Kategória: xHeadline

Rettentő amit egy skót szigeten partra sodródott bálna tetemében találtak

~

Több mint száz kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében – írta a BBC. A tengeri emlős gyomrából halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő hatalmas „labdává” tömörödve. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy a szemétnek szerepe volt-e az állat kimúlásában. A helyi lakosok, akik csütörtökön megtalálták a tetemet a Seilebost strandon, azt mondták, az eset a tengerszennyezés problémájára világít rá. A bálnák és delfinek pusztulását vizsgáló szervezet, a Scottish Marine Animal Stranding Scheme (Smass) szakértői felboncolták az állatot, hogy a halál…

Olvass tovább>>

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görög leletegyüttesen

~

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok. Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy protobizánci kori (Kr. u. IV-VII. század) harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit. A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és hat férfi – csontmaradványait, melyek tevékenységeikről, sérüléseikről és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. „A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői” – magyarázta Anagnosztisz Agelarakisz antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez…

Olvass tovább>>

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye

~

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye, az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68, csütörtökön leszakadt róla egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla. Mióta a jéghegy 2017 júliusában levált az Antarktiszról, a leghatalmasabb, szabadon úszó antarktiszi tömbnek számít – írta a BBC. Az óriás jelenleg az Antarktiszi-félszigettől észak felé tart. Mivel viharosabb, melegebb vizekre ért, olyan áramlatok viszik, melyek az Atlanti-óceán déli részére sodorják. Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem professzora az elszabadulástól kezdve követi az A-68 körüli eseményeket, szerinte a friss letöréssel a gigászi tömb pusztulása kezdődött el. „Folyamatosan csodálom, hogy egy ilyen vékony és…

Olvass tovább>>

A fenntarthatóságról és a digitalizálásról is szól idén a Szellemi Tulajdon Világnapja

~
Pomázi Gyula

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének üzenete 2020-ban az „Innováció a zöld jövőért”. Ezzel is felhívják a figyelmet a környezetbarát, zöld és fenntartható technológiákat létrehozó innovációk fontosságára. A fenntarthatóság mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fontos feladatának tartja, hogy a szellemitulajdon-védelem területén is felkészüljön a digitalizáció rohamos térhódítása miatti kihívásokra – mondta el Pomázi Gyula (képünkön). Az SZTNH elnöke hozzátette: a digitalizáció nem csak a belső folyamatok hatékonyságának növelését, de a határidők csökkentését is szolgálja. Az SZTNH ezért kiemelt feladatként tekint az elektronikus ügyintézés fejlesztésére, amelyre az ügyféligények alapján is szükség…

Olvass tovább>>

Mintegy öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

~
Antarktisz

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói. Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés. „Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés által), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a…

Olvass tovább>>

Kutatás-fejlesztést támogató tagállami programokat hagyott jóvá az EB

~
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök

Kutatás-fejlesztést segítő tagországi programokat hagyott jóvá az Európai Bizottság (EB), köztük azt a magyar csomagot, amelynek keretében a szektor dolgozói 31,5 milliárd forint összegű bértámogatást kapnak. Az új típusú koronavírus-járvány által érintett ágazatokban tevékenykedő kutatók megsegítését célzó magyarországi programot az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabályok alapján hagyta jóvá a brüsszeli testület. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szükséges, megfelelő és arányos a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez. „A magyar program támogatást nyújt a kutatóknak és a vállalatoknak ahhoz, hogy a járvány alatt és után is folytathassák kutatás-fejlesztési tevékenységeiket. A munkahelyek…

Olvass tovább>>

Egy egér a tengerszint felett legmagasabban élő emlős

~

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök. A kutatóexpedíciót egy 2013-ban felvett videoklip inspirálta, Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmázva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egyhónapos expedíciója során fedezte fel a hörcsögfélék családjába tartozó…

Olvass tovább>>

Már több mint 2500 évvel ezelőtt laktak emberek a szlovén hegyvidéken

~
Mija Ogrin, az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze

Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken – adta hírül szerdán a szlovén sajtó. A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak. Mija Ogrin (képünkön), az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra…

Olvass tovább>>

A legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort (képünkön),…

Olvass tovább>>

Újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött felrobbant meteoritnak

~

A délkelet-szlovéniai Novo Mesto közelében újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött széthullott meteoritnak, a geológusok további darabok után kutatnak – közölte a helyi sajtó. Bojan Ambrozic geológus maga is szemtanúja volt a robbanásnak, amely olyan erős volt, hogy a szlovéniai Novo Mestótól Fiumén (Rijeka) keresztül Zágrábban is lehetett hallani, és a földrengésmérők is érzékelték. Az első meteoritdarabot múlt héten találta meg egy helyi lakos háza udvarában. A kő 203 grammot nyom, és az első elemzések szerint a kondritok csoportjába tartozik. Ez a leggyakoribb meteoritfajta, amely a Földre…

Olvass tovább>>

A rák több mint 50 típusát mutatja ki egy új vérvizsgálat

~

A rák több mint ötven típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak – számolt be róla a BBC hírportálja. Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint négyezer mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott. A betegek között a daganatok több mint…

Olvass tovább>>

Nem állnak le az amerikai Hold- és Mars-utazások előkészületei

~
Mars

Folytatódnak a Hold- és Mars-missziók előkészületei az amerikai űrkutatási hivatalnál (NASA) a koronavírus-járvány ellenére is. A NASA Artemis-programja keretében tovább folyik a munka, amely az asztronauták Holdra és a Marsra utazását készíti elő – mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. A program szerint 2024-ben küldenének ismét amerikai asztronautákat a Holdra, több mint 50 évvel azután, hogy az ember először lépett az égitestre. „Azután, hogy húsz éven át keringtek űrhajósaink földközeli pályán, most készen állunk a világűr újabb nagy kihívására: a fenntartható emberi jelenlét feltételeinek kifejlesztésére a Holdon és körülötte” –…

Olvass tovább>>

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

~

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek – jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban. Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket. Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék…

Olvass tovább>>

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

~

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

A várandósság hossza összefügghet a gyerek DNS-ének kémiai változásaival

~

A várandósság hossza és a gyerek DNS-ének kémiai változásai közötti kapcsolatot térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport svéd tudósok vezetésével több mint hatezer újszülött adatait vizsgálva. A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte. Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának – biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása – változását állapították meg a köldökzsinórvérben – írta a medicalxpress.com. A világon a gyerekek öt-tíz százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és…

Olvass tovább>>

„Vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt

~

Hatalmas szárazföldi területek nélküli „vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját. Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A négymilliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található – olvasható a Coloradói Egyetem honlapján. A két szakember 2018-ban gyűjtött be több…

Olvass tovább>>

Némely főemlős jól járna az új-zélandi kea madár eszével

~

A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói, akiknek elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni. A szakemberek egy Christchurch szomszédságában lévő védett területen élő keákat vontak be a tanulmányukba, amelyben azt vizsgálták, hogy a madarak milyen következtetésekre jutnak különböző statisztikai, fizikai és szociális információk alapján – írja a www.stuff.co.nz. A hat madárnak megmutatták, hogy ha fekete színű facsipeszt választanak, akkor ennivalót kapnak, ha viszont narancssárgát, akkor nem jár…

Olvass tovább>>

Nyilvánosságra hozták a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat győzteseit

~
innováció

 Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton – közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közlemény szerint eredetileg március 27-én, az Országházban, ünnepélyes keretek között adták volna át az elismeréseket, az ünnepséget a járvány miatt nem tartották meg, a díjakat és elismeréseket a társaságok később kapják meg. A MISZ közölte, a Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjat, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény.…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

~

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

~

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>