Kategória: Egészségügyi Innováció

Az Alzheimer-kórhoz köthető öt új gént fedeztek fel egy nagyszabású nemzetközi kutatás keretében, amelyről a Nature Genetics című szakfolyóiratban számoltak be. A lakosság öregedésével a fejlett országokban egyre súlyosabb gonddá válik az Alzheimer-kór. Az esetek 90 százalékában ugyanis a betegség 65 éves kor felett kezdődik, és a kór kialakulásának valószínűsége ötévenként megkétszereződik. Az előrejelzések szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma a világban 2030-ra meghaladhatja a 65 milliót. A kór gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a…

Olvass tovább>>

A közlekedési légszennyezésnek kitett egerek agya az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló károsodást mutat – közölték amerikai kutatók. Az egérkísérletben olyan levegőben tartották tíz hétig, heti 15 órán át az állatokat, amelynek összetevői megegyeztek egy forgalmas közlekedési útvonal mellett mérhetőnek. Caleb Finch, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa kutatócsoportjával megállapította, hogy a légszennyezésnek kitett egerek agya jelentősen károsodott. A tanulmány eredménye szerint leginkább a tanulási és emlékezési folyamatokban részt vevő agysejtekre voltak ártalmas hatással a szennyezőanyagok. A kutatók olyan gyulladásos folyamatokra utaló jeleket találtak az egerek neuronjainak vizsgálatakor, amelyek korai öregedésre és Alzheimer-kórra utalnak.…

Olvass tovább>>

Hordozható víztisztító berendezést fejlesztett ki a németországi Kasseli Egyetem a katasztrófa sújtotta területekre. A PAUL (Portable Aqua Unit for Livesaving) névre keresztelt hátizsákot a Terre des Hommes nemzetközi gyermekvédelmi szervezet Haitin és Indonéziában teszteli. Eddig a mobil víztisztító berendezések többnyire tetemes költségekkel jártak, üzemeltetésük magas személyi- és energiaigénnyel járt. PAUL ezzel szemben áram nélkül működik, és akár ötszáz ember számára is képes vizet szolgáltatni. A vízadó hátizsák hatékony kiegészítése lehet a már meglévő vízellátó berendezéseknek – fejtette ki Franz-Bernd Frechen, a Kasseli Egyetem professzora. Az indonéziai Jáva szigetén a Merapi…

Olvass tovább>>

Egy olyan fehérjét fedeztek fel az Imperial College London tudósai, amelyet egy új típusú, tuberkulózis elleni vakcina kidolgozásánál használhatnak fel – közölte a BBC hírportálja. A tbc-t egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis okozza, az egyetlen ellene használatos vakcina, a BCG védőoltás nem elegendően hatékony. „Annak ellenére, hogy a világ lakosságának nagy része kapott BCG oltást, még mindig évente kilenc millió új tbc-s eset van, tehát sürgősen ki kell fejlesztenünk egy hatékonyabb vakcinát a tuberkulózis megelőzésére” – közölte a BBC-vel Ajit Lalvani kutatásvezető, az Imperial College London professzora. A kutatók olyan…

Olvass tovább>>

Régi elképzelés, hogy testképünk tökéletesen rögzült emberi felépítésünkhöz, vagyis nem tudnánk például feldolgozni az érzést, hogy két fejünk vagy egy számon felüli lábunk van. Svéd kutatók azonban meglepő eredményekkel álltak elő: állításuk szerint egy extra kezet különösebb gond nélkül be tudunk építeni a testképünkbe. Henrik Ehrsson és munkatársai (Karolinska Institutet) kísérletükben 154 egészséges önkéntesen vizsgálták testképük érzékelését. Azt tapasztalták, hogy ha egy az eredetihez hasonló műkezet erősítenek a kísérleti alany végtagja mellé, majd a mű- és a valós kezet látszólag egyszerre érintik meg, akkor az alany úgy érzi, mintha a…

Olvass tovább>>

A malária a világon előforduló népbetegségek közül az egyik legkomolyabb, az egészségügyi világszervezet szerint évente 3-500 millió ember fertőződik meg vele. A szabályos időközönként visszatérő, 40-41 fokos lázrohamokkal járó betegség halálos áldozatainak száma évi egymillió feletti (főleg gyerekeknél veszélyes, Afrikában 5 éves kor alatt a fertőzések negyede halálos). A betegség ellen a mai napig nem sikerült védőoltást kifejleszteni, csak gyógyszeres kezelés létezik ellene. Több kutatóközpontban folynak évtizedek óta kutatások a malária legyőzésére, és most a University of Maryland kutatóinak úgy tűnik, sikerült áttörést elérniük. A malária elleni küzdelem azért olyan…

Olvass tovább>>

Az eddig szekvenált génállományok 18 százaléka szennyeződött emberi DNS-sel, ami valószínűleg a laboratóriumi előírások be nem tartásának a számlájára írható, állapította meg egy amerikai kutatócsoport. Rachel O’Neill és munkatársai a Connecticut Egyetemen 2749 genomot vizsgáltak át, baktériumokét, vírusokét, növényekét és állatokét, melyek közül több is modell organizmusként szolgál a kutató laboratóriumok számára. Az elemzések befejeztével 492 génállomány esetében egy érdekes hasonlóságra lettek figyelmesek, a genomok mindegyikében megtalálható volt egy csipetnyi emberi DNS, az úgynevezett Alu Y. Az Alu-szekvenciák olyan viszonylag rövid, legfeljebb 300 bázispár hosszúságú „ugráló” genetikai csomagok, amik véletlenszerűen…

Olvass tovább>>

Spanyol kutatók kifejlesztettek egy olyan HIV-vakcinát, amely a páciensek többségénél jelentősen csökkenti a vírusterhelést. Spanyol kutatók kifejlesztettek egy olyan HIV-vakcinát, amely a páciensek többségénél jelentősen csökkenti a vírusterhelést. Huszonnégy HIV-fertőzött páciens vett részt a barcelonai klinika orvosai által lefolytatott kipróbálásban, akik arról számoltak be, hogy 24 hét elteltével a tesztbe bevontak többségénél a vírusterhelés „jelentős” csökkenését tapasztalták. Kisebb számban ugyan, de a vírus kimutatható maradt minden fertőzöttnél. A kutatók azonban így is nagy előrelépésről számolnak be, hiszen az eddig kipróbált HIV-vakcinák sem mutattak nagyobb hatékonyságot. A spanyol vakcinát személyre szabottan…

Olvass tovább>>

Amerikai kutatók tanulmánya megkérdőjelezi a visszaprogramozott felnőtt sejtek sokirányú alkalmasságát új szövetek létrehozására. A Nature neves tudományos folyóirat legfrissebb számában ismertették a kaliforniai Salk Intézet munkatársai kutatásukat, melyben összehasonlították az embrionális őssejtek, valamint az indukált pluripotens őssejtek (iPS) jellemzőit. Az iPS sejteket felnőtt, testi sejtek visszaprogramozásával hozzák létre, a folyamatban visszaviszik a sejtet abba a fiatal állapotába, amikor még sok irányba képes változni. A mostani tanulmány szerint azonban az így létrejövő őssejt mégsem „tiszta lap”, amint azt eddig gondolták. Mint Joseph Ecker kutatásvezető elmondta, a felnőtt sejtből őssejtbe való átalakulás…

Olvass tovább>>

Hihetetlen felfedezéssel állt elő Luc Montagnier francia tudós, aki a HIV-vírus felfedezéséért kapott Nobel-díjat 2008-ban. Állítása szerint a DNS képes önmagát egyik kémcsőből a másikba teleportálni, eddig ismeretelen elektromágneses hullámok segítségével. Ha ez igaz, akkor alapjaiban bolydulhat fel számos tudományterület, de sokak szerint csak a „Nobel-betegség” legújabb esetéről van szó. Komoly kritikákkal kell szembenéznie Luc Montagnier francia származású virológusnak, akinek munkáját 2008-ban Nobel-díjjal ismerték el az AIDS-et okozó HIV-vírus felfedezéséért. A tudós ugyanis mostani bejelentése szerint kimutatta, amint az ember örökítőanyagát is alkotó DNS-molekula alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsát ki.…

Olvass tovább>>

Vérnyomás-szabályozókat fedeztek fel az egerek májában hannoveri és berlini kutatók. Ezeket az agyon kívüli kapcsolókat egyedül a vízivás aktivizálja, ami a vérnyomás növekedéséhez vezet – közölték a hannoveri orvosi egyetem és a berlini Max Delbrück centrum munkatársai szerdán. Az orvosok szerint fiatal embereknél, akiknek vegetatív idegrendszerét gyógyszerekkel stimulálják, hasonló módon vérnyomás-növekedést idéz elő a vízivás. A kutatók az egereknél megfigyelték, hogy a vízbevitel aktivizálja a máj egyes idegsejtjeit. A véredényekben a vízháztartás határérték alá süllyed. Bizonyos receptorok ezt az információt elektromos jellé alakítják, amely újabb reakciót vált ki és a…

Olvass tovább>>

A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322.000 ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhető lenne a halál. Amikor az égés következtében a bőr nagy területen roncsolódik, szó szerint új bőrt kell növeszteni a páciens saját bőrsejtjeiből. A bőr képződéséhez szükséges hosszú idő azonban fokozott fertőzés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához…

Olvass tovább>>