Projekt címe: Zárt akvakultúra rendszerek input és output paramétereinek környezeti és gazdasági szempontú fejlesztése A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával a 2018-1.3.1-VKE pályázati konstrukció keretében a GS-PIPE Kft, az ENTRA-SYS Kft., a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem konzorciuma 887 millió forint támogatást nyert el az akvakultúra rendszerek fejlesztését segítő projekthez, melyet 2022.03.31-n sikeresen befejezett. A népesség és a környezet változásával a világ haltermelése is új kihívásokkal néz szembe. A megfelelő minőséget biztosító folyamatos ellátást a jövőben az akvakultúra növekvő szerepvállalása lesz képes biztosítani. Az élő tengerek…
Olvass tovább>>Szerző: ~
Több mint százezer villám csapott le egy hét alatt Új-Zélandra
Több mint százezer villámcsapást észleltek egyetlen hét alatt Új-Zélandon a június eleji viharok során, amelyek kiadós havazást is hoztak. A legsúlyosabb károkat a fővárostól, Wellingtontól ötven kilométerre északra, Waikanae városban okozta az ítéletidő: itt két tornádó is végigsöpört, amely tetőket rongált meg, fákat csavart ki és hatalmas áradásokat idézett elő. A Déli-sziget sípályáinak üzemeltetői viszont örülhetnek a hidegfront hozta kiadós havazásnak, mert júniusban hosszú ideje nem volt ilyen kedvező a hóhelyzet a sípályákon. A koronavírus-világjárvány kirobbanása óta most nyitják meg az első síszezont Új-Zélandon. A síelők öröme mellett azonban a…
Olvass tovább>>Nem mindegy, hogy reggel vagy este jelentkeznek a migrén tünetei
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – közölte a Semmelweis Egyetem. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat. A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását. A betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották – olvasható az egyetem szerdai közleményében. A megkérdezettek harmada reggeli, negyven százaléka késő délutáni/esti…
Olvass tovább>>Az angol bulldog kétszer annyit beteg, mint más kutyák
Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint. A brit királyi állatorvosi kollégium (Royal Veterinary College, RVC) szerint a fajta tenyésztésén módosítani kell. Arra kérik az embereket, hogy ne vásároljanak angol bulldogot – valamint két másik népszerű fajtát, francia bulldogot és mopszlit -, amíg a tenyésztési problémák meg nem oldódnak. A házi kedvencek tulajdonosaitól pedig azt kérik, ne népszerűsítsék a fajtát fotókkal a közösségi portálokon – írta a The Guardian online kiadása. Az angol bulldog az elmúlt tíz évben lett népszerű:…
Olvass tovább>>Gleccserolvadás miatt el kell költöztetni az Everest alaptáborát
Nepál a világ legmagasabb hegycsúcsa, az Everest alaptáborának költöztetésére készül, mert a globális felmelegedés és az emberi tevékenység okozta gleccserolvadás miatt már nem biztonságos. A tavaszi mászószezonban akár 1500 ember is használja a tábort, amely a gyorsan vékonyodó Khumbu gleccseren terül el. Az új helyszínt alacsonyabb tengerszint feletti magasságon keresik, ahol nincs egész évben jég – írja a BBC. „Az áthelyezést előkészítjük, hamarosan az összes érdekelttel elkezdjük a megbeszéléseket. Alapvetően arról van szó, hogy alkalmazkodunk a változásokhoz, amelyeket látunk. A költözés a hegymászásüzletág fenntarthatósága miatt is fontos” – mondta el…
Olvass tovább>>A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint. Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. „Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató…
Olvass tovább>>A Műegyetem fejlesztése EURATOM Nukleáris Innovációs Díjat kapott
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának (BME TTK) kutatócsoportja a legkorszerűbb grafikus processzorokra kifejlesztett reaktorszimulációs programjával Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) Nukleáris Innovációs Díjat nyert – közölte az BME. A tájékoztatás szerint az Európai Atomenergia Közösség innovációs pályázatára érkezett újításokat független nemzetközi szakértői zsűri értékelte. A műegyetemi fejlesztés egy finn fejlesztéssel megosztva nyerte el a 3. díjat a reaktorbiztonsági kategóriában. A közleményben kiemelték, hogy a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének díjazott fejlesztése, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN számítógépes programja jelentősen hozzájárul az atomreaktorok biztonságosabbá…
Olvass tovább>>Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva
Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…
Olvass tovább>>Sok hamis termék és kalóztartalom jut el a fiatalokhoz
Az európai fiatalokhoz még mindig sok hamis termék és illegális online tartalom jut el – közölte az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO). A szervezet megkeresésére az európai fiatalok 37 százaléka válaszolt úgy, hogy az elmúlt évben vásárolt hamisított terméket, 40 százalékuk pedig fogyasztott illegális online tartalmat. A korábbi adatokkal összehasonlítva nőtt az arányuk, bár országonként jelentős az eltérés. Görögországban a megkérdezett fiatalok 62 százaléka vett szándékosan legalább egy hamis terméket, Csehországban mindössze 24 százalék. Magyarországon kalóztartalmat 65 százalék egyáltalán nem vett igénybe, és csupán…
Olvass tovább>>Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint
Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a…
Olvass tovább>>Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken
Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…
Olvass tovább>>Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban
Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…
Olvass tovább>>Átadták a Nemzeti Biotechnológiai Laboratóriumot
Antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni terápiák, illetve mRNS-alapú vakcinák fejlesztésével kapcsolatos kutatások folynak majd a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium új épületében, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK). Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese azt mondta, 18 nemzeti laboratórium kialakítása indult el négy területhez – ipar és digitalizáció, kultúra és család, egészség, valamint biztonságos társadalom és környezet – kötődve. A laboratóriumokban közös, hogy széles körű együttműködéssel jelentős szaktudást koncentrálnak, munkájuk pedig a társadalmat érintő globális kihívásokra keresi a választ. A laboratóriumok kialakításának és működésének finanszírozására hazai és uniós forrásokat is fölhasználnak,…
Olvass tovább>>Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál
Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…
Olvass tovább>>Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás
Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…
Olvass tovább>>Kína újabb űrhajósokat küldött űrállomása kiépítésének befejezésére
Kína három újabb űrhajóst küldött vasárnap az űrállomása kiépítésének befejezésére – jelentette a kínai állami média. Az űrállomásra harmadikként küldött, háromfős legénységet vasárnap, helyi idő szerint 10 óra 44 perckor, a Sencsou-14 (Varázshajó) fedélzetén bocsátották fel az északnyugat-kínai Kanszu tartományban található Csiucsüen kilövő bázisról. Kevesebb mint tíz perccel a kilövést követően az űrhajó levált a hordozórakétáról, és a tervezett röppályájára állt. Az űrhajó a tervek szerint Föld felett mintegy 400 kilométeres magasságban keringő, Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomás központi moduljához csatlakozik majd. Az űrállomásra tavaly október 16-án felküldött, Sencsou-13-as…
Olvass tovább>>Okosszélvédőt fejlesztett a Salgglas
Okosszélvédőt fejlesztett a salgótarjáni Salgglas Zrt. vezette konzorcium, a közel másfél milliárd forint összköltségű projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatta – közölte a társaság. Mint írták, az úttörő megoldás lehetővé teszi, hogy egy jármű szélvédője kijelzőként is tudjon funkcionálni, így tartalmakat lehessen megjeleníteni a teljes felületén. Kétféle prototípust is létrehoztak: a „demobox” egy könnyen szállítható szimulátor, a másik pedig egy ténylegesen működő Jeep Wrangler-be épített szélvédő. A Salgglas Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a TravelSoft Online Kft. 977,9 millió forint uniós támogatást nyert a GINOP…
Olvass tovább>>Meglepően ép maradt a tengerfenéki tűzhányó a januári vulkánkitörést követően
Új-zélandi tudósok nemrég befejezték a Tonga-szigetek környéke kontinentális talapzatának feltérképezését, és a kutatócsoport ezt követően bejelentette: meglepően ép maradt az a vízalatti tűzhányó, amelyben szokatlanul heves tengerfenéki vulkánkitörést észleltek január 15-én – jelentette a BBC. A brit közszolgálati médium honlapján megjelent tudósítás szerint a tongai Hihifo településtől 24 kilométerre délkeletre a tengerfenéken fekvő Hunga-Tonga Hunga-Ha’apai nevű, vízalatti tűzhányó szerkezete és felépítése a januári kitörést követően alig változott, holott sokan azt feltételezték, hogy szétrobbant az óriási erejű vulkánkitörésben. A tongai tűzhányó januári kitörése az elmúlt több mint száz év legnagyobb légköri…
Olvass tovább>>A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói
A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…
Olvass tovább>>Zseniális ifjú innovátorok
Nyolcvankettő fiatal versenyző dolgozta ki kiemelkedő természet-tudományos, illetve műszaki projektjét a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor. Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el: a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített…
Olvass tovább>>