Hónap: 2021. augusztus

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok

~

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem. A The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók az új típusú exobolygókat hycean bolygóknak, azaz hidrogénben gazdag légkörű, forró, óceán-borította bolygóknak nevezték el, amelyekből szerintük jóval több van és jóval inkább megfigyelhetők, mint a Földhöz hasonló bolygók. Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók. A Földön kívüli élet után kutatva a csillagászok olyan…

Olvass tovább>>

Egy 7200 éve élt nő ép genetikai anyagát találták meg

~
DNS

Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban publikálták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében. A DNS-t Bessé halántékcsontjából nyerték. A Griffith Egyetem professzora, Adam Brumm, a kutatás társvezetője elmondta, hogy az ép DNS…

Olvass tovább>>

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

~
Afrika szavanna

Természetes környezetük mintegy kilencven százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint. A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Mintegy ötven egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új…

Olvass tovább>>

Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök továbbképzés indul a Pécsi Tudományegyetemen

~
Kvasznicza Zoltán (Fotó: Pollack Expo)

Az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) indul tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök szakirányú továbbképzés. A felsőoktatási intézmény közölte, hogy a jövő februárban induló képzés lesz az első Magyarországon, amelyen a hallgatók nem csak egy-egy kurzuson, hanem két féléves programban sajátíthatnak el alapvető elméleti, műszaki és gyakorlati ismereteket. Kvasznicza Zoltánt, a PTE MIK tanszékvezető egyetemi docensét idézve azt írták, hogy a gépipari és az energetikai szektornak szeretnének olyan szakmérnököket és szakembereket képezni, akiknek megfelelő műszaki ismeretei és képességeik vannak a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntechnológiai berendezések…

Olvass tovább>>

KKM: a kormány elfogadta Magyarország űrstratégiáját

~
Orion űrhajó

A kormány elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című dokumentumot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek „rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén”. Hozzátették: az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be. Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa „a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően” folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást, „amely…

Olvass tovább>>

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában

~
Silutitan sinensis

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén – derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A Hszincsiangban feltárt hátcsigolya- és bordafosszília töredékek alapján a kínai és brazil szakemberek két új fajt azonosítottak – számolt be a CNN. A Silutitan sinensis (képünkön), amelynek nevében a silu mandarin nyelven selyemutat jelent, a kutatók becslései szerint több mint 20 méter hosszú lehetett, míg a Hamititan xinjiangensis, amelynek neve a felfedezésének helyére utal, 17 méter hosszúra is megnőhetett. Ez azt jelenti, hogy mindkét dinoszaurusz csaknem akkora…

Olvass tovább>>

Az orangutánok saját maguktól jönnek rá, hogyan kell „kalapáccsal” feltörni a dióféléket

~
orangutan

Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett „kalapáccsal” feltörni a dióféléket – állapították meg német kutatók. A diófélék valamilyen tárggyal való feltörése az egyik legösszetettebb eszközhasználati magatartásforma az állatvilágban. A vadonban eddig csupán a csimpánzoknál, a csuklyás majmoknál és a makákóknál figyelték meg a gyakorlatot. A Tübingeni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy más főemlősök, például az orangutánok is valamilyen eszközzel törik-e fel a magokat és ha igen, akkor az állatok miként sajátítják el ezt a képességet – olvasható az egyetem honlapján lévő közleményben.…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia

~
agy

Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát. A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait. „Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC…

Olvass tovább>>

Rémisztő sárkány lehetett Ausztrália legnagyobb repülő hüllője

~
Tim Richards a Thapunngaka shawi koponyájával

Rémisztő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint. Egy csaknem hétméteres szárnyfesztávolságú pteroszaurusz maradványait tárták fel, mely a kontinens legnagyobb repülő hüllője lehetett. Az újonnan felfedezett faj a Thapunngaka shawi tudományos nevet kapta. A leleten végzett vizsgálatok eredményét a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban mutatták be. A pteroszaurusz a mai Queensland állam kietlen vidékeinek nagy részét egykor borító Eromanga-beltenger területén repkedhetett. Dárdaszerű csőrével könnyedén kapta ki a halakat a tengerből – írja a CNN. A szakértők, köztük Tim Richards, a Queenslandi Egyetem tudósa, egy állkapocs-fosszíliát…

Olvass tovább>>

Precíziós Gazdálkodási Rendszerért és biogázolaj újfajta előállításáért adták át az Agrár Minisztérium innovációs díjait

~
A 2019. évi Innovációs Nagydíj átadási ünnepsége, 2020. június 30-án.

Átadták a 2020. évi Agrár Innovációs Díjat, ill. a Környezetvédelmi Innovációs Díjat, melyet Nagy István, miniszter és Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke nyújtottak át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében történt értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2020. évi gazdasági eredmény. A Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) 2020 januárjában került bemutatásra, majd márciusban 14 alkalmazásnak a tesztelése kezdődött meg 600 partner bevonásával. A 2020 augusztus végi éles indítást követően, jelenleg már a 14 digitális megoldást is meghaladó azon alkalmazások száma, amelyek bevezetésre kerültek a mezőgazdasági szolgáltatási piacra. Az innovációért…

Olvass tovább>>

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

~
agy

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…

Olvass tovább>>

Műholdas technológia segíthet az őslakosoknak az erdőirtások megfékezésében

~
őserdő

Segíthet az erdőirtások megfékezésében az őslakos közösségeknek a műholdas technológia egy új tanulmány szerint. Az Amazonas őserdő perui őslakosait természetvédő csoportok látták el okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét – adta hírül a BBC. Az Amazonas esőerdőinek egyharmada terül el 3344 ismert őslakos közösség területén. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után saját területükön. A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás a térségben. Az elmúlt negyven évben a…

Olvass tovább>>

Idegrendszeri károsodásban érintettek gyógyulását segítő centrum jött létre Pécsen

~
agy

Az idegrendszeri károsodásban érintett betegek rehabilitációját segítő nemzetközi színvonalú kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozott létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Debreceni Egyetem, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Pécsett – közölte a PTE. A 650 millió forint európai uniós forrásból finanszírozott beruházás záróeseményéről készült közleményben azt írták: a központnak része egy összetett mozgásanalizáló rendszerrel és robotikus eszközökkel felszerelt biomechanikai labor, ahol a kutatási eredmények pontos monitorozása és a korábbinál precízebb betegvizsgálat mellett nyílik lehetőség szélütés miatt bénult emberek mozgatására. A pénzügyi támogatás lehetőséget nyújt a gerincvelősérülés miatt bénult emberek helyváltoztatását segítő…

Olvass tovább>>

A 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak Jeruzsálemben

~
Joe Uziel és Ortal Chalaf (Fotó: Yani Berman, Israel Antiquities Authority)

A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek. Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói szerdán bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai. Korábbi ásatásokon Hacorban…

Olvass tovább>>

Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg

~
megalodon, cápa

Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…

Olvass tovább>>

Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása

~
kínai vándorló elefántcsorda

Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…

Olvass tovább>>

Bronzkori sírokat tártak fel a Stonehenge mellett tervezett alagút környékén

~
A303 Stonehenge

Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge monumentális őskőkori építménye mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek – számolt be a The Guardian. „Rengeteg dolgot találtunk, melyek az évezredeken át itt élő emberek mindennapi életéről, személyes dolgairól és haláláról tanúskodnak. Minden kis részlet segít elképzelnünk, mi történt ezen a tájon a Stonehenge építése előtt, alatt és után” – magyarázta Matt Leivers, az A303 Stonehenge nevű projekt régésze. Az a terv, hogy a Stonehenge közelében haladó A303 jelű utat a föld alá viszik, egy nagyjából 3…

Olvass tovább>>

Leheletvizsgálat segítheti az epilepsziás betegek hatékonyabb kezelését

~
agy

Az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatékonyabbá tételére fejlesztettek ki egy újfajta leheletvizsgálatot a Bázeli Egyetem kutatói. Az epilepszia mintegy ötvenmillió embert érint világszerte, és a betegség gyógyszeres kezelése komoly finomhangolást igényel, mivel a dózist pontosan az adott pácienshez kell igazítani. „Kicsivel kevesebb a kelleténél és nem hatékony. Kicsivel több, mint amennyi kellene és méreggé válik” — mondta Pablo Sinues, a Bázeli Egyetem és a Bázeli Egyetemi Gyermekkórház (UKBB) munkatársa. A Sinues és a Zürichi Egyetemi Kórház (UHZ) szakemberei által kifejlesztett leheletvizsgálat lehetővé teszi az epilepsziás betegek számára szükséges gyógyszermennyiség lehető…

Olvass tovább>>

Az agysorvadás lassításának titka egy amazóniai törzs életmódjában rejlik

~
Tsimane szépség

Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány. Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: hetven százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele. A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg. Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi…

Olvass tovább>>

Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

~
Si.427 agyagtábla

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka. Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált – írja a The Guardian. Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik…

Olvass tovább>>