Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója – közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A vörös bolygó Glen Torridon nevű régióját megörökítő 1,8 milliárd pixeles panorámafelvételhez több mint ezer képet készített a marsjáró 2019 novemberében. A képkockák a következő hónapokban lettek összeillesztve. A Curiosity fő kamerarendszere (MastCam) egy másik kisebb felbontású panorámaképet is készített, amelyen a rover egy része is látható. Ez a csaknem 650 millió pixeles panorámakép is az Aeolis-hegynél (Mount Sharp) fekvő Glen Torridon régiót…
Olvass tovább>>Kategória: xHeadline
Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg. A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak. A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb…
Olvass tovább>>Még mindig csak a második beteg gyógyult meg a HIV-fertőzésből a világon
A világon már a második beteg, egy londoni férfi gyógyult meg a HIV-fertőzésből – idézte orvosait a BBC hírportálja. Adam Castillejo felhagyott a betegsége ellen szedett antiretrovirális gyógyszerrel, ennek ellenére már több mint 30 hónapja vírusmentes. Nem a gyógyszer hatására múlt el a betegsége, hanem a daganata ellen kapott őssejtterápia gyógyította meg – írta a The Lancet HIV orvosi szaklap. Őssejtdonorai egy ritka génvariánssal rendelkeznek, amelyek megvédik őket – és most már Castillejót is – a HIV-fertőzéstől. Az első, akiről azt jelentették, hogy meggyógyult a HIV-ből, Timothy Brown volt, a…
Olvass tovább>>Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését
Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…
Olvass tovább>>A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember
Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…
Olvass tovább>>„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…
Olvass tovább>>Daganatos és autoimmun betegségek kezelésére dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók
Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók — közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A közlemény szerint napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni. Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát…
Olvass tovább>>Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy ausztrál kutatás szerint
Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e. A Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét – írta a medicalxpress.com a brit tudományos akadémia lapjának (Proceedings of the Royal Society B.) aktuális számában megjelent tanulmány alapján. Ez volt a témában végzett eddigi legátfogóbb kutatás, az eredmények alapján a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. „Azt találtuk, hogy az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy…
Olvass tovább>>A gyorsételek károsíthatják az agy étvágyszabályozó funkcióját
Az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította, hogy károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját. Brit, amerikai és ausztrál kutatók a Royal Society Open Science című tudományos lap friss számában írták le vizsgálatukat, amelyben önkéntesek részvételével tanulmányozták a gyorsételek hatását – írta a medicalxpress.org. A nyugati világban élők többsége tudja, milyen veszélyeket rejt a túlságosan feldolgozott ételek és a gyorséttermi fogások fogyasztása: túlevéshez, elhízáshoz és más egészségi problémákhoz vezethet. A tudósok azonban még keresik a választ arra,…
Olvass tovább>>Kétezer éves magokból növesztenek datolyapálmákat Izraelben
Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba. Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték fel, majd Dél-Izraelben csíráztatták, és palántákat neveltek belőlük. Nem először keltettek életre több ezer éves datolyát: 2008-ban arról számoltak be, hogy egy Masszadán, Heródes Holt-tenger melletti várában talált 1900 éves magból csíráztattak ki új, hímnemű növényt, amit…
Olvass tovább>>Szászhúszezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak Szlovéniában
Egy 120 ezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építése során, ezért az érintett szakaszon egyelőre leállnak a munkálatok – közölte hétfőn az építési munkálatokért felelős 2TDK cég. Az őslény maradványait feltáró ásatások három hétig tartanak majd – tették hozzá. A leleteket a délnyugat-szlovéniai Crni Kal közelében találták. A lelőhely egy több négyzetméteres karsztüreg, amely legfeljebb tíz méter mély lehet. A felszínre került fosszíliák egy 35 centiméternél rövidebb komplex csontból, egy hosszú csontból és egy lapos csontból, valamint néhány egy centiméteres csontdarabból állnak. A csontok törékenyek és korhadtak,…
Olvass tovább>>Biobankot alakítanak ki Szegeden
Korszerű biobankot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), és a felsőoktatási intézmény csatlakozik az európai biobankokat összefogó kutatási hálózathoz. Az erről szóló megállapodásokat a napokban írták alá a Tisza-parti városban. Rovó László rektor elmondta, az egyetemen folyó magas színvonalú oktatási, kutatási és gyógyító tevékenység elismerése, hogy a felsőoktatási intézmény közvetlenül csatlakozhat a résztvevő húsz ország biobankjainak tevékenységét koordináló Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure-European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) infrastrukturális hálózathoz. A professzor hangsúlyozta, további szakmai elismerést jelent, hogy a világ egyik legnagyobb rákkutató programjának európai vezetője, a svédországi European Cancer…
Olvass tovább>>Az ember még azelőtt megváltoztatta a himalájai gleccsert, hogy eljutott oda
Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a XVIII. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. „Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És…
Olvass tovább>>Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik
Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban. „Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el” – idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet…
Olvass tovább>>Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold
A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek. Az…
Olvass tovább>>A boldog partner a demencia megelőzésében is segít
Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban. „Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője. Ha például a pár egyik tagja abbahagyja…
Olvass tovább>>Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítani egy kísérletben
Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítaniuk egy kísérletben ausztrál tudósoknak. A Queenslandi Egyetem kutatói az ivóvizükbe adagolt szer segítségével javítottak a szaporodáshoz már idős nőstények termékenységi rátáján – írta a ScienceDaily.com a Cell Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A kutatók egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, mellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége, ami az idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya. A Hayden Homer professzor vezette kutatócsoport azt találta, hogy a petesejtek minőségének romlása egy speciális molekula mennyiségének csökkenése számára írható. Ez…
Olvass tovább>>Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…
Olvass tovább>>A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél
A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás. A kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket. A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű…
Olvass tovább>>Négy év alatt megkétszereződött a kiírtott nádasok területe a Balatonnál
Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai; az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett. Az új légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) szerdai balatonfenyvesi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és „ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz”. A tó…
Olvass tovább>>