Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországban

ógermán feliratos csont

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen. Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán ugyanis az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve – közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájaféléket

fűrészesrája

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájafélék családjának képviselőit a természetes élőhelyeik elvesztése, a túlhalászat és a halászfelszerelésekbe gabalyodás miatt – figyelmeztetnek a szakértők. A fűrészesrájafélék egykor kilencven ország partjainál úszkáltak, ma már azonban 55 nemzet, köztük Kína, Irak, Haiti, Japán, Kelet-Timor, Tajvan és Dzsibuti vizeiből is eltűntek – írja a BBC News. A családba tartozó öt faj közül három a súlyosan veszélyeztetett, kettő a veszélyeztetett állatok között szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat felvonultató vörös listáján. „A fűrészesrájafélék helyzetét nyomon követve dokumentálhatjuk az egyik első esetét annak, ahogy egy korábban széles körben…

Olvass tovább>>

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

A NASA támogatja a Puli „holdi vízszimatolójának” fejlesztését

A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. A nemrég sikeresen végrehajtott kínai Csang’e-5 Hold-expedíció után indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services,…

Olvass tovább>>

Az EU négymilliárd eurót fordítana a rák elleni küzdelemre

Az Európai Bizottság szerdán a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós tervet mutatott be, amely az Európai Egészségügyi Unió részeként négymilliárd euróval finanszírozná a daganatos betegségek kutatásával, kezelésével és a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységeket. A stratégia egyik célja, hogy 2025-re az unió lakosságának 90 százaléka nehézségek nélkül hozzáférhessen az olyan szűrővizsgálatokhoz, amelyek által a rákos megbetegedés még a kóros elváltozás korai állapotában felismerhetővé válik. A fertőzések okozta daganatos betegségek megelőzése érdekében az EU előmozdítaná a kockázatnak kitett korcsoportok legalább 90 százalékos beoltottságát 2030-ra. Az EU emellett – a nemzeti egészségügyi rendszerek…

Olvass tovább>>

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves csontot fedeztek fel

csont

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy négy centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették. A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú…

Olvass tovább>>

A Vénusznál is gyorsabban kering a napokban felfedezett kisbolygó

Vénusz

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is,…

Olvass tovább>>

Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

karibi-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek, és a szigetvilágban új korszak kezdődött, a kerámiák kora. Az Atlanti-óceánt átszelő európai hódítók érkezésére újabb ezer évet kellett várni. Az úttörő genetikai elemzés révén olyan kérdésekre kaphatnak választ a tudósok, hogy honnan származtak a…

Olvass tovább>>

A washingtoni Biblia Múzeum mintegy ötezer műtárgyat adott vissza Egyiptomnak

múmia

Mintegy ötezer műtárgyat adott vissza gyűjteményéből a washingtoni Biblia Múzeum Egyiptomnak, ahonnan annak idején kicsempészték azokat. A hatalmas visszaszolgáltatott gyűjteményben ókori koporsók, múmiák, halotti maszkok, kőszobrok fejei, papiruszok és más antikvitások kerültek vissza az észak-afrikai országba. Illegális ásatásokból lopták el a kincseket – mondta el Saban Abdul-Gavad, a restitúcióért felelős egyiptomi intézmény illetékese az al-Ahram egyiptomi napilapnak. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok között hosszú éveken át folytatott tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a nemzeti kincsek visszajuthassanak az országba. Számos műtárgyról úgy vélik, hogy a Hoszni Mubarak elleni felkelés idején kialakult…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Február 10-ig lehet pályázni a 29. Magyar Innovációs Nagydíjra

Magyar Innovációs Nagydíj

Február 10-éig lehet pályázni az 29. Magyar Innovációs Nagydíjra – hívta fel a figyelmet a közelgő határidőre a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). Kiemelték, hogy a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2021. február 10-én, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek 2020-ban jelentős üzleti hasznot értek el kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítményükkel. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további nyolc kategóriában is díjazzák a pályázókat.…

Olvass tovább>>

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák újszülött utódai

megalodon, cápa

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon (Otodus megalodon, Carcharocles megalodon vagy Carcharodon megalodon) csigolyáját, és arra jutottak, hogy mintegy kétméteres lehetett születésekor – írja a The Guardian online kiadása. A világ óceánjaiban 1,5-3,6 millió éve élt megalodonok megtalált maradványai alapján már korábban ismert volt, hogy a kifejlett egyedek több mint 15 méteresre is megnőttek. Arról eddig nem voltak információk, mekkorák lehettek világra jövetelükkor. „Ez az első ilyen kutatás megalodonokról: segítségével megismerhettünk a születéskori méretüket, szaporodásukat és növekedési…

Olvass tovább>>

Repülőről indított rakétával állított pályára műholdakat a Virgin Orbit

Virgin Orbit

Repülőgép szárnyai alól indított rakétájával állított pályára műholdakat Richard Branson űrvállalkozása, a Virgin Orbit. A BBC hírportáljának beszámolója szerint vasárnap a milliárdos egy régi 747-esének szárnya alól lőtték ki a rakétát, mely tíz kis műholdat szállított. Ez volt az első alkalom, hogy repülőgépről sikerrel lőttek ki űrrakétát. A Virgin csapata már tavaly májusban megpróbálkozott vele, ám akkor a Newton-3 motornak folyékony oxigént szállító rendszer hibája miatt a kísérlet meghiúsult. Vasárnap a rendszer hibátlanul működött. A Cosmic Girlnek nevezett, módosított 747-es a kaliforniai Mojave sivatagból szállt fel helyi idő szerint 10.50 órakor…

Olvass tovább>>

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Innovációs Szövetség és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Kézfogás

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az ELKH kutatóhelyeinél keletkező tudományos eredmények gazdasági és társadalmi hasznosulásának elősegítésére, valamint az ELKH és az innovációban érdekelt többi szereplő közötti együttműködések erősítésére. A megállapodást Szabó Gábor, a MISZ elnöke, valamint Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá. Az együttműködési szándék kinyilvánítása mellett a felek kialakították a 2021. évi közös munkatervet, amelyben rögzítették az együttműködés első évének tervezett tevékenységeit. „Az ELKH intézetei közül több közvetlenül is tagja a MISZ-nek, és például a K+F Tagozatunk működésében kiemelt…

Olvass tovább>>

A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve

guano

A tengeri madarak ürülékének, a guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága – állapította meg egy új tanulmány. A Nature Plants szakfolyóiratban megjelent kutatás a mai Chile északi részén 1000 és 1450 között kialakult népes települések fejlődésére világít rá. A világ legszárazabb sivatagában évszázadokon át nagy mezőgazdasági rendszerek tartották fenn az inkák előtti kultúrákat. A Kolumbusz előtti időkből származó észak-chilei régészeti emlékek sokféle termény bőségére, fejlett földművelésre utalnak, melyre azonban nehéz volt magyarázatot találni. Francisca Santana-Sagredo és kutatócsoportja az Atacama-sivatag Kr. e. 1000 és Kr. u.…

Olvass tovább>>

EB: húszmillió eurós alap segíti a kkv-kat szellemitulajdon-jogaik védelmében

euro

A kis- és közepesvállalkozásokat (kkv-k) 20 millió eurós támogatási alap segíti szellemitulajdon-jogaik védelmében – közölte az Európai Bizottság (EB). A támogatási program keretében igényelhető finanszírozás révén az uniós vállalkozások hatékonyabban tudnak érvényt szerezni jogaiknak. Az új program visszatérítés formájában biztosít pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak, cégenként legfeljebb 1500 euró értékben. A támogatás a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatásos auditorok által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, valamint védjegyek és formatervezési minták bejelentését könnyíti meg a cégek számára. Idén öt pályázati fordulóban lehet majd támogatást igényelni, amelyek közül az első hétfőn indul. A követelményekről, a határidőkről…

Olvass tovább>>

Okosiroda integrációs platformot fejleszt az SMP Solutions

Az SMP Solutions Zrt. támogatási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2020-1.1.2-PIACI KFI kódszámú, „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című pályázati felhívásra. Az „Okosiroda integrációs platform fejlesztés – az irodaházi „okos” szolgáltatások egységes működtetése és kezelése, az irodai és otthoni munkavégzés mesterséges intelligencia vezérelt támogatásával” című, 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00055 azonosító számú támogatási kérelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásra érdemesnek minősítette. A projekt összköltsége 485 000 473 forint melyből a vissza nem térítendő támogatás összege 297 062 790 forint. Az SMP Solutions Zrt.…

Olvass tovább>>

Roszkoszmosz: Moszkva kilép az amerikai Gateway Hold-kutatási projektből

holdutazás

Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai Hold-kutatási projektből, de kész a szakmai párbeszéd folytatásra az Egyesült Államokkal – jelentette be a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat. A Lunar Orbital Platform – Gateway egy Hold körüli pályára állítandó állomás, amelynek megépítésében az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a tavaly októberben aláírt megállapodás alapján. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmoz vezérigazgatója hétfőn Telegram-csatornáján közölte, hogy Oroszország nem érdekelt az amerikai Hold-kutatási projektben való részvételben. Rogozin azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint kizárták az orosz részvevőket a Gateway megépítéséról konzultáló szakértői…

Olvass tovább>>

Megmentenék a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat

Amorphophallus titanum

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől. A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. „Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a…

Olvass tovább>>

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető – a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta – ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói. Bujtor László, a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, a felfedezésről a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén leltek fel a Mecsekben megfigyelthez hasonló életközösségeket. A kutató szerint az új felfedezés szenzációsnak számít, mert a Mecsekben talált őslények a…

Olvass tovább>>