A páncélos dinoszauruszok koponyáján található csontkinövéseket vizsgálták az ELTE kutatói

Hungarosaurus

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található taréjok és dudorok kialakulását, lehetséges szerepét vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE Őslénytani Tanszékének és a kanadai Guelphi Egyetemnek a munkatársai a bakonyi Iharkúton előkerült leletanyagon. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy jobban megértsék ennél a csaknem 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) keddi közleményében. A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés található. Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok…

Olvass tovább>>

Páratlan teljesítmények a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton

Birkner Zoltán

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton. A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága 69 magyarországi vállalkozás közül választotta ki a 2020. évi innovációs nagydíjas társaságot, további hét innovációs díjat, valamint az év Startup Innovációs Díját is odaítélte. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2020. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztását titkos szavazással döntötte el. A 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjban a Richter Gedeon Nyrt. részesült, a Terrosa, egy új bioszimiláris magyar gyógyszer létrehozásáért. Az oszteoporózis (csontváz betegség) kezelésére kifejlesztett Terrosa piacra…

Olvass tovább>>

Nagy jövő áll a denevérek előtt: az ultrahang képes lehet károsítani a koronavírusokat

denevér

Az ultrahanghullámok orvosi képalkotó frekvenciákon képesek lehetnek károsítani a koronavírusokat: lerombolhatják és megrepeszthetik a vírusok köpenyét és tüskéit – mutatták ki számítógépes szimulációkban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A koronavírusok szerkezete túlságosan is jól ismert kép: egy lipidburkos RNS-vírus, felszínéből burokba ágyazott fehérjetüskék türemkednek ki, amelyek egy kicsiny koronához hasonlítanak. Ezek a fehérjetüskék kapcsolódnak az egészséges sejtekhez és indítják el az RNS-vírus invázióját a szervezetben. A vírus formája és fertőzési stratégiája ismert a kutatók előtt, keveset tudni azonban fizikai egységéről – olvasható az MIT közleményében. Az MIT gépészmérnöki karának…

Olvass tovább>>

A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében

villám

A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai. A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre. A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok – olvasható az egyetem közleményében. A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat…

Olvass tovább>>

Nagy mennyiségű vizet zárhatott magába a Mars külső rétege

Mars

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy hova tűnhetett a víz, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik. A kutatók a vörös bolygó körül keringő űrszondáktól származó és meteorokról gyűjtött információra alapozták vizsgálataikat. Kifejlesztettek egy számítógépes szimulációt annak bemutatására, hogyan veszíthette el a bolygó az idők során a vizet – írja a BBC. A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be, és az 52.…

Olvass tovább>>

Új bálnafajt azonosítottak az Egyesült Államok délkeleti partjainál

Rice-bálna

Új bálnafajt azonosítottak kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, a Mexikói-öbölben. A Dale Rice amerikai biológus után Rice-bálnának, Balaenoptera riceinek elnevezett faj képviselőiből kevesebb mint 100 példány él az öbölben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A fajt korábban a Bryde-bálna egy populációjának vélték a szakemberek, ugyanakkor felfigyeltek rá, hogy ez a csoport az öböl északkeleti sarkára koncentrálódik és nem keveredik az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceánban is előforduló Bryde-bálnákkal, valamint azokkal ellentétben a tengerfenékhez közel táplálkozik. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) genetikusa, Lynsey Wilcox és…

Olvass tovább>>

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy izraeli katona

Antoninus Pius pénzérme

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben – jelentette a ynet. Az i.sz. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona. Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen. Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja,…

Olvass tovább>>

Megnevezeték a Crew Dargon első orosz űrhajósát

Crew Dragon űrhajó

Szergej Korszakov lehet az első orosz kozmonauta, aki az amerikai Crew Dragon űrhajó fedélzetén indulhat majd a Nemzetközi Űrállomásra – közölte Pavel Vlaszov, az orosz űrhajósok kiképzőközpontjának vezetője. „Vegyes legénységekkel szándékozunk repülni. Vagyis a Roszkoszmosz kozmonautája repül majd a Crew Dragonon, a NASA asztronautája pedig a mi űrhajónkon.  Korszakov az első jelöltek egyike, aki a Crew Dragonnal fog repülni” – mondta az orosz tisztségviselő. Hozzátette, hogy Korszakov felszereléséhez már méretet vettek a NASA-nál. A Roszkoszmosz korábban bejelentette, hogy az amerikai Mark Vande Hei tagja lesz a Nemzetközi Űrállomásra a tervek…

Olvass tovább>>

SZTNH: a kkv-k akár 1500 euró támogatásra pályázhatnak szellemitulajdon-jog érvényesítésére

Pomázi Gyula

A kis- és középvállalkozások (kkv) akár 1500 euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak szellemitulajdon-jogaik érvényesítésére a 2021. március 1-jén nyíló, húszmillió euró keretösszegű pályázaton – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A közleményben ismertetik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business kkv-alap olyan, az unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. A programban két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

Gyorsul az űrverseny: Törökország űrjárművet küldene a Holdra

Törökök a Holdon

Recep Tayyip Erdogan bejelentette, egyben ismertette országa űrprogramját, amelynek keretében 2023-ban, a köztársaság megalapításának századik évében nemzetközi együttműködés részeként „űrjárművet” készülnek küldeni a Holdra. A program tíz éves távlatban további kilenc célkitűzést tartalmaz, egyebek mellett egy saját űrhajós részvételét egy tudományos küldetésben, egy űrkikötő kiépítését más országokkal, valamint egy világszínvonalú műholdfejlesztési márka létrehozását. A török államfő nem részletezte, hogy Ankara miként tervezi elérni ezeket a célokat. Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter szerdán az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az űrhajós, akinek a felkészítése csaknem…

Olvass tovább>>

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász vezette nemzetközi kutatócsoport

HD 163296 bolygókeletkezés

Egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a Leideni Egyetem és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászának vezetésével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A gázból és porból álló örvényt a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével felfedezték fel a kutatók a fiatal csillag körül. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három…

Olvass tovább>>

Pont 69 pályázat érkezett Magyar Innovációs Nagydíjra

Magyar Innovációs Nagydíj

Magyarországon működő cégek 69 pályázatot nyújtottak be a Magyar Innovációs Nagydíj legutóbbi felhívására – közölte a Magyar Innovációs Szövetség. A jelentkezések száma alapján a szövetség úgy véli, hogy tavaly jelentősen javult az innovációs teljesítmény, hiszen a 2019-es felhíváshoz képest másfélszer több pályázat érkezett. Sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítmény is van köztük – írták. Agrárterületről különösen sok pályázatot fogadtak a szervezők. A bírálóbizottság elismert tudósokból, gazdasági szakemberekből áll, elnöke az innovációs és technológiai miniszter. A testület elsősorban a 2020-as gazdasági mutatóik alapján értékeli a pályázatokat, vagyis a kutatási-fejlesztési eredménnyel…

Olvass tovább>>

Már megint leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktiszról

BAS - Halley bázis

Leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – jelentették be a BAS kutatói. A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – írja a BBC. A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára. A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt. Halley mintegy…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

Az Amazonas „aranyfolyóit” feltáró ritka felvételeket közölt a NASA

Amazonas

Az Amazonas „aranyfolyóit”, vagyis az illegális aranybányászat nyomait feltáró ritka felvételeket közölt a NASA. A felvételeken felvillanó „aranyfolyók” tulajdonképpen vízzel telt bányagödrök, melyeket engedély nélküli bányászok ástak az amerikai űrhatóság közlése szerint. Az általában rejtve maradó bányák visszaverik a napsugarakat, ezért válnak láthatóvá a képeken, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó egyik asztronauta készített decemberben – írja a BBC hírportálja. A képek újabb bizonyítékul szolgálnak a Peru délkeleti részén lévő Madre de Dios régió romboló hatású aranybányászatának jelentős méreteire. Az ország vezető aranyexportőr, Madre de Diosban pedig szabályozatlanul zajlik a bányászat,…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájaféléket

fűrészesrája

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájafélék családjának képviselőit a természetes élőhelyeik elvesztése, a túlhalászat és a halászfelszerelésekbe gabalyodás miatt – figyelmeztetnek a szakértők. A fűrészesrájafélék egykor kilencven ország partjainál úszkáltak, ma már azonban 55 nemzet, köztük Kína, Irak, Haiti, Japán, Kelet-Timor, Tajvan és Dzsibuti vizeiből is eltűntek – írja a BBC News. A családba tartozó öt faj közül három a súlyosan veszélyeztetett, kettő a veszélyeztetett állatok között szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat felvonultató vörös listáján. „A fűrészesrájafélék helyzetét nyomon követve dokumentálhatjuk az egyik első esetét annak, ahogy egy korábban széles körben…

Olvass tovább>>

A NASA támogatja a Puli „holdi vízszimatolójának” fejlesztését

A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. A nemrég sikeresen végrehajtott kínai Csang’e-5 Hold-expedíció után indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services,…

Olvass tovább>>

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves csontot fedeztek fel

csont

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy négy centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették. A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú…

Olvass tovább>>

A washingtoni Biblia Múzeum mintegy ötezer műtárgyat adott vissza Egyiptomnak

múmia

Mintegy ötezer műtárgyat adott vissza gyűjteményéből a washingtoni Biblia Múzeum Egyiptomnak, ahonnan annak idején kicsempészték azokat. A hatalmas visszaszolgáltatott gyűjteményben ókori koporsók, múmiák, halotti maszkok, kőszobrok fejei, papiruszok és más antikvitások kerültek vissza az észak-afrikai országba. Illegális ásatásokból lopták el a kincseket – mondta el Saban Abdul-Gavad, a restitúcióért felelős egyiptomi intézmény illetékese az al-Ahram egyiptomi napilapnak. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok között hosszú éveken át folytatott tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a nemzeti kincsek visszajuthassanak az országba. Számos műtárgyról úgy vélik, hogy a Hoszni Mubarak elleni felkelés idején kialakult…

Olvass tovább>>