Kategória: xHeadline

Február 10-ig lehet pályázni a 29. Magyar Innovációs Nagydíjra

~
Magyar Innovációs Nagydíj

Február 10-éig lehet pályázni az 29. Magyar Innovációs Nagydíjra – hívta fel a figyelmet a közelgő határidőre a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). Kiemelték, hogy a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2021. február 10-én, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek 2020-ban jelentős üzleti hasznot értek el kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítményükkel. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további nyolc kategóriában is díjazzák a pályázókat.…

Olvass tovább>>

EB: húszmillió eurós alap segíti a kkv-kat szellemitulajdon-jogaik védelmében

~
euro

A kis- és közepesvállalkozásokat (kkv-k) 20 millió eurós támogatási alap segíti szellemitulajdon-jogaik védelmében – közölte az Európai Bizottság (EB). A támogatási program keretében igényelhető finanszírozás révén az uniós vállalkozások hatékonyabban tudnak érvényt szerezni jogaiknak. Az új program visszatérítés formájában biztosít pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak, cégenként legfeljebb 1500 euró értékben. A támogatás a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatásos auditorok által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, valamint védjegyek és formatervezési minták bejelentését könnyíti meg a cégek számára. Idén öt pályázati fordulóban lehet majd támogatást igényelni, amelyek közül az első hétfőn indul. A követelményekről, a határidőkről…

Olvass tovább>>

Roszkoszmosz: Moszkva kilép az amerikai Gateway Hold-kutatási projektből

~
holdutazás

Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai Hold-kutatási projektből, de kész a szakmai párbeszéd folytatásra az Egyesült Államokkal – jelentette be a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat. A Lunar Orbital Platform – Gateway egy Hold körüli pályára állítandó állomás, amelynek megépítésében az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a tavaly októberben aláírt megállapodás alapján. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmoz vezérigazgatója hétfőn Telegram-csatornáján közölte, hogy Oroszország nem érdekelt az amerikai Hold-kutatási projektben való részvételben. Rogozin azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint kizárták az orosz részvevőket a Gateway megépítéséról konzultáló szakértői…

Olvass tovább>>

Megmentenék a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat

~
Amorphophallus titanum

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől. A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. „Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a…

Olvass tovább>>

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót csillagászok

~
Jupiter

Először bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és…

Olvass tovább>>

Egy újabb évezredes rejtélyt oldottak meg a magyar kutatók

~
napraforgó

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé. „Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti/növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” – olvasható az ELTE kutatásról beszámoló pénteki közleményében. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék,…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

~
apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában

~
barlangrajz Indonéziában

A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt…

Olvass tovább>>

Tudományos és innovációs park megvalósításába kezd a PTE

~
Pécsi Tudományegyetem

Négymilliárd forintos európai uniós támogatással kezdődhet meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Tudományos és Innovációs Parkjának (TIP) létrehozása – jelentették be az intézmény vezetői kedden sajtótájékoztatón, a baranyai megyeszékhelyen. Decsi István, a PTE kancellárja közölte: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázatán elnyert négymilliárd forintos támogatásnak köszönhetően a következő tíz év „egyik legfontosabb innovációs, gazdaságélénkítő, kutatás-fejlesztési programja indulhat el a dél-dunántúli régióban”. A program első ütemében a PTE egyik ingatlanát kétmilliárd forintból felújítják, s a helyi gazdaság és az egyetem együttműködése szempontjából kulcsfontosságú laborokat alakítanak ki benne. Szintén az első ütemben…

Olvass tovább>>

Megvalósult Asimov jövendölése: tejet állítanak elő élesztőből izraeli kutatók

~
tej

Élesztőből állítanak elő mesterséges tehéntejet izraeli kutatók. Tehenek nélkül, élesztőből kísérleteztek ki tehéntej kinézetű és ízű folyadékot a tel-avivi egyetem kutatói. Az egyetem biomérnöki tanszékén dolgozó Tamir Tuller professzor és Éjal Iffergan élelmiszer-technológiai vállalkozó az új termékhez közös céget alapított, az Imagindairy nevű vállalatot – adta hírül közleményében az egyetem. Az elmúlt években egyre inkább tudatosult, hogy a tejipar, a tejtermékek gyártása károkat okoz a környezetnek és az emberi egészségnek, a nagyipari állattenyésztés pedig etikai kérdéseket is felvet. Ezért a biotechnológiai vállalatok világszerte megkezdték tejpótlók felkutatását. Az Imagindairy célja az…

Olvass tovább>>

Új ásványt fedeztek fel egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor

~
kernowite

Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán – számolt be a BBC News. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik. Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak…

Olvass tovább>>

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók tavaly

~
Méh

Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói – írja a The Guardian online kiadásában. Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet…

Olvass tovább>>

Az űrszemét csökkentésére fából készítenek műholdat Japánban

~

A világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni Japánban a Kiotói Egyetem tudósai egy helyi céggel az űrszemét csökkentése céljából. 2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt – adta hírül a BBC News. A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön. Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe. A Világgazdasági…

Olvass tovább>>

2020 a Naprendszer éve volt

~
naprendszer

Tavaly számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton. A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a…

Olvass tovább>>

Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és a felmelegedés

~
S. aureus

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint. Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását. A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori…

Olvass tovább>>

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban

~
bálna

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport. A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik hungarikum a kocka: az év tíz legérdekesebb cikke között egy magyar kutatás

~
kockák

Az év legérdekesebb tíz tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja. A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport három és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból – olvasható a BME tájékoztatójában. Az összegzés szerint Adam Mann, a Science cikkírója Sujit Datta…

Olvass tovább>>

Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását magyar tudós vezetésével

~
Szathmáry Eörs

Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs (képünkön), az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével. A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket. A magyar mellett francia, német és holland kutatóintézetek munkatársai ezért igen előrehaladott kutatásokat folytatnak egy olyan tömegspektrométer kifejlesztése érdekében, amely már a pikoliteres térfogatú (a milliliter egymilliárdod része) mesterséges cseppek kémiai összetételét is nagy pontossággal képes meghatározni. Az új vizsgálati eszköz nem csupán az élet keletkezésének kísérletes kutatását forradalmasíthatja, hanem a kémia, a fizika és a…

Olvass tovább>>

Halvány esély: talán fennmaradhat a világ legritkább főemlősfaja

~
hajnani gibbon

A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel, a pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására – írta a BBC. Az erőirtás és az orvvadászat a kihalás szélére sodorta a fajt, mely ma már csak a kínai Hajnan-szigeten él vadon. Az 1950-es években kétezerre becsülték a számukat, az 1970-es évekre már csak kevesebb mint tíz maradt belőlük. A legutóbbi egyedszámlálás szerint populációjuk megháromszorozódott, a több mint harminc állat öt különböző családi közösségben él. A törékeny populáció a hongkongi Kadoorie Farm és Botanikus…

Olvass tovább>>

Az idős hímek rendezettebben énekelnek, mint a fiatalabbak

~

Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának tudósai. A tanulmányból kiderül, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne. A közlemény szerint az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok alkalmazkodásának és párválasztásának megértésében. A kutatók az adatokat a Pilis-Visegrádi-hegységben gyűjtötték, összesen mintegy kétszáz éneklő hím egyedtől. A hímek énekükkel…

Olvass tovább>>