Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal. Viszonylag új csillagászati módszerek segítségével azonosították a jelenleg lehetséges legprecízebben mintegy száz vörös óriás korát. Ezen adatok és más információk segítségével a szakemberek kimutatták, mi történt, amikor a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy tízmilliárd éve. „Bizonyítékaink arra utalnak, hogy az összeolvadáskor a Tejútrendszer saját csillagai nagy populációját már létrehozta” – mondta Fiorenzo Vincenzo, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem kozmológiai és asztro-részecskefizikai központjának munkatársa. Ezen csillagok közül sok…
Olvass tovább>>Kategória: xHeadline
Algákban termelődő fehérje segített részlegesen visszaadni egy férfi látását
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását. A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak negyven évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével. A szakemberek által alkalmazott módszer az…
Olvass tovább>>Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában
Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz kutatók a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni. A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – írja a The Guardian című brit lap online kiadásában. Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és…
Olvass tovább>>Értékes leletanyag került elő egy ásatáson Berzence váránál
Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson – mondta a munkálatokat vezető régész. Molnár István ismertetése szerint a „szokatlanul gazdag” lelőhelyen különböző kerámiák, három szakállas puska, egy kard és egy Árpád-kori növényi mintás oszlopfő mellett ezüst- és aranypénzek is előkerültek. A pénzek vélhetően valamilyen hadi cselekményhez köthetően meghalt, a várfal tövében mélyen a földben eltemetett négy ember egyikének erszényében voltak – mondta el. Hozzátette, hogy az öt arany közül három I. Mátyás (1458-1490), egy Albert (1437-1439) és egy II. Ulászló…
Olvass tovább>>Az aktív koronavírusok globális összsúlya 0,1 és 10 kilogramm között van
Az aktív koronavírusok globális összsúlyát kalkulálták ki az izraeli Weizmann Tudományosa Intézet és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói: eredményeik szerint ez a szám 0,1 és 10 kilogramm között van. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott tanulmányukban a szakértők beszámolnak arról, hogyan végezték számításaikat és munkájuk hogyan segítheti annak megértését, mit történik az emberi szervezetben a vírusfertőzés hatására – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egyetlen SARS-CoV-2 vírus súlya nagyjából egy femtogramm, vagyis a gramm ezerbilliomod része. A szakértők rézuszmajmokkal végzett vizsgálatok adatait vették alapul, melyek azt mérték, hogy egy fertőzés…
Olvass tovább>>Nem kacsint, de hunyorog a Tejútrendszer központjában felfedezett óriáscsillag
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport. Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye 97 százalékkal elhalványul pár száz nap alatt, majd lassan visszatér eredeti fényessége. A váratlan és drámai elsötétedést valószínűleg egy keringő bolygó vagy egy olyan társcsillag okozhatja, amely körül nem átlátszó porkorong van és amely elhalad az óriáscsillag előtt, akadályozva, hogy annak fénye eljusson a Földre – írja a The Guardiann. Az óriáscsillag „hirtelen előtűnt valahonnan” – mondta Leigh Smith, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója a…
Olvass tovább>>A tudományba való befektetésekre szólított fel az UNESCO
A növekvő válságok küszöbén a tudományba való befektetésekre szólított fel az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) öt évente kiadott jelentésében a tudomány és a tudománypolitika helyzetéről. 2014 és 2018 között 19 százalékkal nőttek a tudományra való ráfordítások világszerte és 13,7 százalékkal emelkedett a tudósok száma. Ezt a tendenciát tovább erősítette a koronavírus-járvány – olvasható a szervezet honlapján közzétett Versenyfutás az idővel az okosabb fejlesztésért című jelentésben. A számok azonban jelentős egyenlőtlenségeket takarnak: csupán két ország, az Egyesült Államok és Kína az, ahol a növekedés jelentős volt, ezek tették…
Olvass tovább>>Megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület
Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC), amely áprilisra tervezi első tudományos konferenciáját. A HuPCC az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként jött létre – közölték az egyesület keddi online sajtótájékoztatóján a HuPCC vezetői. Ürge-Vorsatz Diana alelnök hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás rendkívül összetett terület, ezért szükség volt egy olyan szervezetre, amely összeszedi a témában elérhető rengeteg információt, ezzel a céllal alakult meg az IPCC mintegy 30 évvel ezelőtt. Az…
Olvass tovább>>Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését
Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését – hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését. Az eredményből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik, így új fejezet nyílhat az erős kölcsönhatás vizsgálatában – emelte ki Csörgő Tamás fizikus, a…
Olvass tovább>>Kutatók magyarázatot találtak az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulására
A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig…
Olvass tovább>>Az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a SeqOmics Kft.
A vetőmagoknál és a palántáknál egyaránt alkalmazható, az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a mórahalmi székhelyű SeqOmics Kft., a projekt mintegy 212 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – közölte a társaság. A közlemény szerint az elmúlt évtizedekben az aszályos időszakok száma és intenzitása drámaian emelkedett Európában. Az előrejelzések szerint Magyarországon a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a csökkenő nyári csapadékmennyiség mind gyakrabban okoz vízhiányos időszakokat. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek mérséklésére, megelőzésére elsősorban a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése, valamint új termesztéstechnológiai…
Olvass tovább>>A nagytestű állatok kiirtása nyomán fejlődött ki az emberi agy
A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban. A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a túléléshez egyre találékonyabbá kellett válniuk az embereknek, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez. Vadászatuk miatt egyre csökkent a lassan szaporodó nagy állatok száma, majd fokozatosan kihaltak, és ezért az ősi emberfélék kénytelenek voltak…
Olvass tovább>>Új anyagot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból – közölte a felsőoktatási intézmény. A tájékoztatás szerint két fiatal mérnök közös ötlete oldja meg a kávézacc újrahasznosítását, az általuk kidolgozott technológiával egyedi tárgyakat, akár divatos lámpabúrát is lehet készíteni 3D technológiával. Borsodi Eszter és Tamási Kinga ötlete a kávézacc felhasználására kávézás közben született, amikor megfigyelték, hogy milyen sok zaccot dobnak ki az éttermekben. Azt sokan tudják pedig, hogy ennek az anyagnak számos jótékony hatása van. Az általuk kimunkált technológiával jutottak el a 3D nyomtatáshoz, ezzel pedig szinte bárki képes lehet arra,…
Olvass tovább>>Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…
Olvass tovább>>Magyar innováció a rákdiagnosztikában
Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója. A fejlesztéshez vezető projektre – többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához – a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége…
Olvass tovább>>Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban
Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort. „Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (képünkön) üzembe helyezésekor. Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány,…
Olvass tovább>>A Nap koronakidobódásait rögzítette a Solar Orbiter
A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól – tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek. 2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek. Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar…
Olvass tovább>>Megrémülnél tőle, akkora lepkét fedeztek fel
A farontó lepkefélék családjának egy gigantikus tagját fedezték fel egy délkelet-queenslandi általános iskola szomszédságában. Az Endoxyla cinereus faj képviselőjére építőmunkások találtak rá a Mount Cotton State School új tantermei számára kijelölt építési területen – írja az abc.net.au. Az iskola igazgatója szerint az új épületszárny az esőerdő szélén épül. „A dolgozóinkat és a diákokat nem hökkentette meg a felfedezés, mivel Mount Cotton térsége a legkülönfélébb állatoknak ad otthont, mindazonáltal ilyen éjszakai lepkét még sosem láttunk” – jegyezte Meagan Steward. A munkások lefényképezték a lepkét, majd biztonságba helyezték az erdőben. Az Endoxyla cinereus a…
Olvass tovább>>Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…
Olvass tovább>>Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén
Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…
Olvass tovább>>