Szerző: ~

A felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát

~

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint. Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére. Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. „Keményen kell dolgoznunk, hogy…

Olvass tovább>>

A békalányok elképesztő szexuális életet élnek

~
béka

Utódjaik túlélési esélyeinek javítása érdekében párosodnak időről időre egy másik faj hímjeivel az Észak-Amerikában honos lapátlábúbéka-félék egyik fajának nőstényei. A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem evolúcióbiológusa, Karin Pfennig még évekkel ezelőtt figyelt fel a különös jelenségre az Egyesült Államok délnyugati részén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A lapátlábúbéka-félék családjába tartozó Spea bombifrons nevű faj nőstényei olykor szándékosan figyelmen kívül hagyják saját fajuk hímjeit és helyettük egy rokonfaj, a Spea multiplicata hímjeivel párosodnak. Az ebihalak időszakosan kialakuló tavacskákban nőnek fel, és amikor ezek a kis tavak különösen sekélyek, a Spea bombifrons nőstényei…

Olvass tovább>>

Kutatás-fejlesztést támogató tagállami programokat hagyott jóvá az EB

~
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök

Kutatás-fejlesztést segítő tagországi programokat hagyott jóvá az Európai Bizottság (EB), köztük azt a magyar csomagot, amelynek keretében a szektor dolgozói 31,5 milliárd forint összegű bértámogatást kapnak. Az új típusú koronavírus-járvány által érintett ágazatokban tevékenykedő kutatók megsegítését célzó magyarországi programot az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabályok alapján hagyta jóvá a brüsszeli testület. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szükséges, megfelelő és arányos a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez. „A magyar program támogatást nyújt a kutatóknak és a vállalatoknak ahhoz, hogy a járvány alatt és után is folytathassák kutatás-fejlesztési tevékenységeiket. A munkahelyek…

Olvass tovább>>

Már 90 éve sem volt jó gleccsernek lenni

~

A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra. A Kangerlussuaq-gleccsernek az 1930-as években történt drámai összeomlásáról akkori légi és szárazföldi felvételek alapján volt tudomásuk a kutatóknak, ezek a korabeli felvételek az előtt, illetve az után készültek, hogy a gleccser nyelve „kiszabadította magát” a tenger alatti hegygerinc alól, amely addig a helyére „szögezte”, és amely miatt a Kangerlussuaq stabilabb volt számos grönlandi gleccserhez képest -olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Összeomlásáról a…

Olvass tovább>>

Egy egér a tengerszint felett legmagasabban élő emlős

~

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök. A kutatóexpedíciót egy 2013-ban felvett videoklip inspirálta, Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmázva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egyhónapos expedíciója során fedezte fel a hörcsögfélék családjába tartozó…

Olvass tovább>>

Úttörő műtéti módszer négyszerezheti meg a tüdő- és szívátültetéseket

~

A tüdő- és szívátültetések száma megnégyszereződhet egy „újraélesztő” gépnek köszönhetően, amit egy úttörő műtéti eljárásban használnak Nagy-Britanniában – számolt be róla a BBC. A cambridge-i Royali Papworth Kórházban kifejlesztett készülék oxigént juttat a vérbe mindkét szervben egy világon elsőként alkalmazott eljárással. A gép ezzel képes életre kelteni az összeomlott szerveket a keringés leállása után. Ahogy Pedro Catarino, a kórház sebésze fogalmazott: „feltölti az elemeket”. „Ez egy újraélesztés, és miután feltöltöttük a szív energiatartalékait, megtörténhet az átültetés” – magyarázta az orvos, aki szerint legalább kétszer, de lehet, hogy négyszer annyi szív-…

Olvass tovább>>

Már több mint 2500 évvel ezelőtt laktak emberek a szlovén hegyvidéken

~
Mija Ogrin, az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze

Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken – adta hírül szerdán a szlovén sajtó. A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak. Mija Ogrin (képünkön), az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra…

Olvass tovább>>

A legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort (képünkön),…

Olvass tovább>>

Újabb rejtély a Hold körül

~

Mégsem azonos a Föld és Hold oxigénizotópjainak összetétele, ez pedig megváltoztathatja a Hold kialakulásának jelenlegi elméleteit. Az Új-Mexikói Egyetem (UNM) kutatói kutatásaik eredményeit a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be. Korábbi kutatások alapján született meg a nagy becsapódás-elmélet, amely úgy véli, a Hold abból a törmelékből formálódott, amely a korai Föld és a protoplanéta állapotban lévő Theia összeütközése nyomán keletkezett. A Föld és a Hold geokémiailag hasonlóak. Az Apolló-missziók által a Holdról lehozott minták szinte teljes azonosságot mutattak az oxigénizotópok összetételét illetően. Bár a nagy becsapódás-elmélet jó magyarázatul szolgálhat a Föld…

Olvass tovább>>

Újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött felrobbant meteoritnak

~

A délkelet-szlovéniai Novo Mesto közelében újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött széthullott meteoritnak, a geológusok további darabok után kutatnak – közölte a helyi sajtó. Bojan Ambrozic geológus maga is szemtanúja volt a robbanásnak, amely olyan erős volt, hogy a szlovéniai Novo Mestótól Fiumén (Rijeka) keresztül Zágrábban is lehetett hallani, és a földrengésmérők is érzékelték. Az első meteoritdarabot múlt héten találta meg egy helyi lakos háza udvarában. A kő 203 grammot nyom, és az első elemzések szerint a kondritok csoportjába tartozik. Ez a leggyakoribb meteoritfajta, amely a Földre…

Olvass tovább>>

Fantasztikus leletet tártak fel egy mexikói marhalegelőn

~

Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i maja királyság fővárosa lehetett, ahol időszámítás előtt 750 körül jelentek meg az első lakók, majd mintegy ezer évig lakott terület volt. A régészek és antropológusok 1994 óta keresnek bizonyítékot Sak Tz’i létezésére, amikor egy másik…

Olvass tovább>>

A rák több mint 50 típusát mutatja ki egy új vérvizsgálat

~

A rák több mint ötven típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak – számolt be róla a BBC hírportálja. Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint négyezer mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott. A betegek között a daganatok több mint…

Olvass tovább>>

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok

~

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok, amit a kortizolszint változása jelez – állapították meg az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban a kutatók a Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzok húsz éven át tartó megfigyelésének eredményeiről számolnak be. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az emberek öregedése során változások következnek be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynél. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az…

Olvass tovább>>

Először bizonyították, hogy érzelmeket fejez ki az egerek pofája

~
egér

Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek „arca” érzelmeket fejez ki – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A Max Planck Neurobiológiai Kutatóintézet tudósai arról számoltak be, hogy az egereknek – az emberekhez hasonlóan – változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák. Öröm, undor, félelem – minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik.…

Olvass tovább>>

Nem állnak le az amerikai Hold- és Mars-utazások előkészületei

~
Mars

Folytatódnak a Hold- és Mars-missziók előkészületei az amerikai űrkutatási hivatalnál (NASA) a koronavírus-járvány ellenére is. A NASA Artemis-programja keretében tovább folyik a munka, amely az asztronauták Holdra és a Marsra utazását készíti elő – mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. A program szerint 2024-ben küldenének ismét amerikai asztronautákat a Holdra, több mint 50 évvel azután, hogy az ember először lépett az égitestre. „Azután, hogy húsz éven át keringtek űrhajósaink földközeli pályán, most készen állunk a világűr újabb nagy kihívására: a fenntartható emberi jelenlét feltételeinek kifejlesztésére a Holdon és körülötte” –…

Olvass tovább>>

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek

~
koronavírus

Akár nyolc méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek – állapította meg a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása. Lydia Bourouiba, az egyetem professzora évek óta kutatja a köhögés, tüsszentés és a kilégzés aerodinamikáját az egyetem folyadékdinamikával és betegségek terjesztésével foglalkozó laboratóriumában. Azt találta, hogy a köhögéssel, tüsszentéssel és kilégzéssel kibocsátott, gázokkal teli felhő akár 8,2 méteres távolságba is elér. Az amerikai járványügyi központ (CDC) kétméteres távolság tartását ajánlja az emberek között az új koronavírus okozta járvány idején. A kutató szerint sürgősen felül kell vizsgálni mind a CDC, mind az Egészségügyi…

Olvass tovább>>

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

~

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek – jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban. Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket. Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék…

Olvass tovább>>

Kimúlt az utolsó szumátrai orrszarvú Malajziában

~

Rákban pusztult el a szumátrai orrszarvúk fajának utolsó ismert malajziai egyede, egy 25 éves nőstény – írta a BBC. Az Iman nevű állat Borneó malajziai részén múlt ki szombaton – közölte Christine Liew, Sabah állat turisztikai, kulturális és környezetvédelmi minisztere. A faj utolsó malajziai hímje májusban pusztult el. A szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak, úgy vélik, ma már alig száz példány él belőlük. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. „Iman természetes halált hal. Teljes figyelmet…

Olvass tovább>>

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

~

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

A várandósság hossza összefügghet a gyerek DNS-ének kémiai változásaival

~

A várandósság hossza és a gyerek DNS-ének kémiai változásai közötti kapcsolatot térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport svéd tudósok vezetésével több mint hatezer újszülött adatait vizsgálva. A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte. Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának – biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása – változását állapították meg a köldökzsinórvérben – írta a medicalxpress.com. A világon a gyerekek öt-tíz százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és…

Olvass tovább>>