Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet egy közeli csillag körül

csillag

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül – ismertette legfrissebb kutatási eredményeit egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban. A kutatók a Naphoz legközelebbi csillagrendszer egyik tagja, az Alfa Centauri A csillag közelében észleltek egy fényes foltot, amelyre egyelőre csak bolygójelöltként hivatkoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Észleltünk valamit. De ez lehet akár műszerhiba, vagy egy bolygó, vagy aszteroidák, vagy por” – mondta Pete Klupar, a Jurij Milner orosz milliárdos nevéhez kötődő Breakthrough Initiatives projekt vezető mérnöke. A…

Olvass tovább>>

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját

Jupiter, és az Európa

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet. A tudósok régóta úgy tekintenek a holdra, mint a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban. A tervek szerint az Európé Clipper 2030 áprilisában érkezik meg az égitesthez – olvasható a BBC News honlapján. A misszió részleteit Robert Pappalardo, a projektet vezető tudós ismertette a NASA külső bolygókat értékelő csoportjának (Opag) virtuális tanácskozásán. A szondát egy kereskedelmi rakéta fogja szállítani.…

Olvass tovább>>

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországban

ógermán feliratos csont

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen. Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán ugyanis az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve – közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv…

Olvass tovább>>

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

Az EU négymilliárd eurót fordítana a rák elleni küzdelemre

Az Európai Bizottság szerdán a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós tervet mutatott be, amely az Európai Egészségügyi Unió részeként négymilliárd euróval finanszírozná a daganatos betegségek kutatásával, kezelésével és a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységeket. A stratégia egyik célja, hogy 2025-re az unió lakosságának 90 százaléka nehézségek nélkül hozzáférhessen az olyan szűrővizsgálatokhoz, amelyek által a rákos megbetegedés még a kóros elváltozás korai állapotában felismerhetővé válik. A fertőzések okozta daganatos betegségek megelőzése érdekében az EU előmozdítaná a kockázatnak kitett korcsoportok legalább 90 százalékos beoltottságát 2030-ra. Az EU emellett – a nemzeti egészségügyi rendszerek…

Olvass tovább>>

A Vénusznál is gyorsabban kering a napokban felfedezett kisbolygó

Vénusz

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is,…

Olvass tovább>>

Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

karibi-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek, és a szigetvilágban új korszak kezdődött, a kerámiák kora. Az Atlanti-óceánt átszelő európai hódítók érkezésére újabb ezer évet kellett várni. Az úttörő genetikai elemzés révén olyan kérdésekre kaphatnak választ a tudósok, hogy honnan származtak a…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák újszülött utódai

megalodon, cápa

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon (Otodus megalodon, Carcharocles megalodon vagy Carcharodon megalodon) csigolyáját, és arra jutottak, hogy mintegy kétméteres lehetett születésekor – írja a The Guardian online kiadása. A világ óceánjaiban 1,5-3,6 millió éve élt megalodonok megtalált maradványai alapján már korábban ismert volt, hogy a kifejlett egyedek több mint 15 méteresre is megnőttek. Arról eddig nem voltak információk, mekkorák lehettek világra jövetelükkor. „Ez az első ilyen kutatás megalodonokról: segítségével megismerhettünk a születéskori méretüket, szaporodásukat és növekedési…

Olvass tovább>>

Repülőről indított rakétával állított pályára műholdakat a Virgin Orbit

Virgin Orbit

Repülőgép szárnyai alól indított rakétájával állított pályára műholdakat Richard Branson űrvállalkozása, a Virgin Orbit. A BBC hírportáljának beszámolója szerint vasárnap a milliárdos egy régi 747-esének szárnya alól lőtték ki a rakétát, mely tíz kis műholdat szállított. Ez volt az első alkalom, hogy repülőgépről sikerrel lőttek ki űrrakétát. A Virgin csapata már tavaly májusban megpróbálkozott vele, ám akkor a Newton-3 motornak folyékony oxigént szállító rendszer hibája miatt a kísérlet meghiúsult. Vasárnap a rendszer hibátlanul működött. A Cosmic Girlnek nevezett, módosított 747-es a kaliforniai Mojave sivatagból szállt fel helyi idő szerint 10.50 órakor…

Olvass tovább>>

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Innovációs Szövetség és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Kézfogás

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az ELKH kutatóhelyeinél keletkező tudományos eredmények gazdasági és társadalmi hasznosulásának elősegítésére, valamint az ELKH és az innovációban érdekelt többi szereplő közötti együttműködések erősítésére. A megállapodást Szabó Gábor, a MISZ elnöke, valamint Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá. Az együttműködési szándék kinyilvánítása mellett a felek kialakították a 2021. évi közös munkatervet, amelyben rögzítették az együttműködés első évének tervezett tevékenységeit. „Az ELKH intézetei közül több közvetlenül is tagja a MISZ-nek, és például a K+F Tagozatunk működésében kiemelt…

Olvass tovább>>

A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve

guano

A tengeri madarak ürülékének, a guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága – állapította meg egy új tanulmány. A Nature Plants szakfolyóiratban megjelent kutatás a mai Chile északi részén 1000 és 1450 között kialakult népes települések fejlődésére világít rá. A világ legszárazabb sivatagában évszázadokon át nagy mezőgazdasági rendszerek tartották fenn az inkák előtti kultúrákat. A Kolumbusz előtti időkből származó észak-chilei régészeti emlékek sokféle termény bőségére, fejlett földművelésre utalnak, melyre azonban nehéz volt magyarázatot találni. Francisca Santana-Sagredo és kutatócsoportja az Atacama-sivatag Kr. e. 1000 és Kr. u.…

Olvass tovább>>

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető – a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta – ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói. Bujtor László, a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, a felfedezésről a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén leltek fel a Mecsekben megfigyelthez hasonló életközösségeket. A kutató szerint az új felfedezés szenzációsnak számít, mert a Mecsekben talált őslények a…

Olvass tovább>>

Leölnék Hugó távoli rokonait: túlszaporodott a kolumbiai vízilóállomány

viziló

Az egykor Pablo Escobar drogbáró által Kolumbiába szállíttatott, túlszaporodott vízilovak leölését javasolják kutatók, akik szerint az elmúlt években alkalmazott sterilizással nem lehet kordában tartani a populációt. Mexikói és kolumbiai egyetemek szakemberei szerint a hírhedt drogbáró Hacienda Nápoles nevű birtokán működő magánállatkert vízilovainak utódai mára annyira megszaporodtak, hogy fenyegetést jelentenek a helyi környezetre, valamint az emberekre is – írja a CNN. Az 1980-as években, hatalma csúcsán Escobar egzotikus állatokat, köztük elefántokat és zsiráfokat is tartott magánállatkertjében. 1993-as halála után a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy…

Olvass tovább>>

Először számoltak meg elefántokat a világűrből

Olga Isupova

Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében, ami fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén. A kutatók a 2014-ben felbocsátott Worldview 3 műhold nagy felbontású kameráit használták, hogy afrikai elefántok vándorlását figyeljék meg erdőkben és a szavannákon. Az automata rendszer ugyanolyan pontossággal érzékelte az állatokat, mint amilyen pontosságot emberi megfigyeléssel lehet elérni – idézte a Bathi Egyetem közleményét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő-hírportál. A projektet az Oxfordi Egyetem és a hollandiai Twentei Egyetem együttműködésében valósították meg. Az érzékelés folyamatát lehetővé tevő algoritmust a Bathi Egyetem számítógépes…

Olvass tovább>>

Akkora dinoszaurusz maradványait tárták fel, amekkora nincs is… és mégis van

Titanoszaurusz

Egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában, a szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb élőlény, amely valaha élt a Földön. Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában, Neuquén tartományban az úgynevezett Candeleros-formáció vastag, üledékes lerakódásaiban – írja a CNN.com. Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezek az állatok a szauropoda dinoszauruszok sokszínű csoportjához tartoztak, hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte őket, négy lábon jártak. A Cretaceous Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek

Az Al-Dzsuma mecset romjai

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy…

Olvass tovább>>

Mindannyiunkban rejtőzik egy zseniális matematikus

matematika

Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról. Az elméleti matematika legnagyobb alakjai azok a kutatók voltak, akik a legjobban tudtak gondolkodni komplex matematikai fogalmakról, úgynevezett „matematikai objektumokról”, mint például halmazokról, csoportokról, gráfokról, tenzorokról vagy topologikus és vektorterekről teljesen elvonatkoztatva ezen fogalmak gyakorlati kapcsolataitól – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményében. Mint írják, eddig úgy tűnt, hogy semmi sem áll távolabb a mindennapi életünktől, mint ez a gondolkodás, hiszen számunkra…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>