Kategória: Egészségügyi Innováció

Agyműtéttel gyógyítottak pufók egereket

radvanyi

Állatkísérletek igazolják, hogy az agyi áramkörök újrahuzalozásával is kezelhető az elhízás. Ha a módszert más területeken is sikerrel alkalmazzák, az a Parkinson- és Alzheimer-kór, a gerincbántalmak és más súlyos betegségek gyógyítására is alkalmas lehet. Az agy temérdek életfunkció ellátásáért felelős, és a szerv összetettsége gyakran megnehezíti a vele kapcsolatos betegségek és rendellenességek gyógyítását. Ígéretes kezdeményezések azonban mindig akadnak. Ezúttal Jeffrey Macklis a Harvard Egyetem professzora és kollégái írtak arról, hogy az agyi áramkörök „újrahuzalozásával” az agy egyes működési hibái a vártnál könnyebben gyógyíthatók. Egerek és emberek A jelentésbe leírt kísérletsorozatban sikerült helyreállítani…

Olvass tovább>>

A GE Healthcare kutatás-fejlesztési központot nyit Szegeden

radvanyi

A GE Healthcare szegedi kutatócsapata a Szegedi Tudományegyetemmel megvalósuló közös kutatói projektjeivel hozzájárul ahhoz, hogy az orvosok gyorsabban és pontosabban fedezhessék fel a rákos rendellenességeket, így betegek sikeres és teljes gyógyítására is nagyobb esélyünk lehet. A GE Healthcare szegedi K+F csoportja, mely nemzetközi szintű orvosi képalkotó szoftverek fejlesztésével, és azok elméleti hátterének kutatásával foglalkozik, a mai kor elvárásainak megfelelő high-tech irodába költözik. Az új irodában az eddigi közel 20 fős csapat mellé további 30 magasan képzett fejlesztői munkahely kialakítására lesz lehetőség. A K+F központ átadása mellett a Szegedi Tudományegyetem és…

Olvass tovább>>

Halálos gyógyszerkísérletek a fejlődő országokban

radvanyi

India az utóbbi öt évben az amerikai, brit és más európai gyógyszercégek „kísérleti terepévé” vált, ahol a laza szabályozásnak köszönhetően gondtalanul elvégezhetik az új készítmények szabadalmaztatásához szükséges klinikai vizsgálatokat – hívta fel a figyelmet a The Independent. Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekre vonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat dönt amellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítmények tesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nem csak a lazább szabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti a munkafolyamatokat az,…

Olvass tovább>>

Az itthon tiltott GMO-növények mellett álltak ki egy MTA-s konferencián

radvanyi

A mezőgazdaság egy Magyarországon tiltott formáját, a genetikailag módosított, úgynevezett GMO–növényekre alapozott agrárgazdaság fontosságát hangsúlyozták kutatók pénteken Budapesten a Tudomány Világfóruma (WSF) egy szekcióülésén. A rendezvényen brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok kiemelték: a GMO nagyban hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és országok felemelkedéséhez. A Fenntartható élelmiszertermelés című szekcióülést kivételesen nem teljes mértékben a házigazda Magyar Tudományos Akadémia szervezte, a program összeállításában a következő WSF-nek otthont adó Brazília tudósai is közreműködtek. Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-növényekkel borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második…

Olvass tovább>>

Új magyar találmány a túladagolhatatlan szelén

radvanyi

Sikerült előállítani az egészséges élethez szükséges ásvány olyan formáját, ami kis mennyiségben is jól hasznosul, de nem adagolható túl – közölte az MR1-Kossuth Rádió. Egy debreceni és egy egyiptomi kutató megalkotta az egészséges élethez szükséges szelén olyan formáját, amelyet nem lehet túladagolni, és amely biztosítja a szervezet mindenkori szelénigényét – közölte az MR1-Kossuth Rádió. Ma már élelmiszerekbe és takarmányokba is belekeverik, mert élettani hatása nagyon jó – állítja Prokisch József, az egyik feltaláló, a Debreceni Egyetem docense. A találmányt levédették az EU-ban és az USA-ban is. A szelénhiány az embereknél…

Olvass tovább>>

Közvetlenül hat agyunk kémiájára egy parazita

radvanyi

Egy kutatás kimutatta, hogy a Toxoplasma gondii parazita, ami a Föld populációjának közel 15 százalékánál okoz toxoplazmózist, közvetlenül befolyásolja az emberi agy dopamin termelését. A Leeds Egyetem tanulmánya az első ami rávilágít, hogy az emlősök agyában élősködő paraziták képesek a dopamin szint befolyásolására. Bár a tanulmányt rágcsálókkal végezték el, a kutatást vezető dr. Glenn McConkey, az egyetem biológiai karának tanára úgy véli, felfedezéseik új fényben tüntethetik fel a dopaminhoz, az agy fő hírvivő vegyületéhez kapcsolódó emberi neurológiai rendellenességek, mint a skizofrénia, a figyelemvesztés, a hiperaktivitás és a Parkinson-kór kezelését. A…

Olvass tovább>>

Küszöbön a malária legyőzése

radvanyi

Sikerült azonosítaniuk a cambridge-i Wellcome Trust Sanger Intézet kutatóinak azt az útvonalat, amelyen a maláriaparazita belép a vörösvértestekbe és megfertőzi azokat. A kulcsot jelentő receptor felfedezése megnyitja az utat célzott vakcinák kidolgozása előtt, mert a belépési mechanizmus a Plasmodium falciparum kórokozó valamennyi ismert törzsénél azonos – írták a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. A malária parazitája az egyik emberről a másikra az Anopheles szúnyogfajok nőstényének közvetítésével jut át a fertőzött vérrel. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 300 millió maláriás eset van világszerte, 2009-ben 781 ezren haltak meg…

Olvass tovább>>

Az Európai Űrközpont módszereivel gyógyít a Quintess Magyarországon

radvanyi

Dr. Filippo Ongaro, az Európai Űrközpont rehabilitációs orvoskutatója forradalmi szemléletváltást képvisel az orvoslásban. Személyre szabott, rendszerszemléletű módszertanát a magyarországi Quintess Egészségközponttal fejleszti tovább. 2011. szeptember 16. – Olyan új módszerű orvoslás indul Magyarországon, amely megoldást nyújthat számos különböző krónikus betegség, így az elhízás, a felnőttkori cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedések és krónikus fájdalmak kezelésére és megelőzésére. Az ígéretes eljárás az Európai Űrközpont (ESA) orvosa, dr. Filippo Ongaro és a Quintess Egészségközpont együttműködésében valósul meg hazánkban. Az űrhajósok szervezete a világűrben hat hónap alatt annyit öregszik, mint a Földön…

Olvass tovább>>

Műtéttel kékre cserélhető a barna szem

radvanyi

Dr. Gregg Homer, a Stroma Medical in California munkatársa azt állítja, speciális frekvenciára állított lézerek segítségével kék színűre tudja módosítani a barna szemeket. Az eljárást Lumineyes névre keresztelte. A beavatkozás során lézer távolítja el az írisz felső rétegéből a melanint, ami a szem szivárványhártyájának barna színét adja. A kék szín a műtét után két-három hét alatt alakul ki, a beavatkozás mindössze 20 másodpercig tart. Ez a megoldás alternatívát jelenthet azoknak akik világosabb szemeket szeretnének, de nem akarnak kontaktlencséket hordani. Visszafelé nem megy Dr. Homer szerint az eljárás, bár fejlődött az elmúlt…

Olvass tovább>>

5,2 millió eurós támogatás magyar agykutatóknak

radvanyi

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja maximális pontszámmal nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatát, az Advanced ERC Grantot. A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint ötmillió euró támogatásban részesülnek. Sikerük a világhírű magyar agykutatás újabb jelentős eredménye – adta hírül sajtóközleményben az MTA. „Ritkaságnak számít, hogy egy tudományterületen azonos országbeli, sőt ugyanabban az intézetben működő két kutatócsoport egyszerre nyerjen ERC pályázatot. A támogatás jól példázza a nagy hagyományokkal rendelkező, iskolateremtő magyar idegtudományok biztos helyét a…

Olvass tovább>>

Az MRI-vizsgálatok atyja kapta a Semmelweis Budapest-díjat

radvanyi

Második alkalommal adták át pénteken a Semmelweis Budapest Awardot, a Semmelweis Egyetem legrangosabb tudományos díját. Az idei kitüntetett az MRI-vizsgálatok magyar származású atyja, Sir George Radda. Radda jelenleg egy szingapúri központú tudományos ügynökség (A*STAR) orvosbiológiai kutató tanácsának elnöke. A világ egyik legjelentősebb tudománypolitikusának tartott Sir George Radda szerint Magyarország számára az orvostudományi kutatásokon belül az idegtudományok, a patológia és a biomatematika területe jelenthet kiugrási pontot. Az oxfordi egyetem professzora úgy fogalmazott: külön megtiszteltetés számára a most neki ítélt magyar kitüntetés és az, hogy szülőhazájában is elismerik munkáját. Mint mondta: „az…

Olvass tovább>>

Okostelefont építettek egy brit férfi műkarjába

radvanyi

A világon elsőként okostelefont ültettek be egy brit férfi műkarjába – közölte a The Daily Telegraph online kiadása. „A mobil finoman és biztonságosan illeszkedik a műkaromba, és könnyen ki is vehető, ha szükséges. Úgy vélem, sok műkarral élőnek lehet nagy segítség, különösen azoknak, akik nem születésüktől mozgássérültek” – mondta a Wedmore-ban élő Trevor Prideaux. Az ötvenéves vendéglátóipari menedzser bal alsókar nélkül született, és hároméves kora óta visel protézist. Korábban a művégtagján egyensúlyozta a mobilt, vagy rátette valamire, ha használni akarta. Aztán szakértőkhöz fordult, és kérése meghallgatásra talált: a Nokia szakemberei…

Olvass tovább>>

Egyedülálló szakemberek képzése kezdődik Magyarországon

~

Az ELTE Informatikai Kara és a GE Healthcare széleskörű együttműködést megalapozó keretmegállapodást kötött az oktatás, a kutatás és a fejlesztés segítése érdekében 2011. október 18-án az ELTE Informatikai Kara és a GE Healthcare széleskörű együttműködést megalapozó keretmegállapodást kötött az oktatás, a kutatás és a fejlesztés segítése érdekében.  Az egyik legfontosabb cél olyan szoftverfejlesztő mérnökök képzése, akik a legmodernebb diagnosztikai eszközökkel dolgozhatnak majd olyan fejlesztéseken, amelyek hozzájárulnak a népességet sújtó gyakori betegségek korai észleléséhez. A célok megvalósításához a GE Healthcare hosszú távú támogatási programmal járul hozzá. Ennek elemeként a 2011-12-es tanévben…

Olvass tovább>>

Elkészültek az első klónozott emberi őssejtek

radvanyi

Több mint hét évvel a dél-koreai Hwang Woo-suk hamisnak bizonyult bejelentése után végre valóban elkészültek az első klónozott emberi embriói őssejtek (hESC), igaz van némi szépséghibájuk. A kutatás részletei a Nature október 5-i számában jelentek meg A gondot egy extra kromoszóma sorozat jelenti, ami miatt a sejtekkel nem érhető el a tudósok által kitűzött alkalmazási cél, vagyis „inkompatibilitásuk” miatt nem használhatók beültethető szövetek létrehozásához. A tudósok mégis komoly eredményként tekintenek a vívmányra, ugyanis végre sikerült bebizonyítani, hogy az emberi őssejtek klónozása sem lehetetlen. A biológusok optimistán tekintenek a jövőbe a…

Olvass tovább>>

Egy fehérje miatt okosabb az ember az egérnél

radvanyi

Osztrák kutatók felfedezése alapján egyetlen fehérjén múlik, hogy az emberi agy őssejtjei lényegesen több idegsejtet termelnek, mint az egér agyában lévők. Egy egér agykérgében nyolcmillió idegsejt található, míg egy emberében több mint 15 milliárd. Genetikai anyaguk ugyanakkor több mint 90 százalékban megegyezik. A fehérje valószínűleg nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az emberi agy az evolúció folyamán ilyen mértékben megnagyobbodhatott, mihelyt arra lehetőséget kapott, például a fehérjében dús tengeri táplálék elérhetővé válásával – írja a Salzburger Nachrichten című osztrák lap internetes kiadása. Az őssejtek térben kétféleképpen osztódhatnak Az embrió agyában található őssejtek…

Olvass tovább>>

Egérkísérletekben sikerült gyógyítani a sarlósejtes vérszegénységet

radvanyi

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki, amellyel sikerült sarlósejtes betegségben szenvedő egerekben elérniük, hogy egészséges vérsejtek termelődjenek. A sarlósejtes vérszegénységgel élő emberek vörösvérsejtjei rendellenes, sarló formájúvá válnak, és megakadályozzák, hogy az oxigén eljusson a test szöveteihez. A deformálódott sejtek elzárják a kisereket, ezáltal fájdalmat, szélütést, egyes szervek leállását, végső soron halált okoznak. Ez a folyamat csak a születést követően zajlik le, magzati korban a hemoglobinnak egy módosult változatát termeli az erre szakosodott gén, amely azonban kikapcsol a magzat világra jötte után. Stuart Orkin, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa…

Olvass tovább>>

Ipari melléktermékekkel repülne a Virgin

radvanyi

Környezetbarátabbá tenné a repülést a Virgin Atlantic, azáltal, hogy repülőgépei üzemanyagát ipari melléktermékekből állítaná elő. „Az olajkészletek kiapadásával fontos az új üzemanyag megoldások fenntarthatósága, és mivel az acélipar önmagában évente több mint 15 milliárd gallon repülőgép üzemanyagot képes biztosítani, a lehetőség nagyon kecsegtető” – nyilatkozott Richard Branson, a Virgin cégcsoport feje. A Virgin Atlantic szerint új üzemanyaguk szénlábnyoma, vagyis a tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás környezetre gyakorolt hatása, fele a hagyományos kőolajszármazékokénak. „Ez az új technológia méretezhető, fenntartható és előállítási költségei is versenyképesek a hagyományos repülőgép üzemanyagokéval” – taglalta Branson, aki az…

Olvass tovább>>

Itt az intelligens Petri-csésze

radvanyi

A mikroszkópot helyettesítő elektronikus csipekkel szerelték fel a Petri-csészéket a kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech kutatói. Az új képalkotó szenzorok várhatóan átalakítják a biológiai kutatásokban használt sejtkultúrák ellenőrzését és kezelését, az ePetri néven jegyzett eszközt kifejlesztői az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették részletesen. Az eredeti laboratóriumi edényke nevét Julius Richard Petri német bakteriológusról kapta, aki Robert Koch mellett végzett kutatásai során 1887-ben alkotta meg ezt a hengeres, fedett üvegcsészét. A Petri-csészéket leggyakrabban sejtkultúrák tenyésztésénél alkalmazzák, sterilizálás után újra felhasználható az edény. A sejtek inkubátorban való növekedését, a tenyésztést máig…

Olvass tovább>>

Agyukkal mozgattak virtuális tárgyakat majmok

radvanyi

Először demonstrálták kutatók, hogy kétirányú kapcsolatot lehet létrehozni egy főemlős agya és virtuális tárgyak között abban a kísérletben, amelyben két majom pusztán agyi aktivitásával mozgatott és érzékelt virtuális tárgyakat. „Valamikor a közeljövőben a négy végtagjukra megbénult páciensek tapasztalhatják a technológia előnyeit” – világított rá a kísérletek hátterére Miguel Nicolelis vezető kutató, az amerikai Duke Egyetem orvosi központjának neurobiológus professzora, akinek tanulmánya a Nature legfrissebb számában jelent meg. Reményeik szerint az érintettek nemcsak kezüket és lábukat mozgathatják újra, hanem érzékelhetik a kezükbe adott tárgyak textúráját is, vagy éppen megtapasztalhatják a talaj…

Olvass tovább>>

Az agy elutasítja a negatív gondolatokat

radvanyi

A kutatók valószínűleg megtalálták az egyik okát annak, hogy a legtöbben miért gondolkodnak optimistán még a legrosszabb helyzetekben is. Egy, a Nature Neuroscience-ben publikált tanulmány szerint az agy nagyon jól dolgozza fel a jó híreket. Néhány ember pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja a negatív gondolatokat. A University College London munkatársainak kutatásai szerint az emberek nyolcvan százaléka optimista, még ha nem is vallja magát annak – idézi a BBC hírportálja a tanulmányt. Kísérletükben a kutatók 14 embert rangsoroltak optimizmusuk szintje szerint, majd agyi szkennerrel vizsgálták őket. Mindegyiküket megkérdezték többek között nyolcvan…

Olvass tovább>>