A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…
Olvass tovább>>Kategória: xSlide
Kihívások a XXI. század oktatásában és a COVID utáni adatvédelem
Az oktatás XXI. századi jövője, az adatvédelem lehetőségei a koronavírus után, a technológiai óriásvállalatok szabályozásának kérdései és még számos érdekes téma kerül terítékre októberben a kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb innovációs fórumán, a think.BDPST konferencián Budapesten, mely idén először mindenki számára ingyenesen látogatható lesz a virtuális térben. Ugyanis az Antall József Tudásközpont által ötödik alkalommal megszervezett nemzetközi konferencia ezúttal hibrid formában jelentkezik: valamennyi előadás és program díjmentesen, élő online közvetítés keretében lesz követhető, míg a felkért előadók és meghívott partnerek exkluzív formában vehetnek részt személyesen a rendezvényen 2020. október 2-án. A…
Olvass tovább>>Új kutatási eredmények a mohácsi csataról
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora . A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá:…
Olvass tovább>>A fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását vizsgálták magyar kutatók részvételével
A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. A…
Olvass tovább>>Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét
Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…
Olvass tovább>>Iránytű lehet a kutyák fejében
A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…
Olvass tovább>>Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre
Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster (képünkön), a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott tíz különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és…
Olvass tovább>>Az egészségi állapotot is figyelembe kell venni az elhízottság megállapításánál
Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli – számolt be róla a BBC. A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat. „Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes…
Olvass tovább>>Értékes XIV. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben
Több száz darab XIV. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak – jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum. A kincseket még márciusban, a koronavírus-járvány idején találták, de a múzeum csak most hozta nyilvánosságra a páratlan felfedezést. A két fiatal a tachovi járásban lévő Kladruby kolostor közelében lévő erdőben sétált, amikor észrevett néhány érmét a földön. „Kettő aranyból, egy ezüstből volt. Valószínűleg vadállatok, vaddisznók túrhatták ki. Egy nagy kő állt ki a földből. Amikor felemelték,…
Olvass tovább>>Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián
Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…
Olvass tovább>>NFKIH: folytatódik a startup szektor támogatása
Folytatódik a startup szektor támogatása: a Startup Factory felhívására szeptember közepéig lehet pályázni, és arra készülnek, hogy a következő években megemelik a keretet, illetve újabb lehetőségeket indíthatnak – erről beszélt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy műsorban. Birkner Zoltán elmondta: a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységének és mentorálási szolgáltatásának támogatására meghirdetett kétmilliárd forint keretösszegű Startup Factory felhívásra az is jelentkezhet, aki már nyert korábban hasonló pályázaton. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával meghirdetett felhívásban pályázatonként 150-300 millió forint támogatás nyerhető. Kiemelte: a lényeg, hogy…
Olvass tovább>>Egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a Ceres törpebolygón
Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a húszmillió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt. A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást…
Olvass tovább>>Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat készíteni
Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben. A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag…
Olvass tovább>>Azték pilóta… illetve palota maradványaira bukkantak egy épület alatt
Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az…
Olvass tovább>>Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos kutatása
Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – jelentette be a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik…
Olvass tovább>>Négy korszakból származó gazdag lelőhelyre bukkantak horvát régészek a magyar határ közelében
A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig húzódó szakaszának építési nyomvonalán – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). Az autópálya Pélmonostort elkerülő szakaszának építésekor a késő ókorból származó 29 sírhelyre bukkantak az eszéki régészeti múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai. Tomislav Hrsak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója elmondta: a sírokban viseleti szövettöredékeket, fülbevalókat, gyűrűket, csatokat, más kiegészítőket és csontmaradványokat is találták, valamint pénzérméket, amelyeket azért…
Olvass tovább>>Nem lehet feltalálóként elismerni a mesterséges intelligenciát
Nem lehet feltalálóként elismerni a mesterséges intelligenciát (MI), jogilag csak emberek lehetnek feltalálók az amerikai szabadalmi hivatal döntése szerint. A hivatal elutasította, hogy a Dabus mesterségesintelligencia-rendszert jegyezzék be feltalálóként két szabadalom esetében, mondván csak természetes személyek lehetnek feltalálók. A szabadalmi törvény korábban úgy fogalmazott, hogy „egyének” lehetnek feltalálók – olvasható a BBC hírportálján. A Dabus rendszer egymásba illeszkedő élelmiszertartályokat tervezett, amelyeket robotok képesek könnyen megmarkolni, valamint egy figyelmeztető fényjelzést, amely úgy villan fel, hogy nem lehet nem észrevenni. A rendszer létrehozója, Stephen Thaler fizikus, MI-kutató azzal érvelt, hogy ő nem segített…
Olvass tovább>>Robotséfet tanítottak meg omlettet készíteni kutatók
Mérnökök egy csoportja megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig, és még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robot kiképzéséhez, az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket, amelyek online is elérhetők lesznek a virtuális IEEE nemzetközi robotikai és automatizálási konferencián (ICRE2020) – olvasható az egyetem honlapján. A sci-fi írók, futuristák és tudósok évtizedek óta áhítoznak robotséfre. A mesterséges intelligencia fejlődésével különböző cégek…
Olvass tovább>>Őrült bestia: az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős
Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC. A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be. Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak. A kutatók szerint a most bemutatott egyed három kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és…
Olvass tovább>>Végre megalakult a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform
Megalakult a Nemzeti Hidrogéntechnológiai platform, a szervezet létrehozásában a Valor Hungariae Zrt. mellett társszervezői szerepet vállalt az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat (ELKH) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület. Az innováció-integrátori és hasznosítási feladatokat ellátó állami vállalat, a Valor Hungariae szerdai közleménye szerint a platform megalakítása nagy lökést adhat a magyar hidrogéngazdaság fejlődésének, egy asztalhoz ülteti az érintett szereplőket, fórumot teremt a magyar gazdaság és tudomány szempontjából fontos területek szakmai konszenzusra épülő, megalapozott ösztönző és szabályozási eszközeinek kialakításához. A hidrogénre mint szekunder energiahordozóra, illetve a tüzelőanyag-cellára mint áramforrásra épülő innovatív technológiáknak…
Olvass tovább>>