Év: 2020

Hihetetlen leletre bukkantak Oroszországban

~
kőkorszaki medve

Valószínűleg mintegy 39 ezer éves medve tetemére bukkantak paleontológusok Oroszország északi részén. „Hiánytalan állapotban őrződött meg miden szervével, köztük az orrával együtt” – közölte a Jakutszki Egyetem. A kutatók szerint egy barlangi medvéről van szó, amely az utolsó európai jégkorszakban élt, a faj mintegy 15 ezer éve halt ki. „Ennek a felfedezésnek világszerte nagy a jelentősége” – mondta Lena Grigorjeva, az egyetem kutatója. Ezektől a medvéktől eddig csak csontok és koponyák maradtak fenn. A most megtalált tetem korát a kutatók 39 ezer évesre becsülték. Hozzátették azonban, hogy még korai a pontos…

Olvass tovább>>

Mégis Rembrandt festhette a hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét

~
Rembrandt szakállas portré

Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek. A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt. A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette. An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik…

Olvass tovább>>

A dinók is szenvedhettek rákban

~
centrosaurus

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Kihívások a XXI. század oktatásában és a COVID utáni adatvédelem

~
think.BDPST

Az oktatás XXI. századi jövője, az adatvédelem lehetőségei a koronavírus után, a technológiai óriásvállalatok szabályozásának kérdései és még számos érdekes téma kerül terítékre októberben a kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb innovációs fórumán, a think.BDPST konferencián Budapesten, mely idén először mindenki számára ingyenesen látogatható lesz a virtuális térben. Ugyanis az Antall József Tudásközpont által ötödik alkalommal megszervezett nemzetközi konferencia ezúttal hibrid formában jelentkezik: valamennyi előadás és program díjmentesen, élő online közvetítés keretében lesz követhető, míg a felkért előadók és meghívott partnerek exkluzív formában vehetnek részt személyesen a rendezvényen 2020. október 2-án. A…

Olvass tovább>>

Netflix-szel hasít szeptembertől a Vodafone TV

~
Netflix, Vodafone

A Vodafone folyamatosan azon dolgozik, hogy ügyfeleinek minél szélesebb körű, ugyanakkor személyre szabott, könnyen kereshető és biztonságos tartalmakat nyújthasson, ennek legújabb lépéseként szeptember 14-én a Netflix streaming szolgáltatással bővíti az elérhető szolgáltatások körét. A népszerű szórakoztató applikációt a Vodafone a Vodafone TV set-top-boxon keresztül teszi elérhetővé ügyfeleinek, emellett pedig az indulást támogató promóció keretében a Vodafone-nál előfizető ügyfelek számára a Netflix havidíját akár 3 hónapig teljes egészében átvállalja. A Vodafone egyedülálló módon egy kézből, egyetlen gombnyomással hozzáférhetővé teszi ügyfelei számára a Netflix szórakoztató tartalmait. 2020. szeptember 14-től a Vodafone a…

Olvass tovább>>

Annyi minden máson túl a cirkadián ritmusa is különbözik a férfiaknak és a nőknek

~
cirkadian ritmus

Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. Ezek közül…

Olvass tovább>>

Új kutatási eredmények a mohácsi csataról

~
Mohácsi tömegsír

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora . A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá:…

Olvass tovább>>

A fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását vizsgálták magyar kutatók részvételével

~
búzacsíra

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. A…

Olvass tovább>>

Bemutatták az első magyar fejlesztésű hidrogénüzemű üzemanyagcellás kishajót

~

Bemutatták az első magyar fejlesztésű hidrogénüzemű üzemanyagcellás kishajót pénteken Balatonkenesén, a Balaton Boat Show rendezvényének részeként tartott konferencián. A Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform szervezésében tartott rendezvényen a platform irányítóbizottságának elnöke elmondta: a hidrogénüzemű üzemanyagcelláké a jövő a közlekedésben, legyen szó hajókról, autókról, autóbuszokról vagy vonatokról. Lepsényi István tájékoztatása szerint jelenleg is legalább kétszáz elektromos meghajtású hajó van a Balatonon, de az újonnan fejlesztett kishajóban az elektromos energiát nem akkumulátor biztosítja, hanem hidrogén üzemanyagcella. Hozzátette: az elektromos meghajtású járművek a Balaton tisztaságának megőrzése érdekében is fontosak, ezek közül pedig a hidrogén üzemanyagcellás…

Olvass tovább>>

Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek

~

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…

Olvass tovább>>

Sikeresen visszatért a Földre Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója

~
LM-5B-Hosszu-Meneteles-kinai-raketa

Sikeresen visszatért a Földre vasárnap Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója. Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre. A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához. Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó. (Mi sem, képünk illusztráció. A -szerk-…

Olvass tovább>>

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja

~
nap

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egykilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán – olvasható az intézet honlapján. „Mindössze egyetlen év alatt teljesen újraterveztük az optikát, a…

Olvass tovább>>

Százmillió éves meteoritkrátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában

~
Ora Banda kráter

Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Nagyjából öt kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték…

Olvass tovább>>

Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét

~
béka

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…

Olvass tovább>>

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

~

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…

Olvass tovább>>

Kiválasztották a 2020. év legtehetségesebb fiataljait

~
innováció

Kiválasztották a 2020. év legtehetségesebb fiataljait a 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny keretei között. Az üzleti hasznosításra alkalmas pályázatok készítőit a Startup Campus program ingyenesen üzleti és startup forrásszerzési képzésben, mentorálásban részesíti. A Magyar Innovációs Szövetség 29. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. A 2019. november 27-i határidőre 99 pályázatot küldtek be a különböző tehetséggondozó középiskolákból az innovatív fiatalok, míg az április 1-i határidőre, a 61 második fordulóba továbbjutott pályázatból 53 pályamunka kidolgozása fejeződött be. Ezek közül 42 pályázat tudományos kutatási vizsgálatok, mérések elvégzését és…

Olvass tovább>>

Iránytű lehet a kutyák fejében

~

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…

Olvass tovább>>

Virtuális erőművé válhat egy észak-londoni buszgarázs

~
Bus2Grid

Virtuális erőművé válhat az észak-londoni Northumberland Park buszgarázs, a világ legnagyobb tesztüzeme, ahol az áram előállításának új, környezetbarát módját próbálják ki – írta az Evening Standard online kiadása. A tesztben a parkoló elektromos buszok akkumulátorában tárolt energiát használják fel és töltik vissza az áramhálózatba. Hatékonyabbá teszi a hálózatot, ha az alacsony fogyasztás óráiban zajlik a buszok töltése és a csúcsidőszakban visszakerül belőlük az áram a hálózatba. A Bus2Grid elnevezésű, állami finanszírozású projekt novemberben indul és három éven át tart. A tesztek alatt eleinte 28 kétszintes londoni busz akkumulátorait használják, ezek több…

Olvass tovább>>

Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

~
Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster (képünkön), a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott tíz különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és…

Olvass tovább>>