Elektromos impulzusokkal tartósan növelhetők az emberi agy matematikai képességei – jelentették be brit kutatók a közelmúltban.
Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tizenöt önkéntes bevonásával végzett kísérlete bizonyította először azt, hogy az elektromos stimuláció javítja az emberi agy teljesítményét a matematikai feladatok megoldása során, a pozitív hatások pedig még fél év múlva is érzékelhetők.
A kutatást vezető Cohen Kadosh professzor persze nem javasolja, hogy vessük magunkat rendszeres elektrosokk alá. A felfedezés mögött azonban hatalmas rejlő lehetőségek sejlenek fel, jelenleg a mögöttes agyi változásokat tanulmányozzuk – mondta a professzor a Reutersnek. Az persze Kadosh szerint sem valószínű, hogy az elektromos stimuláció segítségével bárkiből egy „új Einstein” lehet, de kis szerencsével segíthet abban, hogy könnyebben megbirkózzunk matematikai feladatokkal.
Tudósok nemrég fedezték fel, hogy a mély agyi területek elektromos stimulálása azokon az obszesszív-kompulzív zavarban, vagyis kényszerbetegségben szenvedő személyeken is segíthet, akik más típusú kezelésre nem reagáltak.
A jelenlegi kutatás során a 20-21 éves önkénteseknek különböző számértéket jelölő szimbólumokat mutattak, majd megmérték, mennyire gyorsan és milyen pontosan oldanak meg egy sor, a szimbólumok segítségével felírt matematikai feladványt. A hat napig tartó kísérlet során az önkéntesek egy csoportja placebót kapott, míg a többieket a matematikai műveletek feldolgozása kiemelt szereppel bíró, az úgynevezett parietális (általános érző) lebenyen keresztül húsz percen keresztül egy milliamper erősségű árammal stimulálták – mondta el Kadosh professzor.
Az elektromos ingerlés mindössze az első 15-30 másodpercben érezhető és akkor is csak egy kicsit, az impulzus fájdalommentes, inkább csak egy bizsergő érzést okoz a koponyában – állítja a professzor. Az önkéntesek semmilyen mellékhatásra nem panaszkodtak.
A kísérletek első publikációja szerint azok az önkéntesek teljesítettek a legjobban, akik a jobb parietális lebenyen keresztül a balba kapták az „áramütést”. A tudósok a csoportot hat hónappal később újra megvizsgálták és megállapították: továbbra is tartani tudják a korábbi teljesítményüket.
Christopher Chambers, a Cardiffi Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora, aki az oxfordi kutatásban egyébként nem vett részt, „érdekesnek” találta a megállapításokat. Chambers szerint a kísérlet eredményeiből izgalmas következtetéseket vonhatunk le az agystimulálási technikákról, amelyek egyéb területeken is hasznosíthatók. A professzor szerint az agytevékenység serkentése vagy csökkentése számos pszichiátriai vagy neurológiai probléma – így például a kényszeres szerencsejáték, vagy a stroke-ot követő látásgyengülés – kezelésében hatékony eszköz lehet. Forrás: Reuters