, a Harvard Egyetem orvostudományi iskolájának kutatója és kollégái tanulmánya szerint a gyorshajtás miatti büntetések száma ugyan nem nőtt meg, de a megbüntetettek sebességtúllépése igencsak megugrott: számtalan sofőrt kaptak rajta azon, hogy a megengedettnél óránként mintegy 64 kilométerrel nagyobb sebességgel hajtott, ráadásul a gyorshajtásokat a mozik környékén észlelték a rendőrök. A sikeres amerikai akciófilmsorozat – amelynek nyolcadik részét tavaly mutatták…

Olvass tovább>>

Katolikus Ferdinánd 500 éves titkos levelezését fejtették meg spanyol hírszerzők

Katolikus Ferdinánd (képünkön) spanyol uralkodó 500 éves titkos levelezését fejtette meg a spanyol nemzeti hírszerzési központ (CNI). A spanyol király 1502 és 1503 között folytatott kódolt levelezést hadvezérével, Gonzalo Fernández de Córdoba y Aguilarral, aki „El Gran Capitán” (a nagy kapitány) néven vált közismerté, mint az egyesített fegyvernemek taktikájának bevezetője. A spanyol hírszerzők mintegy fél évig dolgoztak a több mint kétszáz szimbólumot tartalmazó négy levél megfejtésén, amelyekben az uralkodó a nápolyi háborúkkal kapcsolatban küldött utasításokat a kapitánynak. Jesús Ansón Soro, a toledói katonai múzeum szakértője szerint a király további csapatbevonásokról, adók…

Olvass tovább>>

A kardszárnyú delfin képes emberi szavakat utánozni

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát – számolt be róla a BBC. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg „kimondani” néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. „Szókincsét” a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név. A delfinek – a Homo sapiensen kívül – az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. „Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá” – mondta…

Olvass tovább>>

Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint negyvenezer évvel ezelőtt váltak el egymástól. A Trends in Genetics című szaklap új számában közölt tanulmányban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói európai és nyugat-ázsiai emberi maradványok örökítőanyagát vizsgálták, a legidősebb minta 45 ezer, a legfiatalabb 7500 éves volt. Az eurázsiai családfa több mint 20 egyedének genomját elemezték – írja a ScienceDaily.com. A friss genomelemzés érdekes információkkal szolgál a kelet-ázsiai populációk szerkezetéről, vándorlásáról és…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában

Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális felmelegedés miatt, még akkor is, ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest – olvasható a Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat. Másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nő az árvízi…

Olvass tovább>>

A nőstény macskák jobbmancsosak, a hímek inkább a balt használják

macska

A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben – derítették ki a belfasti Queen’s Egyetem kutatói. Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai, akik 44 ivartalanított macskát vontak be az Animal Behaviour folyóiratban ismertetett tanulmányukba, megállapították, hogy a macskákra nem érvényes az, ami az embereket jellemzi, hogy a többség jobbkezes, hanem inkább a nemek mancshasználata között van különbség. Az állatok mancshasználatát eddig leginkább a velük végzett kísérletek feladatainak teljesítése alapján vizsgálták. A Queen’s Egyetem kutatói 24 hím és…

Olvass tovább>>

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét a szakemberek szerint

alvás

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév betöltésével – fejtették ki véleményüket szakemberek a The Lancet Child & Adolescent Health című folyóiratban. A kamaszkor kezdetén a hipotalamusz nevű agyterület fokozott működésének hatására megnő a hipofízis (agyalapi mirigy) növekedést serkentő hormonok mennyisége és működésbe lépnek a nemi mirigyek is. Ez régen nagyjából 14 éves kor környékén következett be, ám az egészségügy fejlődése és a táplálkozás megváltozása…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

Az új technológiák felforgatják a munkaerőpiaci igényeket Európában is

Az új technológiák rohamos terjedése jelentősen megváltoztatja a cégek munkavállalókkal kapcsolatos elvárásait az európai középvállalatok nagy részénél. A munkáltatók az egyébként is szűkös munkaerőpiacon azzal szembesülnek, hogy a jelöltek képzettsége és képességei a kívánatoshoz képest hiányosak, ahogy ezt az EBA friss felmérése mutatja. Az RSM támogatását élvező European Business Awards (EBA) által végzett felmérés azt vizsgálta, hogy milyen gyorsan gyűrűznek be a digitalizáció és az új technológiák hatásai az európai vállalati szférába és a munkaerőpiacra. Új technológiák, növekvő hatékonyság, stabil foglalkoztatás A cégek működését támogató új technológiába (olyan új szoftverbe,…

Olvass tovább>>

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A kutatók szerint amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy húszezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt. Az úttörő telepesek lettek a mai amerikaiak ősei – mondta Eske Willerslev (képünkön), a…

Olvass tovább>>

Karácsonykor négyszer gyakoribb a kutyáknál a csokoládémérgezés

Karácsonykor négyszer gyakoribb a családban élő kutyáknál a csokoládémérgezés, mint az év más időszakaiban. A kutyák ugyan szeretik a csoki ízét, de kis mennyiségben is megbetegítheti őket – figyelmeztettek a szakemberek egy új tanulmányban. A Veterinary Record folyóiratban publikált kutatás szerint kutyák százai szorulnak állatorvosi kezelésre a téli ünnepek alatt csokoládémérgezés miatt. A háziállatok megeszik az elöl hagyott csokikat, sőt a forró csokit is elnyalogatják – ismertette az írást a BBC News csütörtökön. „Fontos, hogy a gazdák tudják, a csokoládé veszélyforrás lehet. Ha a kutya hozzáfért a csokihoz, próbálják felmérni,…

Olvass tovább>>

Elégett műhold okozhatta a ruténiumsugárzást a Roszatom által elvégeztetett vizsgálat szerint

A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét – közölte a Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság. A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt. „Ilyen forrás…

Olvass tovább>>

Lehet hogy tényleg a mikulás csontjai a Szent Miklós csontok

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék – állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. A vizsgálat szerint az ereklye Szent Miklós korából származik, akiről úgy tudni, hogy időszámításunk szerint 343-ban halt meg. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a csont konkrétan a szentté, az bebizonyosodott, hogy abból a korból származik. Az oxfordi kutatócsoport szerint ezek voltak az első vizsgálatok, amelyeket a csontokon végeztek. A mai Törökország területén meghalt Szent Miklós állítólagos ereklyéi az olaszországi Bari egyik kriptájában találhatók a 11. század óta. Népszerűsége és a Mikulás alakját megteremtő…

Olvass tovább>>

Nehéz fizikai munka: nem lenne érdemes az újkőkori nőkkel kekeckedni

Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké – állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány. Az őskori nők munkáját korábban alábecsülték, pedig a korai földművelő társadalmak fejlődésének kulcsfontosságú hajtóereje volt a Science Advances tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás szerint. Alison Macintosh, a Cambrigde-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy elsőként hasonlították össze az őskori nők csontjait a ma élőkével, hogy a nők „rejtett történelméhez” közelebb jussanak. A kutatók CT-készülékkel vizsgálták meg különböző edzettségű mai nők…

Olvass tovább>>

Az álló farkú íjász és a falkája: a legrégebbi kutyaábrázolásra bukkantak Szaúd-Arábiában

Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. A sziklába vésett rajzok közepes méretű, fülüket hegyező, rövidorrú, kunkorodó farkú kutyákat ábrázolnak vadászjelentekben. A képeken több kutyát nyakukra erősített pórázon tartanak, amelyeket a vadászok derekához erősítettek – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján. Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják,…

Olvass tovább>>

Kutatások bizonyítják a rekordáron elkelt Leonardo da Vinci-festmény hitelességét

Tudományosan megalapozott kutatások támasztják alá, hogy a rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forintért) elárverezett ötszáz éves Salvator Mundi festmény valóban Leonardo da Vinci alkotása — mondta el Sipos Tünde művészettörténész. Hozzáfűzte: ilyen esetekben anyag- és röntgenvizsgálatok, tudományosan megalapozott szakértői, restaurátori és művészettörténészi vélemények szükségesek a műalkotás eredetének megállapításához. A szerda este New Yorkban rekordáron elkelt olajfestmény esetében a bizonyítékok elég erősek voltak ahhoz, hogy a rangos londoni National Gallery 2011-2012-ben az itáliai mester műveként mutassa be az alkotást. A magas ár okai között van maga a festő személye, ugyanis…

Olvass tovább>>

Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt fenyeget a klímaváltozás

Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt veszélyeztet a klímaváltozás – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése. A szövetség az első után három évvel készítette el második felmérését, az eltelt időben majdnem megduplázódott a veszélyeztetett helyek száma – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az IUCN az UNESCO természeti virágörökségi listájának több mint kétszáz helyszínét vizsgálta meg ismét. 2014-ben 35 helyet sodort veszélybe a klímaváltozás, idén számuk 62-re nőtt a jelentés szerint, melyet a bonni klímatárgyalások idején tettek közzé. „A klímaváltozás gyorsan hat, nem kíméli bolygónk legpompásabb kincseit” – mondta Inger Andersen,…

Olvass tovább>>

Vad vidrafaj tartotta rettegésben Kína délnyugati részét

Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját. Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének – írta a Scientific Reports. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak, az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett: az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait. A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint ötven kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy…

Olvass tovább>>