Kategória: xSlide

Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen

~

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…

Olvass tovább>>

Pécsett is megjelent a tigrisszúnyog

~
tigrisszúnyog

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium. Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus),…

Olvass tovább>>

A világjárvány miatti korlátozások több tízezer idő előtti halált előzhettek meg

~
koronavírus

A világjárvány megfékezésére hozott korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, ez több tízezer idő előtti halálozást előzhetett meg Európában és Kínában – állapította meg egy új kutatás. A The Lancet Planetary Health tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.…

Olvass tovább>>

Magyar technológiai vállalkozásokat is jelöltek az év innovációs díjára

~
Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Huszonnyolc európai, közöttük kettő magyar vállalkozást is jelöltek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2020-as innovációs díjára – közölte a Budapesten működő uniós intézet. A tájékoztatás szerint az innovatív vállalkozásokat kitartásuk és kreativitásuk, úttörő termékeik és szolgáltatásaik miatt jelölték a díjra, amelyek a remények szerint felgyorsítják Európa átállását a zöldebb, egészségesebb és digitálisabb jövő felé. A magyar kezdeményezések közül az Entremo nevű távmonitoring-készülék érdemelte ki a jelölést. A készülék automatikusan méri a betegek életjeleit a nem intenzív osztályokon lévő kórtermekben. Abban segít az ápolóknak, hogy képesek legyenek több beteget…

Olvass tovább>>

Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel, igaz csak bazi nagy nyomáson

~
szupravezető

Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – olvasható a BBC hírportálján. A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból. Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható. Azóta találtak…

Olvass tovább>>

Új fajként azonosítottak egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát

~
fosszilia

Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát. Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint ötven éven át hevert érintetlenül. A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt – olvasható a PhysOrg…

Olvass tovább>>

Már a Betelgeuse sem olyan mint régen

~
csillagatlasz

A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport. A Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, az Orion csillagkép bal vállát jelöli ki. Egy nemzetközi kutatócsoport Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának részvételével most részletes vizsgálatnak vetette alá az égitestet. A csillagászok az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent munkájukban arra jutottak, hogy a vörös óriáscsillag kisebb és közelebb is található a Földhöz, mint…

Olvass tovább>>

Tizenegymillió éves óriásteknős maradványait találták meg Németországban

~
Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra, egy agyagbányában folytatott ásatáson. Gerhard Höpfner (képünkön), az ásatás vezetője elmondta, hogy a hatalmas teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét is sikerült kiásni a Gross Pampauban felfedezett helyszínen. A kérgesteknős maradványainak feltárásán egy szakértőkből álló csoport több hétig dolgozott. A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki. A kutatók a kérgesteknős mellett egy kisebb tengeri teknős maradványait, korallokat, egy delfin állkapcsát és egy viharmadár megkövesedett csontjait is kiásták. A lelőhely 8-20 méterre a földfelszín alatt húzódik, és szinte a teljes biodiverzitása…

Olvass tovább>>

Valószínűleg mégsem Anatóliában háziasították először a lovakat

~

Nagy valószínűséggel mégsem Anatóliában, hanem az eurázsiai sztyeppén háziasították először a lovakat és csak később exportálták őket a Kaukázus és Anatólia területére – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány készítői Ázsia keleti részeiről, a Kaukázus és Anatólia térségéből származó ókori lómaradványokon végeztek genetikai vizsgálatokat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a lovakat Anatóliában háziasították először, nagyjából 5500 évvel ezelőtt. A szakemberek azonban most olyan bizonyítékokat találtak, amelyek azt sugallják, hogy a lovakat valójában az eurázsiai sztyeppén…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: a hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat

~

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá. Alter, Houghton és Rice felfedezései elvezettek egy új vírus, a hepatitis C azonosításához, és magyarázatot adtak azon krónikus májgyulladások okára, amelyeket nem…

Olvass tovább>>

Bebizonyították, a Mars nemcsak egy kősivatag

~
Mars

Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – jelentette ki Kiss László csillagász. Kiss elmondta: két évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express felszín alatti radarméréseiből a tudósok kimutatni véltek egy nagyobb víztömeget a Mars déli pólussapkája alatt. A problémát az okozta, hogy a felfedezést a marsi körülmények miatt sokak vitatták. Hozzátette: ezt követően hét évnyi méréssort vizsgáltak meg a…

Olvass tovább>>

Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve

~
Newton, Principia

Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…

Olvass tovább>>

Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót a kutatók

~
M51 galaxis

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis a Galaxison kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben. Ez idáig ugyanakkor egyetlen olyan bolygót sem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely egy másik galaxisban található – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányukban a szakemberek most egy ilyen lehetséges…

Olvass tovább>>

Megsemmisült a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja

~
SMOG-P

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). „A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5-ször 5 centiméter) méretű műholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják. Magyarország…

Olvass tovább>>

A 6G technológiát kutatja a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

~
6G

A 6G mobil rádiós technológiák nemzetközi kutatási projektjében vesz részt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az úgynevezett Hexa-X projekt 12 millió eurós támogatást kapott az Európai Bizottságtól – közölte a SZTAKI. A projekt célja az emberek, a fizikai és a digitális környezet összekötése, és Európa vezető szerepének fenntartása a vezeték nélküli hálózatok technológiájában. Emellett lehetőség a forradalmi, de fenntartható változásokra – írták. A nemzetközi kutatócsapatban szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok szerepelnek, azt a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica…

Olvass tovább>>

Nagy az izgalom: foszfint találtak a Vénusz légkörében

~
Vénusz, a Venyera szonda hamisszínes felvétele

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt egy tévéműsorban. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta. Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az…

Olvass tovább>>

Újabb kihalási eseményt azonosítottak a kutatók

~
dinoszaurusz

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott…

Olvass tovább>>

Végre a magyar kutatók is vizsgálják a bélbaktériumok szerepét a testsúly szabályozásában

~
baktérium

A bélben élő baktériumok élettani szerepét vizsgálja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapított Lendület-kutatócsoportot. A kutatók egyebek mellett azt szeretnék a vizsgálatok eredményeiből megtudni, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal – olvasható az MTA közleményében. A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszik szerepet, az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. Emellett valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, aki a Stanford Egyetemen…

Olvass tovább>>

A patkányok is tudják: egységben az erő

~

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…

Olvass tovább>>

Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát

~
kutya

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában. A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki. „A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket,…

Olvass tovább>>