Kategória: Egészségügyi Innováció

A Washington Egyetem kutatói száz, mentálisan egészséges, 45 és 80 év közötti ember alvási szokásait követték nyomon. A vizsgálatba bevont emberek felénél a családi kórtörténetben szerepelt Alzheimer-kór, míg a másik felénél nem. A kutatók megállapították, hogy azok agyában, akik éjszakánként gyakran felébredtek, nagyobb valószínűséggel alakult ki amiloidlerakódás, mint azoknál, akik nyugodtabban töltötték éjszakájukat. A kutatást vezető Yo-El Ju elmondta, hogy eredetileg az alvás hosszára voltak kíváncsiak, ám úgy tűnik, hogy az alvás minősége ebben az összefüggésben fontosabb lehet. A szakemberek két héten át rögzítették a résztvevők minden mozdulatát egy, a…

Távlatilag valósággá válhat egy olyan eszköz, amelynek segítségével az agyhullámok dekódolásával „olvasni” lehet majd a beszédkészségüket elvesztő betegek ki nem mondott szavait. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem agykutatói által végzett vizsgálatokról a PLoS Biology online tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Brian Pasley agykutató kollégáival elektródák segítségével műtét előtt 15 olyan epilepsziában szenvedő páciens agyi aktivitását mérte, akiknél az idegsebészeti beavatkozásra a rohamokat kiváltó okok felderítése miatt került sor. A betegeknek 5-10 perces szöveget játszottak le, miközben rögzítették a beszédfeldolgozásért felelős agyterület, a gyrus temporalis superior (felső halántéki tekervény) elektromos aktivitását –…

Először sikerült kutatóknak különösen éles, élő képet készíteni életben lévő egerek agyáról. Stefan Hell és a göttingeni Max Planck Intézet (MPI) kutatói STED fénymikroszkóppal megvizsgálták az idegsejtek finom elágazásainak tevékenységét. Az eszközzel hetven nanométer alatti felbontású struktúrák is láthatóvá válnak. „Az organizmusba való közvetlen betekintés új utakat nyit a neurológiában és információkat szolgáltat olyan betegségekről, mint az Alzheimer-kór, az autizmus vagy a Parkinson-kór” – mondta Hell. A MPI kutató eredményeiket a Science című folyóiratban mutatták be pénteken. „Ez a biológiai kutatás nagyon érdekes fejlesztése, amely rendkívüli módon fogja előrevinni a…

Amerikai és kínai páciensekkel végzett klinikai próbák azt mutatják, hogy egy új, génalapú teszt pontosabban jósolja meg a tüdőrákos betegek túlélését, mint a korábbi módszerek – számoltak be róla a vizsgálatokat lefolytató kutatók. A The Lancet című brit orvosi folyóirat legutóbbi számában közzétett tanulmány a pontosabb diagnózisban és a leghatékonyabb kezelés kiválasztásában segítheti az orvosokat. A tüdőrák világszerte az első a rákos halálozások listáján, évente mintegy 1,4 millió emberéletet követel, többet mint a mell-, a vastagbél- és a prosztatarák együttesen. A kísérleti teszt tizennégy gén aktivitását méri a daganatos szövetben, különösen hatékony…

A fogtechnikusok által eddig készített fogsorok vagy nem olyan kemények, vagy nem olyan fehérek voltak, mint a természetes fogak, ám német üvegtechnikusok olyan anyagot készítettek, amely nanokristályok segítségével minden szempontból utánozza a valódi, egészséges emberi fogat. A testünkben lévő legkeményebb anyag a fogzománc, amelyet hatalmas erőhatás ér a rágáskor.  Ugyanígy van ez műfogsornál is. Christian Rüssel és munkatársai a Jénai Egyetem Otto Schrott Üvegkémiai Intézetében olyan üvegkerámiát készítettek, amely nemcsak olyan erős, kemény, mint az ép fogfelszin, de külső megjelenésében is megfelel az emberi fogazatnak. Kutatásaik eredményeit a Journal of Biomedical…

A bevett röntgenes besugárzás helyett szélesebb körben protonsugárral is gyógyítani lehetne amerikai tudósok szerint a férfiaknál leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedést, a prosztatarákot.  Az American Society for Radiaton Oncology című tudományos folyóiratban megjelent – két vizsgálatról szóló – tanulmányból kiderül, a protonsugáras kezelés ugyanolyan sikeres, viszont lényegesen kevesebb mellékhatással jár. Sugárkezelésre alkalmas protonokat egy évtizede használnak a gyógyításban. A proton egyetlen elektronjától megfosztott hidrogén atom, mely pozitív töltésű. A gyógykezelésre alkalmas protonsugarakat ciklotronban állítják elő, ezért egyelőre nem sok gyógyintézetben alkalmazzák. A protonsugár viszont sokkal alkalmasabb a gyógykezelésre mint a…

Jelentősen csökkenti a fogorvosi kezelés előtt álló páciensek félelmét a fülön végzett akupunktúra. A Bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni) kutatói vizsgálatukban egyértelműen bizonyították a hagyományos kínai orvoslás eredményességét. Összesen 182, véletlenül kiválasztott pácienst vizsgáltak meg a kutatás során. A fogorvosi beavatkozás előtt közvetlenül pszichológiai teszttel mérték fel a páciensek rettegésének fokát. A résztvevők egy csoportja ezt követően a külső fül megfelelő pontjain nyugtató és lazító akupunktúrás kezelést, egy másik csoport ál-akupunktúrás kezelést kapott az ujjakon, a vállon és egyéb testrészeken. A kontrollcsoport nem kapott kezelést. Húsz perccel később megismételték a pszichológiai…

Az elhízás és a magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja az agyműködést, különösen a hipotalamuszt és az étvágy szabályozását – idézte amerikai kutatók megállapítását a Scientific American című ismeretterjesztő folyóirat. A Journal of Clinical Investigation című szakfolyóiratban közzétett két tanulmány azzal a rossz hírrel szolgál a lefogyni, majd normál testsúlyukat megtartani vágyó elhízott embereknek, hogy a túlsúly és a zsírban gazdag étrend az agyműködést is megváltoztatja. Különösen a hipotalamuszban figyelhető meg szerkezeti módosulás. Ez a mandulaméretű agyterület részt vesz az éhség és a szomjúság szabályozásában, de befolyásolja az alvási ciklust és a…

Az amerikai kormány egyik tudományos tanácsadó testülete arra kért két vezető tudományos lapot – az amerikai Science és a brit Nature magazinokat -, hogy mellőzzék a részletek közlését egy laboratóriumban létrehozott mutáns vírussal kapcsolatban, hogy ártó szándékkal ne tudják előállítani a potenciálisan milliók halálát okozó vírusokat. A hollandiai Erasmus Orvosi Központban Ron Fouchier és kollégái emlősökön folytatott kísérletekben hozták létre az eddigi legfertőzőbb H5N1 vírust. Az eredményről először szeptemberben számoltak be tudományos konferencián, a tanulmány jelenleg közlésre vár. Globális közegészségügyi fenyegetés A szóban forgó vírus a H5N1 madárinfluenza vírus egyik…

Visszavonja a Science a tudományos magazinban 2009-ben megjelent tanulmányt, amely kapcsolatot állapított meg egy vírus és a krónikus fáradtság szindróma (CFS) között. Szokásosan a szerzők vonják vissza publikációjukat, ha komolyabb tévedésekre derül fény közzététele után, most azonban szokatlan módon maga a folyóirat döntött a visszavonásról. A Science elvesztette bizalmát a jelentésben, valamint következtetéseinek érvényességében – írta Bruce Alberts, a lap főszerkesztője a pénteken megjelent számban. A szerzők egyetértettek abban, hogy szükség van a visszavonásra, ám annak megszövegezésében nem tudtak megegyezni, ezért került sor a szokatlan megoldásra. 2009-ben áttörésként számoltak be…