Kategória: xSlide

Nem csökkenti a halálozást a petefészekrák szűrése

~
orvos

Nem sikerült csökkenteni rendszeres éves szűréssel a petefészekrák miatti elhalálozást – derült ki a University College London kutatóinak a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányából. A szakemberek több mint 200 ezer nő adatait elemezték, akik 50-74 év közöttiek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 16 éven át követtek a petefészekrák-szűrés egyesült királyságbeli klinikai vizsgálatairól (UKCTOCS) készült tanulmányban. A nőket véletlenszerűen osztották három csoportra: az első csoportot nem szűrték, a második ultrahangos szűrésen vett részt évente, a harmadik csoport esetében teljes körű szűrést, azaz vérvizsgálatot, majd ultrahangvizsgálatot alkalmaztak. A kutatók…

Olvass tovább>>

Új terápiával bővülhet a vérképzőszervi daganatos betegségek kezelése

~
sejt

Megkezdődött a legkorszerűbb sejtterápiás eljárás, az úgynevezett CAR-T kezelés szakmai feltételeinek kialakítása, az új terápia egyes vérképzőszervi daganatos betegségek gyógyításában lehet eredményes – közölte a projektben részt vevő Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Az Európai Unió támogatásából a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló kétéves projekt célja, hogy a CAR-T technológiához szükséges eszközök és szakmai tudás hamarosan Magyarországon is rendelkezésre álljon. Azt írták, a CAR-T kezelés a sejtterápiát és az immunterápiát ötvöző innovatív eljárás, amely bizonyos hematológiai daganatos betegségek kezelésében – így a gyermekkori akut limfoblasztos leukémia és…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

~
Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>

Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen

~
Óbudai Egyetem

Elkészült az ARDS betegek hatékony gyógyításához szükséges tömeg-lélegeztetőrendszer fejlesztése az Óbudai Egyetemen. A berendezés lehetővé teszi egyszerre 5-10-20 vagy akár még több ember lélegeztetését is, valamint kórházi környezeten kívül, ad-hoc táborokban, csarnokokban üzemeltethető, kórházi infrastruktúra hiányában is védi az egészségügyi dolgozókat. A projekt megvalósítása sok súlyos állapotú koronavírusos fertőzött életének megmentését teheti lehetővé világszerte. A tömeg-lélegeztetés koncepciójának kidolgozásával egy teljesen új, jól skálázható, költséghatékony páciens lélegeztetési megoldás alakult ki, amely hatékonyan használható járványhelyzetek (pl.: SARS, COVID-19, MERS, madárinfluenza stb.), terrortámadások, illetve egyéb katasztrófák esetén. A tömeg-lélegeztetőrendszer komponenseinek definiálásával, valamint, ezen,…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban

~
Yamatosaurus izanagii

A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…

Olvass tovább>>

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

~
Kávé, koffein

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak. Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki. Megállapították, hogy a magas…

Olvass tovább>>

A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

~
repülőgép

A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki az SZTE kutatói

~
elefánt

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az amerikai Vanderbilt Egyetemen indult el az a fejlesztés, amellyel két szegedi tudós az afrikai elefántokat és később további veszélyeztetett állatfajokat akar megvédeni. Maróti Miklós, az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Tennessee állambeli Nashville-ben találkozott Kalmár Györggyel, az SZTE Műszaki Informatika Tanszék tanársegédjével. Két másik magyar kutatóval együtt fektették le a projekt alapjait, amely a bűncselekmények…

Olvass tovább>>

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

~
festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki skálázható megoldást az SZTE kutatói

~
szén-dioxid

A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény. A rangos tudományos folyóiratban megjelent publikációt Janáky Csaba és munkatársai írták, a szerzők mindegyike az SZTE kutatója. A légkörben emelkedő szintje miatt globális környezeti problémát okozó szén-dioxid megkötéséhez és energetikai, illetve vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxiddá alakításához az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense már több fejlesztéssel is hozzájárult. Kutatócsoportja ipari partnerekkel korábban energiahatékony, kizárólag vizet…

Olvass tovább>>

Ötven éve lőtték fel a világ első űrállomását

~
Szaljut-1

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A világűr meghódítása évszázadokon át álomnak tűnt csupán, és számtalan tudományos-fantasztikus regény alapjául szolgált. A rakétarepülés és az űrhajózás elméleti alapjait a 19. század végén az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij fektette le, az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban az amerikai Robert H. Goddard, a világűr elérésére képes első rakétát 1942-ben a német Wernher von Braun (a náci rakétaprogram, majd az amerikai űrprogram vezetője) építette meg. A hidegháború idején a két nagyhatalom versenyfutása a világűrre…

Olvass tovább>>

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
fa évgyűrű

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…

Olvass tovább>>

Végre igazolták, hogy a szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

~
örvös légykapó

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét, a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről.…

Olvass tovább>>

A gorillák kommunikációjának titkait tárta fel egy új kutatás

~
Hegyi gorilla, Uganda, Bwindi Np

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas – állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta. Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága – ahogy eddig is sejtették – az állat méretétől és erejétől függ. A nőstények akkor dobolnak a mellkasukon, mikor felmérik a párjukat, a hímek viszont küzdelemre hívnak a mellkasdöngetéssel. A kutatók szerint a mellkas ütögetése fontos kommunikációs eszköz a sűrű trópusi őserdőben, ahol élnek. A kifejlett ezüsthátú hím gorillák mellkasverését több…

Olvass tovább>>

Megkezdte eltávolodását a Bennu kisbolygótól a NASA OSIRIS-REx űrszondája

~
OSIRIS-REx

Utoljára repült el a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától. Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. „A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról” – idézte a NASA honlapja Dante Laurettát,…

Olvass tovább>>

A „láthatatlan gyilkos” 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban

~
szmog

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban – állapította meg egy részletes elemzés. A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban. Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok. Az értékek jóval magasabbak a korábban véltnél és még…

Olvass tovább>>

Meghatározták a Mars magjának méretét az Insight marsszonda adatai alapján

~
Mars

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét. A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják, amelyek érzékelik a…

Olvass tovább>>

A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös

~
2I/Boriszov

A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov (képünkön) az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek. „A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi…

Olvass tovább>>

Szellemitulajdon-piactér indult Magyarországon

~
Molnár István, a Danubia IP ügyvezetője

A Danubia IPMall ingyenesen köti össze a szabadalom-tulajdonosokat a befektetőkkel és hasznosítókkal. Kárba vesző innováció Képzeljük el, hogy feltalálók vagyunk, akik évekig fejlesztenek egy megoldást. Pénzt és energiát ölnek bele, megszerzik a szabadalmat, de nem marad pénz arra, hogy egy termékben használják fel az új megoldást. Hiába az innováció, ha nem sikerül eladhatóvá tenni. Az összes szabadalom 95 százalékát soha nem hasznosítják új termékekben, szolgáltatásokban, illetve a gazdasági növekedés elősegítése céljából. Nem meglepő, hogy a szabadalmi oltalmak döntő többsége idő előtt megszűnik, mivel a fenntartási díjak megfizetése nem gazdaságos. Gyakran…

Olvass tovább>>

Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken

~
Anktartisz-Walnumfjellet

Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább százméteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál. A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a…

Olvass tovább>>