Szkíta kori település maradványaira bukkantak Szolnokon

Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során – közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész. A szakértő elmondta: a mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely és a Vekerzug-kultúrához tartozik, amely a Krisztus előtti VII. századtól a IV. század közepéig volt domináns az Alföldön. Kovács szólt arról, hogy a középső vaskori települések általában szórványos szerkezetűek, tanyasi jellegű telepek voltak, ezért is szerencsés, hogy a feltárás…

Olvass tovább>>

Bionikus szívet fejlesztettek ki a mesterséges szívbillentyűk tesztelésére

Bionikus szívet fejlesztettek ki kardiológiai eszközök, többek között mesterséges szívbillentyűk tesztelésére a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutató. A Science Robotics tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban beszámoltak a „robotszívről”, amely az élő szív verését utánozza. Az úgynevezett biorobotikus hibrid szerkezet a MIT mérnökei szerint lehetővé teszi a mesterséges billentyűk és más kardiológiai eszközök – szívritmusszabályzók, defibrillátorok – tesztelését anélkül, hogy állatkísérleteket kellene végezni. A kutatócsoport úgy véli, a bionikus szívet emberi műszív kifejlesztéséhez is fel lehet használni a jövőben. A bionikus szívhez kialakítottak egy robotikus izomszövetet, amely a szív belső izomfalát modellezi,…

Olvass tovább>>

K+F megállapodást kötött a debreceni Atommagkutató Intézet és a Vitesco Technologies

Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies. Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének. Az együttműködési megállapodás keretében csúcstechnológiás, 2D-s, 3D-s geometriai és nagysebességű mérések elvégzésére alkalmas eszközöket telepítenek az Atomki laboratóriumába. A mintegy 2 millió eurós műszerparkkal saját eljárásaik tökéletesítését, a többi között a magas minőségű anyagok gyártását, a környezetbarát technológia alkalmazását szeretnék elősegíteni – fejtette…

Olvass tovább>>

Innovációs platformot hoztak létre a Pannon Egyetemen

Birkner Zoltán

A gazdasági, piaci igényeket és az egyetemben rejlő tudományos lehetőségeket összekapcsoló platform jött létre a veszprémi Pannon Egyetemen, amelynek célja a térség innovációjának előmozdítása – jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Birkner Zoltán (képünkön) a platform alapító nyilatkozatának aláírása alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, hogy a veszprémihez hasonló platform létrehozásáról november óta öt vidéki és tizenegy budapesti egyetemen döntöttek. Hangsúlyozta: a platformok lehetőséget teremtenek a szakpolitikai irányok megismerésére és a gazdasági, tudományos szereplők közötti szorosabb együttműködésre. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy az intézmény…

Olvass tovább>>

A baktériumokat új módon megölő antibiotikumot fedeztek fel

baktérium

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban. Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók egereken demonstrálták, hogyan képesek ezek az új antibiotikumok blokkolni az olyan fertőzéseket, amelyeket a gyógyszereknek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumcsoport okoz. Eredményeiket a Nature című lapban mutatták be. „A baktériumok sejtjeik körül fallal rendelkeznek, mely…

Olvass tovább>>

Miért nem csodálkozunk? Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit az ELTE kutatói szerint

DNS

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett – állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai. Az ELTE közleménye felidézi, hogy a kutatók az avar kori elithez tartozó emberek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel. Az összegzés szerint az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE szakemberei e csoport eredetét…

Olvass tovább>>

Egységes módszerrel készült agyagtéglákból építkeztek hétezer éve a Jordán völgyében

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen. Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban. A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger…

Olvass tovább>>

A szennyezett levegőben eltöltött korai évek összefüggnek a későbbi agyszerkezeti elváltozásokkal

agy

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók. A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál. Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint „az a…

Olvass tovább>>

A fogamzásgátló tabletta strukturális változást okoz az agyban egy új tanulmány szerint

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be. A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal…

Olvass tovább>>

Erről lemaradunk sajnos: 63 év múlva látványos csillagászati jelenség lesz látható

Előrejelzések szerint 63 év múlva látványos csillagászati jelenségben gyönyörködhetnek éjszakánként az emberek – mondta Kiss László csillagász. A feltételezések szerint a V Sagittae nevű kettőscsillag összeforr és felfénylik, ezzel a Szíriusznál, a legfényesebb csillagnál is ragyogóbb jelenséget okozva az égen egy-két hónapon keresztül 2083-ban – fűzte hozzá. Kiss elmondása szerint a V Sagittae csillagrendszer egy kompakt, föld méretű, és nap tömegű, tehát iszonyatosan sűrű fehér törpecsillag és egy kísérő csillagból áll, amelyből nagyon erős gravitációs tere miatt a törpecsillag anyagot szipkáz. A fehér törpecsillag köré az anyag létrehoz egy korongot,…

Olvass tovább>>

Mindannyian egy kicsit neandervölgyiek vagyunk

neandervölgyi (fotó: npr.org)

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd harmincezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos…

Olvass tovább>>

Mikrosebészeti oktatóközpontot alakítottak ki Szegeden

műtét

A mikrosebészeti beavatkozások ellenőrzött, biztonságos, szimulációs körülmények között történő oktatását, gyakorlását szolgáló központot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Lázár György, az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja a mintegy kétszázmillió forintos uniós támogatással megvalósult beruházás keddi átadásán elmondta, a fejlesztés a szegedi orvosképzés hátterét megújító, 6,9 milliárd forintos költségvetésű program része. A professzor hangsúlyozta, ahhoz, hogy a hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati tudással hagyják el az egyetemet, szükség van a mikrosebészeti oktatóközponthoz hasonló létesítményekre. Boros Mihály, az SZTE Sebészeti Műtéttani Intézetének igazgatója elmondta: Szegeden 1999-ben indult el a legkülönbözőbb beavatkozások során…

Olvass tovább>>

Hidrotoxikológiai vizsgálatokat megújító flow through-átfolyóvizes rendszer kifejlesztése kémiai és biológiai eredetű anyagok analíziséhez

Megvalósító: SENTIMENTO Korlátolt Felelősségű Társaság A projekt célja egy olyan prototípus s kapcsolódó tudásanyag kidolgozása volt, ami alkalmas a környezet- és gyógyszeriparban alkalmazott vegyületek hatásának vizsgálatára. A projekt eredménye teljes mértékben megvalósult és megfelel az elvárásoknak. A szükségességét az adta, hogy a különböző vegyületeket – főleg a növényvédő szerek, gyógyszerek, műtrágyák stb. – muszáj a használat, illetve a gyártásra kiadás előtt analíziseknek, vizsgálatoknak alávetni. A vizsgálattól függ, hogy egy vegyszer, kémiai szer használatban maradhat-e, kerülhet-e, vagy egyáltalán alkalmas-e soroszatgyártásra, ami a forgalomba kerülést és a piaci eredményeket erősen befolyásolja egy…

Olvass tovább>>

A Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben

fekete lyuk

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A jelenség 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig 70-szer nagyobb a Napénál – számolt be a Nature című tudományos lap. Kiss László csillagász-fizikus ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Tejútrendszer közepén található millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakról már évtizedek óta tudnak a tudósok. A csillagász szerint ami újdonság ebben a tudományos felfedezésben, hogy ennek a fekete lyuknak a tömege hetvenszer nagyobb a Napénál. A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen néhány tíz naptömegű…

Olvass tovább>>

Közeleg a 28. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje

Magyar Innovációs Szövetség                                                                                         Budapest, 2020. január 24. Az Innovációs Nagydíjon kívül, összesen hét innovációs díj kerül átadásra, március 27-én az Országházban, azon társaságok számára, melyek 2020. február 12-ig beadják jelentkezésüket. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói beszálltak a krónikus gyulladásokkal és rákos áttétekkel vívott harcba

sejt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei – amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg – többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában. Az ELTE fehérjekutatói, Nyitray Lászlónak, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul – olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Mint írják, a kutatók eredményei segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma,…

Olvass tovább>>

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók, a Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került. Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt. A tudósok…

Olvass tovább>>

Összefüggést találtak az amazónai erdőirtás és a malária terjedése között

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott. „Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte,…

Olvass tovább>>

Egy új koronavírus okozza a közép-kínai tüdőgyulladásos járványt

Újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt a közép-kínai Vuhanban – jelentette a CCTV kínai állami televízió. A tudósítás szerint orvosszakértők az egyik betegtől vett mintából nyerték ki a vírus genetikai szekvenálásának adatait, s ennek segítségével további 15 páciensnél azonosították ugyanazt a vírust. A koronavírusok légzőszervi és hastáji megbetegedéseket okozhatnak, és cseppfertőzéssel terjedhetnek. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok még vasárnap leszögezték: a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó. A tévériport szerint a szakértők következő…

Olvass tovább>>

Nagyon-nagyon távoli galaxiscsoportot fedezték fel

csillag

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok. A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának öt százaléka. Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között – közölte a NASA. A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak. Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz,…

Olvass tovább>>