Kategória: xSlide

Tizenöt perc alatt végzett Pompeji lakóival a Vezúv kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár

~

Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár – állapították meg olasz és brit kutatók. A robbanásos vulkánkitörések „legpusztítóbb jelensége” a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár – írja a The Guardian. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár „hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott”. Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti,…

Olvass tovább>>

Magyar műszer kerül Hold körüli pályára

~
holdutazás

A hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a holdkörüli pályára álló Lunar Gateway űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme. Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával. Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében – áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Energiatudományi Kutatóközpont közös közleményében. Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az…

Olvass tovább>>

Nyakunkon a XVIII. Simonyi Konferencia

~
Varnyú Dóra (BME, Simonyi Károly Szakkollégium)

Közelg Magyarország legnagyobb, kizárólag hallgatók által szervezett szakmai konferenciája. Az eseményen az új űrkorszak távközlési kihívásairól fog előadást tartani Bacsárdi László, a Műegyetem 2022-ben induló űrmérnökképzésének szakfelelőse. Biczók Gergely, a CrySyS Lab munkatársa előadásában az információbiztonság koronavírus járvány okozta változásairól beszél. Sipos Szabolcs, a Vodafone Vállalati Marketing és Üzletfejlesztési Menedzsere pedig az 5G és Ipar 4.0 világába fogja elkalauzolni a hallgatókat. Kiemelésre érdemes a sok érdekesnek ígérkező előadás közül Varnyú Dóra (BME, Simonyi Károly Szakkollégium) Képalkotás az agyról nagyroham alatt című előadása. Az előadás beharangozója szerint eszméletvesztés, összecsuklás, az izmok…

Olvass tovább>>

Ősibb lehet a kőkorszaki eszközkészítés, mint korábban gondolták

~
kőkorszak

Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A régészek jelenleg az olduvai és az acheuleani kőmegmunkálási technológiát tartják a legősibbnek, ezeket számos tanulmányban dokumentálták és vizsgálták. A Kenti Egyetem tudósai azonban kutatásaik alapján olyan megállapításokra jutottak, amelyek felborítják ezt a kronológiát. Tanulmányukban kiszélesítik azt az időkeretet is, amelyen belül az emberi technológiai képességek fejlődése zajlott, valamint az ezzel kapcsolatos étrendi és viselkedésbeli változások történtek…

Olvass tovább>>

Startra kész a Műegyetem negyedik, saját fejlesztésű kisműholdja

~
SMOG-P

A tervek szerint szombaton startol Bajkonurból (Kazahsztán) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold. A SMOG-1 műholdat egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 rakéta juttatja a világűrbe – közölte a BME csütörtökön az MTI-vel. Az orosz rakéta startja magyar idő szerint reggel 7:07-kor lesz. A rakéta 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára. A közlemény szerint a negyedik magyar műhold az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az…

Olvass tovább>>

Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt kutatók

~

Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a melbourne-i Monash Egyetem tudósai vezetésével, a felfedezés forradalmasítani fogja a korai vetélés, a meddőség okait és a korai emberi fejlődést tanulmányozó kutatásokat. A Jose Polo professzor vezette csoportnak sikerült átprogramozni fibroblaszt vagy bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, amely morfológiailag és molekulárisan hasonló az emberi blasztocisztákhoz (hólyagcsíra). Ezeket az úgynevezett iBlasztoidokat fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez laboratóriumban. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent kutatásban ausztrál, szingapúri és amerikai tudósok vettek részt. Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és…

Olvass tovább>>

Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatag egyik barlangjában

~
bibliai tekercstöredékek

Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: „Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr.” (Zakariás 8,…

Olvass tovább>>

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában

~
Afrika kecske

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában – állapította meg ősi fehérjék elemzésével egy nemzetközi kutatás. A tejivás történetét sokáig közvetett eszközökkel kutatták a régészek: ősi sziklafestményeket, állatcsontokat vizsgáltak. Újabban őskori edények lerakódásaiban keresték a tejzsír nyomait, ezek a módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy egy bizonyos őskori ember ivott-e tejet életében. A fehérjék vizsgálatakor a leletekben fennmaradt ősi proteinekből vonnak ki mintákat, amelyek elemzésével ki tudják mutatni a specifikus tejfehérjéket, sőt azt is, melyik faj tejére jellemző az anyag. A jénai Max Planck Intézet és a kenyai Nairobi Nemzeti Múzeum tudósai…

Olvass tovább>>

Nem kapkodnak a legyek után: több, mint 1600 madarat térképeztek fel

~

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizennyolcadik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. A megfigyelők több mint ezer rétisast és csaknem hatszáz parlagi sast vettek számba. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén immáron negyedik alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most ismét a Kárpát-medence közös téli sastérképe készülhetett el – olvasható az MME hétfői tájékoztatásában. A közlemény szerint a 690 magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval veszélyesebbek a bálnákra a halászhálók

~
bálna cet

Jóval nagyobb eséllyel kavarodnak bele a bálnák halászhálókba, mint azt eddig vélték – állapította meg egy új vizsgálat. A kanadai Szent Lőrinc-öbölben, az állatok nyári táplálkozási helyén a kék bálnák mintegy 60 százaléka kerül kapcsolatba halászhálókkal és kötelekkel – állapították meg kutatók drónok segítségével az állatok sérüléseiről készített felvételek alapján. A bálnák megfulladhatnak vagy éhen halhatnak, ha fennakadtak a halászok eszközeiben. Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el, miután a más fajok kifogására kivetett hálók vagy egyéb eszközök megsebezték – írja a BBC. A skóciai St.…

Olvass tovább>>

Önvezető járművek irányításrendszerének tervezéséhez alkottak új modellt a SZTAKI kutatói

~
önvezető autó

Fényes Dániel, Németh Balázs, valamint Gáspár Péter laborvezető, a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriumának kutatói a közelmúltban jelentették meg az Energies című folyóiratban „A Novel Data-Driven Modeling and Control Design Method for Autonomous Vehicles” című publikációjukat, amelyben az önvezető járművek irányításrendszerének tervezéséhez kifejlesztett új modelljüket mutatták be. Az ötös szintű, azaz teljesen önvezető járművek fejlesztésének egyik nagy kihívását az autóvezetés számtalan dimenzióját figyelembe vevő irányítási rendszer kidolgozása jelenti. Az autóvezetés ugyanis nem egy lineáris rendszer, amelyben adott sebességgel adott utat lehet megtenni – a valós közlekedésben az autó sebessége, iránya…

Olvass tovább>>

Jelentősen növekedett az innovációs teljesítmény 2020-ban

~

A 2019-es 46 pályázat után idén 69 innovációs pályázatot adtak be a Magyar Innovációs Nagydíj felhívásra. Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2020. évben. Összesen kilenc innovációs díjról dönt a bírálóbizottság. A 29. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 69 pályázatot nyújtottak be különböző magyarországi cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók 2020-ban elért többleteredmény vagy többlet árbevétel, azaz piac-növekedés, ill. bővítés, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2020. évben legnagyobb jelentőségű, és…

Olvass tovább>>

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

~
lúd

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója. Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá.…

Olvass tovább>>

Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben

~
kőzet

Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem. A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották.…

Olvass tovább>>

Kína kiválasztotta az űrállomása kiépítésében közreműködő űrhajósokat

~

Kiválasztották a kínai űrállomás kiépítésében közreműködő asztronautákat, akiknek felkészítése már meg is kezdődött – adta hírül a Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA). Az ügynökség arról számolt be, hogy az űrállomás kiépítése a döntő fontosságú szakaszba lépett. Idén több űrmissziót is terveznek: felküldik az űrállomás főelemét, majd a rakományt, harmadik lépésként pedig emberes űrrepülést hajtanak végre. A tervek szerint a kínai űrállomás 2022-re készülhet el. A kiépítés ideje alatt négy-négy legénységet, illetve rakományt szállító űrhajót indítanak útnak. Az űrállomás központi elemét az év első felében tervezik felküldeni,…

Olvass tovább>>

Magyar térkép készült a Marsról

~
Mars

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is. A zsebatlasz domborzati térképein a világon első ízben látható a marsi völgyhálózatok, gleccserek, dűneterületek és további tucatnyi földrajzi alakzat elhelyezkedése. A 60 térképoldalon a korábbi és jövőbeli leszállóhelyek is megtalálhatók. A részletes, 1:10 milliós méretarányú térképek…

Olvass tovább>>

Hamis Zsigmond-aranypénzt találtak az épülő tiszaugi híd mellett

~
Zsigmond-arany

Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett – közölte Wilhelm Gábor. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: a közelmúltban előkerült „aranypénz” érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A talált aranyforint-másolat a 15. században nagy valószínűséggel úgy készült, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel. Egy forrásadat szerint – amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant – Zsigmond király halálát követően ellopták az…

Olvass tovább>>

„Ceremoniális kivégzés” nyomait találtak egy egyiptomi fáraó múmiáján

~
Szekenenré múmiája

Harcmezőn végrehajtott „ceremoniális kivégzésre” utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain, amelyeket CT-vizsgálatnak vetettek alá. Az i.e. 1560/1558 és 1555 között uralkodó Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója volt. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A harc utódja, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré bebalzsamozott maradványait az 1880-as években fedezték fel a Nílus nyugati partján. A múmián végzett vizsgálatok számos fejsérülést felfedtek, ám a test többi…

Olvass tovább>>

Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot

~
Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

~
Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>