Jelentősen növekedett az innovációs teljesítmény 2020-ban

A 2019-es 46 pályázat után idén 69 innovációs pályázatot adtak be a Magyar Innovációs Nagydíj felhívásra. Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2020. évben. Összesen kilenc innovációs díjról dönt a bírálóbizottság. A 29. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 69 pályázatot nyújtottak be különböző magyarországi cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók 2020-ban elért többleteredmény vagy többlet árbevétel, azaz piac-növekedés, ill. bővítés, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2020. évben legnagyobb jelentőségű, és…

Olvass tovább>>

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

lúd

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója. Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá.…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben

kőzet

Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem. A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották.…

Olvass tovább>>

Gyorsul az űrverseny: Törökország űrjárművet küldene a Holdra

Törökök a Holdon

Recep Tayyip Erdogan bejelentette, egyben ismertette országa űrprogramját, amelynek keretében 2023-ban, a köztársaság megalapításának századik évében nemzetközi együttműködés részeként „űrjárművet” készülnek küldeni a Holdra. A program tíz éves távlatban további kilenc célkitűzést tartalmaz, egyebek mellett egy saját űrhajós részvételét egy tudományos küldetésben, egy űrkikötő kiépítését más országokkal, valamint egy világszínvonalú műholdfejlesztési márka létrehozását. A török államfő nem részletezte, hogy Ankara miként tervezi elérni ezeket a célokat. Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter szerdán az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az űrhajós, akinek a felkészítése csaknem…

Olvass tovább>>

Kína kiválasztotta az űrállomása kiépítésében közreműködő űrhajósokat

Kiválasztották a kínai űrállomás kiépítésében közreműködő asztronautákat, akiknek felkészítése már meg is kezdődött – adta hírül a Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA). Az ügynökség arról számolt be, hogy az űrállomás kiépítése a döntő fontosságú szakaszba lépett. Idén több űrmissziót is terveznek: felküldik az űrállomás főelemét, majd a rakományt, harmadik lépésként pedig emberes űrrepülést hajtanak végre. A tervek szerint a kínai űrállomás 2022-re készülhet el. A kiépítés ideje alatt négy-négy legénységet, illetve rakományt szállító űrhajót indítanak útnak. Az űrállomás központi elemét az év első felében tervezik felküldeni,…

Olvass tovább>>

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász vezette nemzetközi kutatócsoport

HD 163296 bolygókeletkezés

Egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a Leideni Egyetem és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászának vezetésével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A gázból és porból álló örvényt a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével felfedezték fel a kutatók a fiatal csillag körül. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három…

Olvass tovább>>

Magyar térkép készült a Marsról

Mars

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is. A zsebatlasz domborzati térképein a világon első ízben látható a marsi völgyhálózatok, gleccserek, dűneterületek és további tucatnyi földrajzi alakzat elhelyezkedése. A 60 térképoldalon a korábbi és jövőbeli leszállóhelyek is megtalálhatók. A részletes, 1:10 milliós méretarányú térképek…

Olvass tovább>>

Pont 69 pályázat érkezett Magyar Innovációs Nagydíjra

Magyar Innovációs Nagydíj

Magyarországon működő cégek 69 pályázatot nyújtottak be a Magyar Innovációs Nagydíj legutóbbi felhívására – közölte a Magyar Innovációs Szövetség. A jelentkezések száma alapján a szövetség úgy véli, hogy tavaly jelentősen javult az innovációs teljesítmény, hiszen a 2019-es felhíváshoz képest másfélszer több pályázat érkezett. Sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítmény is van köztük – írták. Agrárterületről különösen sok pályázatot fogadtak a szervezők. A bírálóbizottság elismert tudósokból, gazdasági szakemberekből áll, elnöke az innovációs és technológiai miniszter. A testület elsősorban a 2020-as gazdasági mutatóik alapján értékeli a pályázatokat, vagyis a kutatási-fejlesztési eredménnyel…

Olvass tovább>>

Hamis Zsigmond-aranypénzt találtak az épülő tiszaugi híd mellett

Zsigmond-arany

Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett – közölte Wilhelm Gábor. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: a közelmúltban előkerült „aranypénz” érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A talált aranyforint-másolat a 15. században nagy valószínűséggel úgy készült, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel. Egy forrásadat szerint – amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant – Zsigmond király halálát követően ellopták az…

Olvass tovább>>

Már megint leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktiszról

BAS - Halley bázis

Leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – jelentették be a BAS kutatói. A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – írja a BBC. A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára. A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt. Halley mintegy…

Olvass tovább>>

„Ceremoniális kivégzés” nyomait találtak egy egyiptomi fáraó múmiáján

Szekenenré múmiája

Harcmezőn végrehajtott „ceremoniális kivégzésre” utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain, amelyeket CT-vizsgálatnak vetettek alá. Az i.e. 1560/1558 és 1555 között uralkodó Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója volt. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A harc utódja, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré bebalzsamozott maradványait az 1880-as években fedezték fel a Nílus nyugati partján. A múmián végzett vizsgálatok számos fejsérülést felfedtek, ám a test többi…

Olvass tovább>>

Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…

Olvass tovább>>

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygón

NASA Perseverance kereke

Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance marsjárója. A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>

Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet egy közeli csillag körül

csillag

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül – ismertette legfrissebb kutatási eredményeit egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban. A kutatók a Naphoz legközelebbi csillagrendszer egyik tagja, az Alfa Centauri A csillag közelében észleltek egy fényes foltot, amelyre egyelőre csak bolygójelöltként hivatkoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Észleltünk valamit. De ez lehet akár műszerhiba, vagy egy bolygó, vagy aszteroidák, vagy por” – mondta Pete Klupar, a Jurij Milner orosz milliárdos nevéhez kötődő Breakthrough Initiatives projekt vezető mérnöke. A…

Olvass tovább>>

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját

Jupiter, és az Európa

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet. A tudósok régóta úgy tekintenek a holdra, mint a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban. A tervek szerint az Európé Clipper 2030 áprilisában érkezik meg az égitesthez – olvasható a BBC News honlapján. A misszió részleteit Robert Pappalardo, a projektet vezető tudós ismertette a NASA külső bolygókat értékelő csoportjának (Opag) virtuális tanácskozásán. A szondát egy kereskedelmi rakéta fogja szállítani.…

Olvass tovább>>

Az Amazonas „aranyfolyóit” feltáró ritka felvételeket közölt a NASA

Amazonas

Az Amazonas „aranyfolyóit”, vagyis az illegális aranybányászat nyomait feltáró ritka felvételeket közölt a NASA. A felvételeken felvillanó „aranyfolyók” tulajdonképpen vízzel telt bányagödrök, melyeket engedély nélküli bányászok ástak az amerikai űrhatóság közlése szerint. Az általában rejtve maradó bányák visszaverik a napsugarakat, ezért válnak láthatóvá a képeken, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó egyik asztronauta készített decemberben – írja a BBC hírportálja. A képek újabb bizonyítékul szolgálnak a Peru délkeleti részén lévő Madre de Dios régió romboló hatású aranybányászatának jelentős méreteire. Az ország vezető aranyexportőr, Madre de Diosban pedig szabályozatlanul zajlik a bányászat,…

Olvass tovább>>