Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak a felsőoktatási felvételin – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Schanda Tamás (képünkön), a tárca parlamenti államtitkára a közleményben hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezi a húsz év alatti fiataloknak szóló innovációs versenyt, az első fordulóra 140 projektötlet érkezett. A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek – fűzte hozzá. Kifejtette: a kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő ismeretek, szaktudás mellett innovatív szemlélettel is rendelkezzenek. Közölték: a zsűri…
Olvass tovább>>Kategória: xSlide
Harminc évvel ezelőtt harminc szervezet alapította meg a Magyar Innovációs Szövetséget
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését – közölte megalakulásának harminc éves évfordulója alkalmából a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közleményben felidézik, hogy a szövetséget 1990. december 14-én a kutatás-fejlesztés, az innováció iránt érdeklődő harminc szervezet alapította meg. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. A szövetség erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az innováció természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált.…
Olvass tovább>>Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…
Olvass tovább>>Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen csökkenteni a kávé szénlábnyomát
Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát. Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – írja a The Conversation hírportál. Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire. Szerencsére a…
Olvass tovább>>Gleccser vizébe veszett a gleccservédő kínai influenszer
Olvadó gleccser jéghideg vizébe veszett Vang Hsziang-csün (képünkön) népszerű kínai influenszer és környezetvédő, akit a közösségi médiában Glacier Bro becenéven emlegettek a gleccserek védelme iránti elkötelezettsége miatt. A BBC beszámolója szerint a 30 éves férfi egy gleccservízesés megtekintése közben az olvadó gleccser jeges vizébe zuhant december 20-án Tibet északi részén, Lhari megyében. Holttestét nem találták meg, de közösségimédia-beli profilján gyászjelentés tűnt fel. „Fivérem immár örökre kedvenc vízesésében nyugszik. Egész életében megszállottja volt a gleccsereknek, az életét adta értük. Ez a legjobb végső nyughely számára” – olvasható a nekrológban. Egy, a…
Olvass tovább>>Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző sírokat tártak fel Délnyugat-Kínában
Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző, több mint kétezer éves sírokat tártak fel a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A szakértők szerint a mintegy 2300 évvel ezelőttről fennmaradt, 25 sírban lekerekített formájú tárolókban – egyebek mellett bronzból és vasból készült dobokban és edényekben – temették el az emberi koponyákat. Az 1970 óta folyó ásatás során továbbá bronz- és vastartókban elhelyezett emberi lábfejcsontokra is akadtak a régészek. A Hszinhua a tartomány régészeti intézetének egyik kutatójára hivatkozva arról számolt be, hogy a sírokat a Hadakozó Fejedelemségek (i.e. 475…
Olvass tovább>>Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban
Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…
Olvass tovább>>Több százezer oldalnyi magyar szabadalmat és védjegyet digitalizálnak
Több százezer oldalnyi kulturális és ipartörténeti dokumentumot digitalizál és tesz online szabadon elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), amely jövőre ünnepli 125. évfordulóját – közölte az intézmény. A közlemény szerint a SZTNH több mint háromezer folyóméternyi szabadalmat, védjegyet és egyéb szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos könyvtári dokumentumot őriz könyvtárában. A szervezet eddig tízezer oldalnyi egyedi és pótolhatatlan szellemi tulajdoni és hivataltörténeti kiadványt tett közzé a Hungaricana közgyűjteményi portálon. Jövőre tovább nő az online is elérhető tartalmak száma, amelyek között olyan híres találmányok is megtalálhatóak lesznek, mint a villanyóra, a golyóstoll vagy a…
Olvass tovább>>Kiss László csillagász kapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató „nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti”. Kiss, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése…
Olvass tovább>>Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók
Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően. A szakemberek fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták egy Thecodontosaurus agyát – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt. A kutatók az 1800-as években feltárt nagy méretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat. Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy…
Olvass tovább>>KSH: a k+f ráfordítások összege tavaly meghaladta a 700 milliárd forintot
Magyarországon a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, ez több mint kétszerese a 2010-esnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, átfogó elemzésében. A k+f ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalékos volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. Magyarországon a k+f ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (a 2016-os visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett – közölte a KSH. A jelentés szerint az országos k+f költés 76 százalékát, 527 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (százmilliárd forintot) a…
Olvass tovább>>Olajmécses-készítő műhely maradványaira bukkantak Izraelben
A korai iszlám korából származó olajmécseseket, mécsesformákat és égetőkemencét, egy olajmécseseket készítő műhely maradványait találták meg Észak-Izraelben, a Kinneret-tó partjánál fekvő Tibériásban folytatott ásatáson. Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték. Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban…
Olvass tovább>>Szénelnyelőből szénkibocsátóvá válnak a brazil erdők
Szénelnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része – állapították meg helyi kutatók lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozása nyomán Minas Gerais szövetségi államban. Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük a trópusi erdőknek egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók ezért a délkelet-brazíliai Minas Gerais 32 erdőségében 1987 óta elkezdték mérni a szén-dioxid-elnyelést és a szén-dioxid-kibocsátást, a méréseket egészen 2020-ig folytatták – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Adataikból kiderült,…
Olvass tovább>>Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására
Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…
Olvass tovább>>Az elefántok pusztulásáról tanúskodik egy több száz éve elsüllyedt hajó rakománya
Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya – számolt be egy új kutatásról a BBC hírportálja. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában. Ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál. A elefántcsont (vagyis tülök) csak egy része volt a hatalmas, értékes rakománynak, amelyben rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, valamint személyes holmikat és navigációs eszközöket…
Olvass tovább>>Téli álmot aludtak volna őseink?
Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon – írja a The Guardian. A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták. A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli…
Olvass tovább>>És még ez is: letört egy óriás jégtömb az A68A nevű jéghegyről
Letörött egy óriási jégtömb a az Atlanti-óceán déli részén sodródó A68a nevű jéghegyről a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat Sentinel-3 műholdjának felvételei szerint. A műhold 2017 óta követi az A-68A jéghegy útját, akkor szakadt ugyanis le az Antarktisz Larcen C selfjegéről. Az elmúlt hetekben aggasztóan közel került a Déli-Georgia szigethez, és a tudósok attól tartanak, hogy megfeneklik a part menti sekély vizekben és veszélyeztetni fogja a térség gazdag élővilágát – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében. A letörött jégtömb mintegy 18 kilométer hosszú, területe nagyjából 140 négyzetkilométer, ez akkor mint a spanyolországi…
Olvass tovább>>Szinte épen fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak a görög Leszbosz-szigeten
Egy csaknem teljes egészében fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak görög régészek egy Leszbosz-szigetén folyó ásatáson. A feltárást irányító leszboszi Természettudományi Múzeum arról számolt be, hogy a megkövült fának szinte sértetlenül még az ágai és gyökerei is megmaradtak – írta a greekcitytimes.com görög hírportál. A régészek elmondták, hogy a megkövesedett fára a Kalloni-Szigri út mellett folyó ásatáson bukkantak. Hangsúlyozták, hogy az ásatások 25 évvel ezelőtti kezdete óta ez az első ilyen lelet. A fatörzset, az ágakat és a gyökérzetet finomszemcsés vulkanikus takaróréteg borította be, ez tartotta egyben és őrizte meg – magyarázta…
Olvass tovább>>Huszonnyolc britről nevezik el az Antarktisz néhány hegyét és gleccserét
Az Antarktisz nagyközönséggel való megismertetésében, védelmében és tanulmányozásában kulcsszerepet játszó 28 brit nevét fogja viselni ezentúl a jeges kontinens néhány hegye, gleccsere és öble. A nagy-britanniai Antarktiszi Helységnév Bizottság a földrész felfedezésének 200. évfordulóját ünnepelve döntött úgy, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos tudományos ismeretek gyarapításában úttörő szerepet játszó szakemberekről nevezi el az eddig csupán koordinátáik alapján ismert helyszíneket – olvasható a BBC hírportálján. A listán szerepel Jonathan Shanklin, az ózonlyuk egyik felfedezője, akinek a nevét az Antarktiszi-félsziget egyik gleccsere fogja viselni a jövőben. Egy fokot neveznek el Alastair Fothergillről, aki egyebek…
Olvass tovább>>Megvannak az Artemis-programba beválogatott űrhajósok
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán bejelentette a 2024-ben induló Artemis holdmissziójába beválogatott űrhajósok első csoportját: a 18 asztronauta között fele-fele arányban vannak nők és férfiak. A kiválasztott űrhajósok névsorát Mike Pence amerikai alelnök ismertette a Nemzeti Űrtanács találkozóján a floridai Kennedy Űrközpontban – írja a BBC. A 18 asztronauta között vannak olyanok, akik már jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és olyan újoncok is, akik még sosem voltak az űrben. A szerdai rendezvényen felszólaló Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta, hogy ez csupán az első csoportja az Artemis program asztronautáinak.…
Olvass tovább>>