Kategória: xSlide

Fantasztikus leletet tártak fel egy mexikói marhalegelőn

~

Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i maja királyság fővárosa lehetett, ahol időszámítás előtt 750 körül jelentek meg az első lakók, majd mintegy ezer évig lakott terület volt. A régészek és antropológusok 1994 óta keresnek bizonyítékot Sak Tz’i létezésére, amikor egy másik…

Olvass tovább>>

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok

~

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok, amit a kortizolszint változása jelez – állapították meg az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban a kutatók a Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzok húsz éven át tartó megfigyelésének eredményeiről számolnak be. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az emberek öregedése során változások következnek be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynél. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az…

Olvass tovább>>

Először bizonyították, hogy érzelmeket fejez ki az egerek pofája

~
egér

Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek „arca” érzelmeket fejez ki – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A Max Planck Neurobiológiai Kutatóintézet tudósai arról számoltak be, hogy az egereknek – az emberekhez hasonlóan – változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák. Öröm, undor, félelem – minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik.…

Olvass tovább>>

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek

~
koronavírus

Akár nyolc méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek – állapította meg a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása. Lydia Bourouiba, az egyetem professzora évek óta kutatja a köhögés, tüsszentés és a kilégzés aerodinamikáját az egyetem folyadékdinamikával és betegségek terjesztésével foglalkozó laboratóriumában. Azt találta, hogy a köhögéssel, tüsszentéssel és kilégzéssel kibocsátott, gázokkal teli felhő akár 8,2 méteres távolságba is elér. Az amerikai járványügyi központ (CDC) kétméteres távolság tartását ajánlja az emberek között az új koronavírus okozta járvány idején. A kutató szerint sürgősen felül kell vizsgálni mind a CDC, mind az Egészségügyi…

Olvass tovább>>

Kimúlt az utolsó szumátrai orrszarvú Malajziában

~

Rákban pusztult el a szumátrai orrszarvúk fajának utolsó ismert malajziai egyede, egy 25 éves nőstény – írta a BBC. Az Iman nevű állat Borneó malajziai részén múlt ki szombaton – közölte Christine Liew, Sabah állat turisztikai, kulturális és környezetvédelmi minisztere. A faj utolsó malajziai hímje májusban pusztult el. A szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak, úgy vélik, ma már alig száz példány él belőlük. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. „Iman természetes halált hal. Teljes figyelmet…

Olvass tovább>>

Hatalmas „űrhóembert” képez a két összeolvadó fehér törpe

~

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze – adta hírül a BBC News. A tőlünk 150 fényévre lévő „hóember” tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából Föld-méretű, de százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó…

Olvass tovább>>

Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

~

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára húsz éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. „Azon kívül, hogy…

Olvass tovább>>

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

~

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam nyolcszáz kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai…

Olvass tovább>>

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén

~

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei. A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek. „A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat…

Olvass tovább>>

Létezőnek ismertek el egy eddig kihaltnak tekintett őslakos népcsoportot Új-Zélandon

~

Több mint 150 év után Új-Zéland elismerte a moriori őslakosok létezését és egyezményben biztosította státusukat, állampolgári jogaikat. A Chatham-szigeteken letelepedett, Polinéziából érkezett őslakosokról sokáig azt tanították az új-zélandi történelemkönyvekben az iskolásoknak, hogy kihaltak. Holott a moriorik már évszázadokkal a maorik előtt a Chatham-szigeteken éltek. A maori törzsek 1853-ban érkeztek meg a szigetekre, elsöpörték, leigázták és megölték az ott talált őslakosságot. A moriorik utódainak most, több mint 600 évvel a szigeteken való letelepedésük után sikerült elismertetniük magukat. Az új-zélandi kormánnyal kötött szerződés értelmében garantálják jogaikat és 18 millió új-zélandi dollár (3,5…

Olvass tovább>>

Elmarad az Országházba tervezett Magyar Innovációs Nagydíj ünnepség

~

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az Országházba tervezett, márc. 27-i ünnepsség azonban elmarad, tekintettel a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre. Az elimert társaságokat a díjátadás tervezett napján, márc. 27-én jelentik be. A 2019. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra 46 vállalat, illetve társaság jelentkezett. A 23 fős zsűri, melyet az innovációs és technológiai miniszter nevében az NKFIH elnöke vezetett, 2020. márc. 3-i ülésén, előzetes pontozás és írásbeli értékelés után,…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

~

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…

Olvass tovább>>

Értekeznek a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél

~

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a XX. század elején – írja a BBC. „Figyelembe véve, hogy 40-50 éven át mindössze kétszer észleltek kék bálnát a Déli-Georgia körüli vizekben és 2007 óta is csak talán egy picivel több elszigetelt esetről számoltak be, az, hogy…

Olvass tovább>>

Terv szerint működnek a decemberben pályára állított magyar műholdak

~
Szputnyik

Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevű magyar műholdak, a jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték. Az adatok folyamatosan érkeznek a műszerekről – közölte a Budapesti Műszaki Egyetem. A két berendezést a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája vitte fel az űrbe és állította pályára. A műholdak a legfrissebb adatok alapján enyhén elliptikus pályán haladnak a Föld körül. Legnagyobb távolságuk a bolygótól nagyjából 400, legkisebb 350 kilométer. Sebességük megközelítőleg másodpercenként 7,2 kilométer. Ez olyan sebesség, amelyet a Földön soha nem…

Olvass tovább>>

Minőség-Innováció fődíjat nyert a Sanatmetal Kft. szívdiagnosztikai eszköze

~

Fődíjas lett a Minőség-Innováció 2019. évi nemzetközi pályázaton a Sanatmetal Kft. WIWE szívdiagnosztikai eszköze a kis- és középvállalkozások kategóriában, a verseny döntőjébe további három magyar pályázat is bejutott – közölte Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) elnöke. A fődíjasnak Tel Avivban adták át az elismerést. A mintegy húsz országban regisztrált WIWE szívdiagnosztikai eszköz képes a szív- és érrendszeri megbetegedések előrejelzésére. Molnár elmondta, hogy a 2019. évi Minőség-Innováció pályázat nemzeti fordulójában négy pályázatot díjaztak, ezek továbbjutottak a nemzetközi fordulóba is. A nemzetközi versenyben Magyaroszág a döntőbe jutott…

Olvass tovább>>

Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek tavaly

~

  A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 46 pályázatot nyújtottak be különböző magyarországi cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók (a 2019-ben elért többleteredmény vagy többlet árbevétel), valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból – különösen az egészségügy, agrár területről – érkeztek, kreatív és kiemelkedő eredményt bemutató pályamunkák. A díjátadásra március 27-én kerül sor az Országház,…

Olvass tovább>>

Arany nanorészecskék segítségével észlelik a rákos sejtek jeleit ausztrál kutatók

~
sejt

Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy új vérvizsgálat, amely a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes – számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést. Az intézmény szakemberei által kifejlesztett nanotechnológia lehetővé teszi az úgynevezett extracelluláris vezikulák (EVk) észlelését és monitorozását a véráramban – írja az EurekAlert tudományos hírportál. Az Ausztrál Biotechnikai és Nanotechnológiai Intézet (AIBN) munkatársa, Jing Wang szerint a felfedezés a jelenleginél hatékonyabb, személyre szabottabb rákkezelést eredményezhet azáltal, hogy az onkológusok azonnali visszajelzést…

Olvass tovább>>

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

~
Lunda madár

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra –…

Olvass tovább>>