Így ihatnánk meg a tengervizet

A világon egyre nagyobb gondot jelent az emberek ellátása édesvízzel. A tengervíz sótalanítása azonban jelenleg nagyon drága és kis hatásfokú. Egy angol kutatócsoport által javasolt nanotechnológiai eljárás hatékonyabb megoldást kínálhat. A világ népességének növekedési üteme alapján feltételezik, hogy 2030-ra a mostani egyharmadával növekszik a Föld lakosságának édesvízigénye. Ez azért is aggasztó előrejelzés, mert több mint egymilliárd ember már most sem jut elegendő mennyiségű és minőségű ivóvízhez. A gond egyik megoldása lehetne, ha sikerülne elfogadható áron megvalósítani a tengervíz ma még rendkívül költséges sótalanítását. Jason Reese, a glasgow-i Strathclyde Egyetem termodinamikai…

Olvass tovább>>

Elemzik a petefészekrák génmintázatát

A petefészekrák genetikai hátterét vizsgáló amerikai kutatók egy feltűnően gyakran előforduló génmutációra bukkantak, ami azt jelzi, hogy kulcsszerepet játszhat e ráktípus kialakulásában. A megállapítás – amely a Nature tudományos magazinban csütörtökön jelent meg – korai diagnózist lehetővé tevő tesztek kidolgozásához, végső soron jobb kezelésekhez vezethet. A petefészekrák évente mintegy 14 ezer amerikai nő halálát okozza, a betegséget általában késői szakaszában találják meg. A DNS-molekula betűsorrendjének meghatározását, az úgynevezett szekvenálást a Rákgenom Atlasz elnevezésű, szövetségi támogatással működő hálózat kutatói végezték több amerikai orvosi központban. Összességében 316 petefészektumor-mintát elemeztek. A szövetminták 96…

Olvass tovább>>

Bennünk is megvannak a mágneses érzékelés alapjai

Sok állat, köztük a teknősök, galambok és méhek is rendelkeznek egy rendkívül hasznos képességgel, ami nekünk nincs a birtokunkban: képesek testükkel érzékelni a Föld mágneses mezőit. A Massachusetts Egyetem kutatása szerint azonban úgy tűnik, hogy bennünk is ott rejtőzik a „mágneses látás”. Steven Reppert és kollégái azokat az ősi fényérzékeny fehérjéket, az úgynevezett kriptokrómokat tanulmányozták, amikkel minden állat rendelkezik, és a belső óra szabályozása mellett sok fajnál a navigációban is kulcs szerepet játszik. Reppert tudta, hogy a muslicák is ezeknek a proteineknek a segítségével észlelik bolygónk mágneses mezőit, ezért kipróbálta,…

Olvass tovább>>

Visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség

Nyolchetes 600 kalóriás diétával visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség – számolt be brit kutatók most közzétett eredményéről a BBC hírportálja. A Newcastle Egyetem munkatársai a Diabetologia című szakfolyóiratban ismertették részletesen tanulmányukat, melybe tizenegy, 2-es típusú diabétesszel élő önkéntest vontak be. Az alacsony kalóriatartalmú étrenden élő emberek közül heten teljesen mentesek voltak három hónap elteltével a cukorbetegség tüneteitől, hasnyálmirigyük és májuk zsírtartalma újra normális volt. A 2-es típusú diabétesz felnőtt korban jelenik meg, oka az elhízás, rosszul megválasztott étrend, illetve a mozgásszegény életmód. A betegségben a hasnyálmirigy inzulintermelése elégtelenné válik, ennek…

Olvass tovább>>

Új védőoltást vetnek be az agyhártyagyulladás-járvány ellen

Egy új, olcsó védőoltás, amelyet célzottan az agyhártyagyulladás Afrikában gyakori típusa ellen fejlesztettek ki, jelentősen csökkenthetné vagy akár megállíthatná a kontinensen a járványt – közölték kutatók. A New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban kutatók nemzetközi csoportja ismertette eredményét, amely szerint a MenAfriVac néven forgalmazott, az indiai generikus gyógyszereket gyártó Serum Institute által előállított vakcina 20-szor hatékonyabbnak bizonyult három országban lefolytatott kipróbálásában, mint egy régebbi védőoltás. A vakcinát a meningitis A típusa ellen fejlesztették ki – általában a járványt ez okozza Afrikában -, és adagonként mindössze fél dollárba…

Olvass tovább>>

Veszélyesek lehetnek az újgenerációs fogamzásgátlók

Az új, harmadik generációs fogamzásgátló tablettákkal járó kockázatokra figyelmeztetnek egészségügyi szakértők. Az elmúlt év húsz legnépszerűbb antibébi-tablettájának csaknem fele esetében az embólia kialakulásának kockázata kétszer akkora, mint a korábbi készítményeknél – derült ki a Barmer GEK német betegbiztosító jelentéséből. A tanulmány megkérdőjelezi az alkoholfüggőknek felírt erős altatószerek létjogosultságát is. Az alkoholfüggők tizennégy százaléka fogékony az egyéb szenvedélyekre is. A páciensek a kórházi elvonókúra alatt gyakran kapnak altatókat, később pedig az alvászavarok és szorongásos tünetek kezelésére is. A tanulmány szerint azonban a gyógyszerek hosszú távú alkalmazása a függővé válás magas kockázata…

Olvass tovább>>

Forradalmi fájdalomcsillapító készül

A kalciumcsatornát blokkoló fehérje elállja a fájdalmat kiváltó jelek útját, és nem okoz zavart a testben. Az Indianai Egyetem kutatói által felfedezett CBD3 elnevezésű peptid (fehérjetöredék) egerekben befolyásolta a kalciumcsatornákon keresztül fájdalmat kiváltó jeleket – írják a kutatók a Nature Medicine című folyóiratban. Más fájdalomjeleket blokkoló szerekkel szemben a CBD3 nem közvetlenül gátolja a kalcium sejtbe való beáramlását. Ez azért fontos, mert a kalcium beáramlása szabályozza többek közt a szívritmust és más szervek létfontosságú működését is. Rajesh Khanna, az Indianai Egyetem segédprofesszorának elmondása szerint az általuk felfedezett peptid biztonságosabb alternatíva…

Olvass tovább>>

Megfejtették a nikotin étvágycsökkentő hatását

Amerikai kutatók rájöttek, hogy a nikotin miként fejti ki az agyban étvágycsökkentő hatását. A felfedezés majdan az elhízás elleni küzdelmet is segítheti. Az amerikai Yale Egyetem kutatói tanulmányukban azt írták le, miként aktivál a nikotin bizonyos neuronokat az agy hipotalamusz nevű területén. Ezek az idegsejtek jelzik a szervezetnek, hogy eleget evett valaki – magyarázta Marina Picciotto kutatásvezető. A felfedezést egérkísérletekben tették, de a kutatók reményei szerint embereknél is el tudnak majd különíteni hasonló receptorokat. Yann Mineur, a Yale kutatója a neuronok felszínén lévő nikotinos acetilkolin receptorokat tanulmányozva arra volt kíváncsi,…

Olvass tovább>>

Kutatások egy jobb élet eléréséhez

43 Healthymagination találmány, mely két év alatt 234 millió életére volt hatással Évente, világszerte 4,5 billió dollárt költenek az egészségügyre. Az egészségügyi kiadások minden évben több mint 100 millió embert taszítanak a szegénységbe. Ráadásul világszerte két milliárdan élnek alapvető egészségügyi szolgáltatások nélkül. A leginkább bevált modern módszerek szerinti ellátást mindössze az esetek felénél alkalmazzák. És ez csupán a kezdet. Súlyos problémát jelent még az elöregedő népesség, a krónikus betegségek terjedése, és komoly kihívás a helyi egészségügyi piacokra szabott eszközök iránti fokozódó igény. Nem kérdés, hogy az egészségügy a világ egyik…

Olvass tovább>>

Új MRSA szuperbaktériumot találtak tehéntejben

Az antibiotikumoknak ellenálló staphylococcus (MRSA) baktérium teljesen új törzsére bukkantak tehéntejben, valamint brit és dán emberektől származó mintákban – közölték pénteken megjelent tanulmányukban brit kutatók. Mark Holmes kutatásvezető, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint az eddig soha nem látott változat megjelenése „potenciálisan közegészségügyi problémát hordoz”. Mint a The Lancet Infectious Diseases című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányukban írták, a pasztőrözött tej és a tejtermékek biztonságosságát általánosan nem fenyegeti a baktérium, ám az állatokkal dolgozók kockázatnak lehetnek kitéve. A médiajelentésekben „húsevőnek” is nevezett methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium terjedése komoly fenyegetést jelent világszerte…

Olvass tovább>>

Újraprogramozható a test, hogy fogadja el sajátjaként az átültetett szervet

műtét

Brit kutatók új módszert fedeztek fel az immunrendszer sejtjeinek újraprogramozására, hogy azok saját testük természetes részének tekintsék a beültetett szervet – idézte a megállapítást a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a transzplantáción átesett pácienseknek igen költséges kilökődésgátló szereket kelljen szedniük hátralévő életük minden napján, ráadásul a beültetett szerv élettartamát is megnyújtja. Pervinder Sagoo, a kutatás egyik vezetője, a londoni King’s College munkatársa elmondta, hogy akár a befogadó hátralévő teljes életében tolerálhatja szervezete a transzplantált szervet az új módszerrel, az immunrendszert elnyomó gyógyszerek…

Olvass tovább>>

Szuperbaktériumokat mutattak ki Újdelhi ivóvizében

Újdelhiben vett vízmintákból NDM-1 rezisztenciagént mutattak ki, amely csaknem valamennyi jelenleg használatos antibiotikummal szemben ellenállóvá teszi a baktériumokat – közölték brit kutatók. A szakemberek szerint a 14 milliós lélekszámú indiai fővárosban az NDM-1 gén – melynek jelenlétében „szuperbaktériumra” jellemző tulajdonságokat mutatnak a kórokozók – olyan mikrobákban is megtalálható, melyek kolerát és vérhast okoznak. „Újdelhi lakosai folyamatosan ki vannak téve multidrog-rezisztens és NDM-1-re pozitív baktériumoknak” – mondta Mark Toleman, a brit Cardiffi Egyetem orvosi karának munkatársa, a The Lancet Infectious Diseases című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. „Jelentős számú” Újdelhiben…

Olvass tovább>>

Előrelépés a Parkinson-kór kutatásában

Egy gén mutációja akadályozza meg, hogy a Parkinson-kórban szenvedő páciensek agysejtjei hatékonyan távolítsák el a degeneratív betegségben kulcsszerepet játszó fehérjét – közölték szerdán kanadai kutatók. Az Annals of Neurology című szakfolyóirat legutóbbi számában ismertetett felfedezés a kór új típusú kezeléséhez vezethet. Ismert volt, hogy a Parkinson-kóros emberek 10-12 százalékánál jelen van a BGA jelű gén egyik változata. Azt azonban nem tudták, miként járul hozzá ez a mutáció az alfa-szinuklein nevű amiloid fehérje fokozatos felhalmozódásához az agyban. A folyamatban érintett agysejtek előbb a sérülés jeleit mutatják, majd elpusztulnak. Az Ottawai Egyetem…

Olvass tovább>>

Duplájára nőtt az agytumor túlélési ideje

Harminc éve a glioblastoma multiforme agydaganatos (GBM) betegek kevesebb mint egytizede élt hat hónapnál tovább. Azóta az agydaganat legagresszívebb változatának túlélési ideje a kétszeresére nőtt. A GBM agydaganat a leggyakoribb és egyben a legrosszabb prognózisú agydaganat. A betegek túlélési idejének növekedése egyértelműen a diagnózis és a kezelés javulásának következménye. A genetikai markerek úttörő kutatása elősegítheti a kezelés egyéni módjának meghatározását. Roy Rampling, a Glasgow-i Egyetem professzora elmondta, hogy van ok a derűlátásra ezen a területen. „Erősen hiszem, hogy a legjobb lehetőség a továbblépésre az, ha hangsúlyt fektetünk a laboratóriumi kutatásokra…

Olvass tovább>>

Magyar kutatói fődíj Franciaországban

Magyar kutató nyerte el a fődíjat a fiatal tehetségek innovációs versenyén a franciaországi Reimsben, az innovatív vállalkozások európai regionális fórumán, az Innovacton. Haidegger Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PHD-hallgatója a kézfertőtlenítés minőségét jelző Stery-Hand elnevezésű találmányával érdemelte ki az Európai Bizottság által támogatott Innovact Campus Awards 3 ezer eurós pénzjutalommal és egy 700 euró értékű számítógéppel járó elismerését. A fiatal kutató elmondta: egyik kollegájával és két master-hallgatójával közösen dolgozta ki azt a projektet, amelynek alapvető célja a kórházi ellátások során keletkezett úgynevezett másodlagos nozokomiális fertőzések visszaszorítása. Az UV-fénnyel…

Olvass tovább>>

Az emlékezetért felelős immunmolekulára bukkantak

Meglepő felfedezést tettek a Lausanne-i Egyetem neurobiológusai: felismerték, hogy fontos szerepet játszik az agy emlékezésért felelős területén egy olyan molekula, amelyet eddig csupán az immunrendszerben végzett természetes ölési feladatáról ismertek. Andrea Volterra és csapata, az intézmény sejtbiológiával és morfológiával foglalkozó részlegének munkatársai az úgynevezett tumornekrózis-faktor-alfát vizsgálták. Ez a molekula vesz részt a gyulladásokban és egyéb immunválaszokban, amelyek során a test megöli a betegség okozóit. A kutatások során kiderült, hogy a molekula az agyban, pontosabban a hipokampuszban, azaz az emlékezetért felelős központi agyi régióban is feladatot lát el: biztosítja, hogy az…

Olvass tovább>>

A világűrben lehet szülni, de kevés lány akar űrhajós lenni

Nincs akadálya annak, hogy valaki a világűrben, Föld körüli pályán teherbe essen, vagy szüljön; mindezt nem zavarja sem a súlytalanság, sem az egyéb űrbeli körülmények, csak a fokozott háttérsugárzás – mondta Valerij Bogomolov, az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Intézetének igazgatója csütörtökön Moszkvában. Bogomolov szerint fiziológiai akadálya, vagy ellenjavallata nincs a világűrben történő fogamzásnak és szülésnek. A professzor elárulta, hogy egyebek között egerekkel folytattak ilyen kísérleteket több biológiai szputnyikon, az egykori Mir orosz űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson is: vemhes egereket küldtek az űrbe, és figyelemmel kísérték a kicsinyek világra jöttét.…

Olvass tovább>>

Tanulmány pontosítja az aszpirin védőhatásait

Az aszpirin kis dózisai csökkenthetik a szívroham kockázatát, ám egy friss tanulmány szerint szedésétől nem lesz kevesebb az infarktus miatti halálozás és nem csökken a szélütés esélye. Az American Journal of Cardiology című szakfolyóiratban közzétett dolgozathoz kilenc korábbi klinikai próba eredményeit tekintették át és elemezték az Alabamai Egyetem kutatói. Az eredeti vizsgálatokba összesen mintegy 100 ezer 45 év fölötti férfit és nőt vontak be, akiknek a követés kezdetén nem voltak szív- és érrendszeri betegségre jellemző tüneteik. A tanulmány eredményei szerint 19 százalékkal kisebb volt a nem halállal végződő szívrohamok kockázata…

Olvass tovább>>

Gének miatt nem hatásosak a malária elleni szerek

Amerikai kutatók tizenegy génváltozatot azonosítottak, melyeket a maláriát okozó paraziták arra használnak, hogy kivédjék az ellenük alkalmazott szokásos kezelést. A bostoni Broad Intézet és a Harvard Egyetem kutatói a maláriát okozó egyik parazita, a Plasmodium falciparum genetikai kódját elemezve tíz, korábban nem ismert génváltozatot is találtak, amelyek segíti a parazitát abban, hogy gyorsan fejlesszen ki rezisztenciát a kezelésként alkalmazott szerekkel szemben. „A gyógyszerrezisztenciával kapcsolatba hozható mutációk azonosítása segíti, hogy megértsük, miként kerüli ki a szerek hatásait a parazita” – magyarázta Sarah Volkman, a PLoS Genetics című szakfolyóiratban csütörtökön közzétett tanulmány…

Olvass tovább>>

Új vegyületeket szabadalmaztatna egy hazai kutatói konzorcium

Újólag előállított vegyületeket szabadalmaztatna a Debreceni Egyetem (DE) és az MTA Szegedi Biológiai Központjának konzorciuma, amely egy félmilliárdos kutatási projekttel a cukorbetegség gyógyításának új lehetőségeit vizsgálja. A húsz tagú kutatócsoport a diabétesz elterjedtebb, 2-es típusának gyógyításához igyekszik olyan hatóanyagokat kifejleszteni, amelyek a jelenlegi gyógyszereknél kevesebb mellékhatással járnak – mutatta be a projekt célját Patonay Tamás, a konzorcium egyik tagja, a DE Szerves Kémiai Tanszékének vezetője az MTI-nek. A professzor elmondta: az általuk alkalmazott új elv lényege a cukorbetegségek állapotát kedvezően befolyásoló hősokkfehérjék termelődésének elősegítése farmakológiai eszközökkel. Ezek a fehérjék akkor…

Olvass tovább>>