Molekuláris képalkotó eljárással detektálni tudják élő emberek agyában a béta-amiloid lerakódást, azt a biomarkert, mellyel boncolásnál igazolják az Alzheimer-kórt – közölték amerikai kutatók. A Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények a betegség korai, pontos megállapítását tehetik lehetővé. Christopher Clark, az Avid Radiopharmaceuticals munkatársa kutatócsoportjával pozitron emissziós (PET) felvételeket készített a páciensekről, és a béta-amiloid lerakódások kimutathatóságát vizsgálta. A fehérje felhalmozódása és kirakódása az Alzheimer-kór jele lehet. 29, a későbbiekben elhunyt ember esetében boncolással ellenőrizték az eredményeket. Ezek során a PET-vizsgálat által korábban megjósolt állapot 96…
Olvass tovább>>Kategória: Egészségügyi Innováció
Percek alatt génkárosodást okoz a cigaretta
A cigarettában lévő rákkeltő anyagoknak csupán néhány percre van szükségük ahhoz, hogy egy későbbi tumor kialakulásának alapjait megteremtsék a DNS károsításával. Amerikai tudósoknak kutatásukban most először sikerült a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) hatását végigkövetniük. Ez a szennyező anyag a dohányfüst mellett megtalálható a széntüzelésű gyárakban és a faszénen sült ételekben is. A tizenkét önkéntes dohányos részvételével zajló vizsgálat szerint a dohányzás után csupán 15-30 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy a PAH a vérben olyan anyaggá alakuljon, amely genetikai változásokat, így rákot idézhet elő. Stephen S. Hecht, a Minnesotai Egyetem munkatársa…
Olvass tovább>>Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát. A genetikai betegségek prenatális (születés előtti) szűrését hagyományosan úgy végzik, hogy invazív eljárással (amniocentézissel vagy chorionboholy-mintavétellel) mintát vesznek a magzati szövetből. Ennél kevésbé kockázatos és kíméletesebb módszer a számos betegség esetében már alkalmazható preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD), amelynek során az embrió egyik sejtjének génjeit elemzik olyan családokban, ahol a pár…
Olvass tovább>>Génmódosított szúnyogokkal harcolna Malajzia
Malajzia elhalasztotta azt a tereptanulmányt, amelyhez génmódosított szúnyogokat engedtek volna szabadon, hogy felvegyék a harcot a dengue-lázzal. Az illetékesek környezetvédők tiltakozása után kedden jelentették be döntésüket. A világon az első ilyen típusú kísérletben 4-6 ezer hím Aedes aegypti szúnyogot engedtek volna szabadon Malajzia két államában. Az ellenőrzött környezetben zajló kipróbálást a laboratóriumi tesztek eredményei alapján engedélyezte az ország biológiai biztonságért felelős bizottsága. A terv azonban széles körű aggodalmat keltett a környezetvédelmi csoportokban, amelyek arra kérték a kormányt, vesse el a tesztelés ötletét. A környezetvédők megkérdőjelezték, hogy génmódosított szúnyogokkal megelőzhető lenne…
Olvass tovább>>Adott agyterülethez köthető a közösségi viselkedés
Az emberi agy amigdala nevű területének nagyságával van összefüggésben, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik másokhoz, hogyan működik együtt csoportokban – vélik amerikai kutatók. A Nature Neuroscience című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap közzétett tanulmányhoz 58 önkéntes agyát tapogatták le képalkotó eljárással. Megállapították, hogy az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amigdala annál nagyobb volt a vizsgálatba bevont embereknél, minél több baráttal és családtaggal álltak az önkéntesek rendszeres kapcsolatban. Mint Lisa Feldman Barrett, a közlemény egyik szerzője elmondta, eredményük nem meglepő, mert az amigdala a központja azoknak az agyi hálózatoknak, melyek…
Olvass tovább>>Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer
A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fejlett országokban a kórházba került betegek 5-10 százaléka kap valamilyen fertőzést, a fejlődő országokban ez az arány meghaladhatja a 25 százalékot is. Az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) adatai alapján az európai kórházakban összesen ötmillióan fertőződnek meg évente, az esetek egy százalékában a fertőzés halálos kimenetelű, további…
Olvass tovább>>Hatékonyan gátolja a HIV-vírus szaporodását egy kísérleti szer
A vírusok szaporodását képes hatékonyan meggátolni a betegség korai fázisában egy kis német magáncég által kifejlesztett HIV-gyógyszer. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg 33,3 millió a HIV-fertőzöttet tartanak számon a világban, s a betegség 1980-as évekbeli megjelenése óta majd 30 millió áldozatot követelt a gyilkos kór. Jelenleg hatékony gyógyszerkoktélokkal már jelentősen lelassítható a vírus szaporodása, ezáltal a fertőzés krónikus betegséggé vált. A VIRO Pharmaceuticals VIR-576 nevű készítményét 18 olyan frissen diagnosztizált önkéntes HIV-hordozón tesztelték, akiknél ez volt az első alkalmazott gyógyszer. Tíz napon keresztül a VIR-576 különböző dózisait injekció…
Olvass tovább>>Már az emberi testet is „böngészhetjük” a Google-lel
A Google csütörtökön egy új, érdekes szolgáltatást indított el honlapja alatt, amely egy mindeddig a cég által feltérképzetlen terület: az emberi test kvázi „böngészését” teszi lehetővé. A Google Body Browser a HTML5-ös technológia segítségével teszi lehetővé a webezők számára a test felépítésének és különböző részeinek teljesen egyedi felfedezését. A WebGL nyelvre épülő – és ennek megfelelően csak a Chrome vagy a Firefox legújabb előzetes kiadásával működő – oldalon egy női test teljesen 3D-s, ennek megfelelően szabadon forgatható és nagyítható modelljét mutatja. Igazi különlegességét azonban az képezi, hogy segítségével a felszín…
Olvass tovább>>Sikeres őssejtbeültetés Miskolcon
Megtörtént az első sikeres, Magyarországon tárolt őssejttel végzett transzplantáció Miskolcon, a megyei kórház gyermek-egészségügyi központjában. Egy másfél éves, leukémiás kislányba ültették be a testvérének köldökzsinórvéréből kinyert őssejtet Ezt Nagy Kálmán, az intézmény gyermekonkológiai és csontvelő-transzplantációs osztályának osztályvezető főorvosa jelentette be pénteken Miskolcon sajtótájékoztatón. Először mentettek életet Magyarországon privát őssejtbankban tárolt őssejt beültetésével. A műtét szeptemberben történt, a beültetett őssejt – amelyet a Krio Intézetben tároltak és készítettek elő a transzplantációra – a beteg kislány testvérének köldökzsinórvéréből származott – közölte Nagy Kálmán. A Krio Intézet anyavállalata, a FamiCord Group Európa egyik…
Olvass tovább>>Találmányok, amelyek megváltoztathatják a világot
A mai mindennapi életünket döntően befolyásoló nagy találmányok, felfedezések jelentőségét sokszor nem ismerték fel azonnal. Gondoljunk csak arra, mennyi gúny és kétkedés fogadta az első gőzmozdony és automobil megjelenését vagy az életmentő védőoltások kifejlesztését. Napjainkban is folynak olyan, viszonylag kevés visszhangot kiváltott kutatások, amelyek akár néhány éven belül is nagy hatással lehetnek életünkre. A DNS-tranzisztor Az emberi genom elemzése az utóbbi évtizedben sok gén-betegség kapcsolatot tárt fel. A DNS-szekvenáló (a DNS nukleotid-sorrendjét meghatározó) eljárások egyre olcsóbbá válásával kezd elérhető közelségbe kerülni a személyre szabott orvoslás is. Sok kutató azonban úgy…
Olvass tovább>>Sikerült megfordítani az öregedés folyamatát
Tavaly orvosi Nobel-díjat ért a telomerek és az azokat karbantartó telomeráz enzim szerepének kutatása: az ebből fakadó tudás akár az öregedéssel szembeni harcban is új perspektívákat tárhat fel – derítették ki amerikai kutatók. A telomerek sapkák gyanánt védik a kromoszómák végét, hogy a sejtosztódás során ne maga a kromoszóma rövidüljön, hanem csak a telomer, míg el nem használódik. A sejt ezt követően elöregszik. A folyamat természetes része az öregedésnek, mindannyiunk szervezetében végbemegy. Annak érdekében, hogy ne öregedjünk meg túl hamar, a telomeráz enzim képes új telomereket előállítani. A Harvard Egyetem…
Olvass tovább>>MRI-vizsgálattal korán kiszűrhető az autizmus
Mágneses rezonancia-vizsgálattal nagy biztonsággal és korán kiszűrhető az autizmus – jelentették be amerikai tudósok. Ez a módszer tűnik jelenleg a legalkalmasabbnak arra, hogy biológiai alapon ki lehessen mutatni a betegséget – hangsúlyozták tanulmányukban a kutatók. A Harvard orvosi karán dolgozó Nicholas Lange elmondta, hogy a kutatások még gyerekcipőben járnak, de ha az Autism Research című folyóiratban publikált tanulmány eredményeit további több és nagyobb tanulmány is megerősíti, akkor a jelenleg alkalmazott szubjektív diagnosztikai módszereket le lehet majd cserélni az MRI-szűrésre. A tanulmány szerzői vizsgálati módszerükkel kapcsolatban kiemelték: nincs szükség hozzá különleges…
Olvass tovább>>Brit tudósok: pókok segítenek a félelem megértésében
Az emberi agy az előzetes elvárásoktól, illetve a félelmet kiváltó inger közelségétől, vagy közeledésétől függően eltérően reagál fenyegetésekre – állapították meg brit tudósok, akik a félelem-reakciók típusait vizsgálták – tarantellapókok segítségével. Egy kísérletben camebridge-i agykutatók MR (mágneses rezonancia) képalkotási eljárással vizsgálták húsz önkéntes agyi reakcióit. A vizsgált személyek lábánál egy tarantellát helyeztek el egy részekre osztott dobozban, ezután a pókot az önkéntes lábához közelebb helyezték, majd távolabb engedték, végül más irányokba szabadon sétált az állat. Dean Mobbs, a kutatás vezetője elmondta: a kísérlet eredményeiből arra következtetnek, hogy az agyban egy…
Olvass tovább>>Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is. Egy amerikai kutatócsoport néhány nappal az amerikai tövényhozási választások előtt jelentette be, hogy a liberális gondolkodással összefüggő génváltozatot talált. Európai kutatók ezen a héten közölték, hogy először találtak olyan gént, amelynek különféle változatai a…
Olvass tovább>>Mutáns szúnyogokkal a dengue-láz ellen
Genetikailag módosított szúnyogokat használnak egy kísérlet során a dengue-láz leküzdésére brit tudósok a Kajmán-szigeteken. Ez az első alkalom, hogy módosított génállományú szúnyogokat engedtek el a vadonban, éveken át laboratóriumokban kísérleteztek velük. A tudósok úgy vélik, az elengedett rovarok révén áttörés érhető el a betegség felszámolásában, bírálatok szerint ugyanakkor nem lehet tudni, hogy mi lesz a mutáns szúnyogokkal a környezetben. A kajmán-szigeteki kísérlet nagy előrelépés lehet – mondta Andrew Read, a Pennsylvaniai Egyetem biológiával és rovartannal foglalkozó tanára. Bármi, ami meggátolja a rovarokat a betegségek terjesztésében, nagy segítséget jelenthet. A dengue-láz…
Olvass tovább>>Ételfotókból számol kalóriát egy új mobilalkalmazás
Ételfotókból számol kalóriát egy új japán mobilalkalmazás, amely a több mint 100 ezer élelmiszert tartalmazó adatbázisából ismeri fel automatikusan, hogy a mobilkamerával készült felvételen melyik étel mennyi kalóriát tartalmaz. Az ehhez hasonló régebbi alkalmazásoknál a felhasználónak kellett begépelnie, hogy éppen melyik élelmiszerre kíváncsi, és a pontos számításhoz számtalan adatra volt szükség. A japán NTT távközlési konszern új alkalmazása csupán a felvételeken látható élelmiszerek alakjából és színéből képes meghatározni a kalóriákat. A fejlesztők szerint ezzel a kényelmes módszerrel sokkal többen lesznek kíváncsiak arra, hogy éppen miből és mennyit esznek. A szoftver…
Olvass tovább>>Egy kis elektrosokk senkinek sem árt
Elektromos impulzusokkal tartósan növelhetők az emberi agy matematikai képességei – jelentették be brit kutatók a közelmúltban. Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tizenöt önkéntes bevonásával végzett kísérlete bizonyította először azt, hogy az elektromos stimuláció javítja az emberi agy teljesítményét a matematikai feladatok megoldása során, a pozitív hatások pedig még fél év múlva is érzékelhetők. A kutatást vezető Cohen Kadosh professzor persze nem javasolja, hogy vessük magunkat rendszeres elektrosokk alá. A felfedezés mögött azonban hatalmas rejlő lehetőségek sejlenek fel, jelenleg a mögöttes agyi változásokat tanulmányozzuk – mondta a professzor a Reutersnek. Az persze…
Olvass tovább>>Tárgyak röntgenezésére alkalmas CTR gép a Széchenyi Egyetemen
A nehezen hozzáférhető, vagy csak roncsolás útján vizsgálható eszközök teljes átvilágítására alkalmas készüléket elsősorban a járműipari kutatás-fejlesztés során használja majd az egyetem. A győri Széchenyi István Egyetem 15 milliárd forint összértékű komplex intézményfejlesztési programjának része többek között, hogy olyan magas színvonalú laborfeltételeket és kutatási kapacitást biztosítson az elsősorban a járműipar és a közlekedési rendszerek területén működő vállalati partnereinek számára, amelynek révén konkrét piaci sikereket érhetnek el. Az egyetem a TIOP 1.3.1. pályázat keretében, 1,3 milliárd forint értékben szerzett be a hallgatók jobb felkészültségét és a K+F-et segítő professzionális laboreszközöket. A…
Olvass tovább>>Újra láthatnak a vakok
Német és amerikai kutatók a látást helyreállító implantátumon dolgoznak Az első állatkísérleteket még 1995-ben kezdték el azok a német és amerikai tudósok, akik nemrég készültek el egy olyan elektronikus implantátummal, ami lehetővé teszi a vakoknak a tárgyfelismerést és a nagyobb betűkből álló szövegek elolvasását. Egyre nagyobb károsodás A világon több mint 15 millió beteg szenved az örökletes, vagy az öregkorból adódó retinasorvadástól. A betegség kezdetekor a szemhártya közepe károsodik, később a kór a látómező többi részére is kiterjed, teljes vakságot okozva. A német Tübingeni Egyetem kutatói Eberthart Zrenner vezetésével egy…
Olvass tovább>>Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról. Ozzy kezdetben szkeptikusan állt a dologhoz, de aztán kíváncsivá vált, hiszen – ahogyan ő fogalmazott – nincs elfogadható orvosi magyarázat arra, miért van még mindig életben a több úszómedencényi alkohol, a rengeteg kokain, LSD és egyéb kábítószerek elfogyasztása ellenére. A Black Sabbath egykori frontembere idén nyáron vérmintát adott a Cofactor Genomics nevű amerikai cégnek, amely elkészítette a szekvenciát,…
Olvass tovább>>